Hirsch Gábor (1929–2020)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. augusztus 27., 15:38-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Fejezetekre tagolás) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2020. augusztus 27., 15:40-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (→Források: +1 tétel) Újabb szerkesztés →
58. sor:		58. sor:
	* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Hirsch Gábor (Svájc, 2014)		* Hirsch Gábor (Svájc, 2014)
		+	* Meghalt Hirsch Gábor holokauszttúlélő és zsidó aktivista Svájcban. In: [https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/meghalt-hirsch-gabor-holokauszttulelo-es-zsido-aktivista-svajcban/ Mazsihisz.hu] (Látogatva: 2020. 08. 27.)
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

---

A lap 2020. augusztus 27., 15:40-kori változata

kutatómérnök, holokauszttúlélő

Tartalomjegyzék 1 Élete, munkássága 1.1 Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau 1.2 A soá után 2 A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai 3 Képgaléria 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete, munkássága

Hirsch Gábor 1929. december 9-én született Békéscsabán. Családja a békéscsabai neológ zsidó hitközséghez tartozott. Édesapjának, az orosházi születésű Hirsch Jánosnak villamossági, rádió- és kerékpárszaküzlete volt az Andrássy úton, amelyhez javítóműhely és szerelőüzem is tartozott. Édesanyja, Kohut Ella (1896. április 2.–1944. december 18.) a Fejér megyei Cecéhez tartozó Gyulamajor pusztán született.

Édesanyja nagy hangsúlyt fektetett egyetlen gyermeke képzésére, Hirsch Gábor már négyesztendős korában német nyelvű óvodába járt. Az általános iskola első négy osztályát a felekezeti neológ zsidó elemiben végezte. Tízesztendős korában szülei beíratták a Rudolf Gimnáziumba.

Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau

Hirsch Gábor édesapja 1942-ben Gyomára vonult be munkaszolgálatra. Magyarország német megszállása után a zsidóellenes intézkedések felerősödtek. 1944. április 5-től egy fajvédelmi törvényen alapuló kormányrendelet értelmében minden 6 év feletti zsidónak sárga csillagot kellett viselnie. Megkezdődött a zsidó személyek összeírása, a Hirsch család a neológ hitközség 1944. április 13-án kelt listájában a 217. sorszám alatt szerepelt. Az összeírások több hibát is tartalmaztak, többek között Hirsch Gábor édesanyjának keresztnevét és a család lakcímét is elírták. A zsidó házak kialakításakor az 1943-ban felépült Hirsch házat is zsidó háznak jelölték ki. A Hirsch házban 14 személyt szállásoltak el. Hirsch Gábort június 16-án édesanyjával és a többi csabai zsidóval együtt a dohánybeváltóba (szárítóba) vitték, majd a második transzporttal 1944. június 26-án az auschwitz–birkenaui munkatáborba deportálták. A megérkezést követően az elhurcoltak szelekción estek át. Hirsch Gábor munkaképes fiatalként a BIIe (cigány tábor) 11-es blokkjába került.

1944. szeptember 25-én a birkenaui BIII Mexikó táborban egy munkatranszportot állítottak össze. 4 501 nőt, köztük 12 békéscsabait Stutthofba vittek, köztük Hirsch Gábor édesanyját is, aki 1944. december 18-án a stutthofi táborban halt meg. Hirsch Gábor az auschwitzi tábor felszabadítását követően Kattowitz, Czernowitz, majd Sluzk táborait is megjárva jutott haza.

A soá után

Hazatérése után – a munkaszolgálatból visszatért – édesapja magántanulóként gimnáziumba íratta. A hetedik osztályt már a budapesti zsidó gimnáziumban folytatta. 1947-től a szegedi Kálvária téri Villamosipari Technikumban tanult. Amikor beadta jelentkezését az újonnan alakult Műszaki Tanárképző Főiskola villamosipari tagozatára, már az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában dolgozott technikusként. A főiskola elvégzése utána a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán folytatta tanulmányait. Nappal az Orion Rádió Gyárban dolgozott.

1956 őszén elhagyta az országot. Pár napos ausztriai tartózkodás után az egyik transzporttal egy svájci karanténtáborba ment. Innen – a tanulmányaikat folytatni szándékozó diákokkal együtt – egy diáktáborba vitték. Felvételt nyert az Eidgenössische Technische Hochschule-éba. 1958-ban lediplomázott, majd 5 éven át tudományos munkatársként dolgozott az egyetemen. 1963-ban egy amerikai konszern svájci kutatólaboratóriumában vállalt állást.

1968-ban megnősült. Házasságából két fiúgyermek született (Mathias és Michael).

1994-ben Klein Ottóval létrehozta a Holokauszttúlélők Svájci Közösségi Pontját (Kontaktstelle für Überlebende des Holocaust).

1995-ös nyugdíjazását követően kezdte el alaposabban kutatni a múltját, a békéscsabai holokauszt történéseit. Kutatási eredményeit két német és egy magyar nyelvű kiadványban foglalta össze. Személyes érintettsége ellenére írásai meglehetősen tárgyilagosak, tényszerűek, levéltári és egyéb hivatalos dokumentumokon alapszanak. A csabai holokausztról összeállított tablóit a békéscsabai zsinagóga emlékszobájában helyezték el.

Hirsch Gábor 2020. augusztus 25-én hunyt el Zürichben.

A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai

• Als 14-jähriger durch Auschwitz-Birkenau : aus dem ungarischen Békéscsaba sieben Monate Konzentrationslager überlebt und über Kattowitz, Czernowitz, Sluzk zurück 1944–1945. Konstanz : Hartung-Gorre Verl., 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba–Auschwitz (bemutató)
• Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar zsidónők az 1944. szept. 27-i Stutthof-i transzportból az utolsó lakhely szerint szortírozva
• Von Békéscsaba nach Auschwitz und retour. 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Képgaléria

Hirsch Gábor szüleivel 1939 körül	Hirsch János feleségével üzletük ajtajában	Az 1893-ban épült neológ zsinagóga	A neológ zsinagóga falaira épült BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
Emléktábla (2013)	A 2008-ban felavatott zsinagóga	Hirsch Gábor kiállítása (2014)	Békéscsaba - Auschwitz-Birkenau retúr (könyvborító)

Lásd még

• A holokauszt témakörhöz kapcsolódó szócikkek listája
• Hirsch család botlókövei (Békéscsaba)
• Hirsch Jánosné botlóköve (Békéscsaba)
• Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
• Neumann Gábor (1940-1944)
• Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)
• Wulcz Gyula (1883-1944)
• Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)

Források

• A békéscsabai izraelita neológ hitközség tagjainak névsora (1944. április 10.). M.K. Debreceni Csendőrkerület 6. Nyomozói alosztályának iratai. (Lelőhely: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár – eredeti okirat, Békés Megyei Levéltár – hiteles másolat)
• Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hirsch Gábor (Svájc, 2014)
• Meghalt Hirsch Gábor holokauszttúlélő és zsidó aktivista Svájcban. In: Mazsihisz.hu (Látogatva: 2020. 08. 27.)

Kapcsolódó irodalom

• Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• A Holokauszt Magyarországon digitális tananyag. (Látogatva: 2014. 04. 29.)
• Holokauszt. In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 04. 29.)
• Kereskényiné Cseh Edit: Tizennégy évesen az auschwitzi vonaton. In: Bárkaonline (Látogatva: 2014. 06. 21.)