Élővíz-csatorna (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Szoborsétány belső hivatkozása) |
a (Urszinyi-ház belső hivatkozása) |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
A Fehér-Köröst az [[1855|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is. | A Fehér-Köröst az [[1855|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is. | ||
- | Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''. | + | Az 1860-as években az [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]] előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''. |
'''Az [[1888|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre. | '''Az [[1888|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre. | ||
31. sor: | 31. sor: | ||
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] | * [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] | ||
* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] | * [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] | ||
+ | * [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]] | ||
* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] | * [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] | ||
* [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] | * [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] |
A lap jelenlegi, 2021. november 15., 12:39-kori változata
Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.
Tartalomjegyzék |
Története
Az Élővíz-csatorna (Csabai-csatorna, Körös-csatorna) Veszely hídtól Sikonyig (Fábián-fok) tartó szakaszát nagyjából 9 ezer békéscsabai lakos ásta ki 1777-ben. A nagyjából 14 kilométeres csatorna a Fehér-Körös mellékága lett, lehetővé tette, hogy vízi úton fát szállítsanak a településre. A munkálatokban résztvevők évi 8 pengő forintért vehették bérbe Nagyrétet.
Gyula mellett az úgynevezett “Hajósúttal” összekapcsolták a Fekete- és a Fehér-Köröst. Békés határában – Fábián-foktól – szintén medret alakítottak ki.
A Fehér-Köröst az 1855-ös áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így Békéscsaba is élővízhez jutott, amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére is.
Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl tutajkikötőként funkcionált. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek kedvelt fürdőhelye volt. A kanálist 1863–1864-ben kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években zsiliprendszert alakítottak ki.
Az 1888-as árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát, a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. 1889-ben Sztraka Ernő tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és Poirée-keretes tűs gátat, Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.
1897-ben ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.
1900-ban átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1905-ben és 1910-ben a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, 1911-től 1914-ig pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna vizével öntözéses gazdálkodást végeztek Pósteleken. Emellett a békéscsabai vasútállomás, a villanytelep, az István malom és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt egyre szennyezettebbé vált a csatorna.
1960-ban a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. 1980-ban kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. 1998-ban tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat.
1989-től Békés megye helyi természetvédelmi területe. Békéscsabai partján gesztenye és szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák találhatók. A Bandika-fa és a Cimbora-fa jogi védelem alatt állnak. Az Élővíz-csatorna megóvása céljából 1995-ben megalakult a White-klub.
A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.
Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.
Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján
- Árpád fürdő
- Szoborsétány
- Munkácsy Mihály Múzeum
- Csabagyöngye Kulturális Központ
- Urszinyi-ház
- Békés Megyei Könyvtár
- István malom
- Széchenyi liget
Békéscsabai hidak
Az 1800-as években az Élővíz-csatornán három híd volt: a Nagyhíd, a Kishíd és a Felső vagy Harmadik híd.
- Békési zsilip vagy “Villanytelepi híd” (korábban Felső vagy Harmadik híd)
- Borjú-réti gyaloghíd
- Degré utcai gyaloghíd
- Degré utcai híd
- Gyulai zsilip
- Ifjúsági tábori híd
- Konzervgyári gyaloghíd
- Kórház utcai híd (korábban Kishíd)
- Málnás utcai gyaloghíd
- Munkácsy Mihály híd (korábban Gyulai utcai híd, Nagyhíd vagy Kőhíd)
- Pásztor utcai gyaloghíd
- Wilim utcai gyaloghíd
- Zsíros utcai híd
Emlékezete
- Az Élővíz-csatornáról 1985 és 1987 között Zöldi István rendezésével szakmai ismeretterjesztő filmet forgattak.
Képgaléria
Források
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 1–11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- „Az Élővíz-csatorna” – filmpremier Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 134. szám (1987. június 9.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)Könyvtár)
- Békéscsaba földrajza. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről. In: Békési Élet, 10. évf. 3. szám (1975) 586. p. (Látogatva: 2019. 09. 29.)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 92–95. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Élővíz-csatorna (Gyula, Békéscsaba, Békés). In: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségem Békéscsaba honlapja (Látogatva: 2019. 10. 11.)
- Hírek. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 8. szám (1996. január 10.) 1. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896. 306. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- ÖKOVÍZ, az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotának javítása, 2005–2007, INTERREG III/A. Békéscsaba : Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyes., 2007. 4–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővíz-csatorna életközösségéhez. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 2. Szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1996. 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: Hír6.hu (Látogatva: 2019. 10. 12.)
- Vasárnap. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 47. szám (1897. június 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
Kapcsolódó irodalom
- Áchim Gusztáv: Az Élővizcsatorna. In: Békés, 38. évf. 47. szám (1906. november 25.) 6–7. p.
- Bukovinszky István: Élővíz - szennyvíz - élővíz? In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 38. szám (1986. február 14.) 5. p.
- Czakóné Czédli Jolán: Csónakos bejárás az Élõvíz-csatornán. Körös-vidéki Hírlevél, 14. évf. 6. szám 2004. november–december. 4–6. p.
- Czakóné Czédli Jolán: Gondolatok az Élővíz-csatornáról. In: Körös-vidéki Hírlevél, 18. évf. 4. szám (2008. július–augusztus) 4–5. p.
- Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.
- Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.
- Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.
- Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.
- Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.
- Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.
- Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971
- Kelemen T. Magda: A három város vize. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p. (Látogatva: 2019. 11. 01.)
- Nyári fürdőzés anno... In: Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.
- Szanazug. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 157. szám (1986. július 5.) 7. p. (Látogatva: 2019. 11. 01.)
Külső hivatkozások
- Gombkötő Erzsébet: Az Élővíz-csatornáról. In: Gyulaihirlap.hu
- Papp Gábor: Számos kincset rejt az Élővíz-csatorna. In: Beol.hu
- Tóth Judit: Bringával fedeztük fel Békés megye kastélyait. In: Turistamagazin.hu