Élővíz-csatorna (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2021. november 15., 12:39-kori változata

Az Élővíz-csatorna télen

Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában

Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

Története

Az Élővíz-csatorna (Csabai-csatorna, Körös-csatorna) Veszely hídtól Sikonyig (Fábián-fok) tartó szakaszát nagyjából 9 ezer békéscsabai lakos ásta ki 1777-ben. A nagyjából 14 kilométeres csatorna a Fehér-Körös mellékága lett, lehetővé tette, hogy vízi úton fát szállítsanak a településre. A munkálatokban résztvevők évi 8 pengő forintért vehették bérbe Nagyrétet.

Gyula mellett az úgynevezett “Hajósúttal” összekapcsolták a Fekete- és a Fehér-Köröst. Békés határában – Fábián-foktól – szintén medret alakítottak ki.

A Fehér-Köröst az 1855-ös áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így Békéscsaba is élővízhez jutott, amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére is.

Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl tutajkikötőként funkcionált. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek kedvelt fürdőhelye volt. A kanálist 1863–1864-ben kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években zsiliprendszert alakítottak ki.

Az 1888-as árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát, a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. 1889-ben Sztraka Ernő tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és Poirée-keretes tűs gátat, Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.

1897-ben ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.

1900-ban átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1905-ben és 1910-ben a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, 1911-től 1914-ig pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna vizével öntözéses gazdálkodást végeztek Pósteleken. Emellett a békéscsabai vasútállomás, a villanytelep, az István malom és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt egyre szennyezettebbé vált a csatorna.

1960-ban a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. 1980-ban kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. 1998-ban tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat.

1989-től Békés megye helyi természetvédelmi területe. Békéscsabai partján gesztenye és szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák találhatók. A Bandika-fa és a Cimbora-fa jogi védelem alatt állnak. Az Élővíz-csatorna megóvása céljából 1995-ben megalakult a White-klub.

A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.

Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.

Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján

• Árpád fürdő
• Szoborsétány
• Munkácsy Mihály Múzeum
• Csabagyöngye Kulturális Központ
• Urszinyi-ház
• Békés Megyei Könyvtár
• István malom
• Széchenyi liget

Békéscsabai hidak

Az 1800-as években az Élővíz-csatornán három híd volt: a Nagyhíd, a Kishíd és a Felső vagy Harmadik híd.

• Békési zsilip vagy “Villanytelepi híd” (korábban Felső vagy Harmadik híd)
• Borjú-réti gyaloghíd
• Degré utcai gyaloghíd
• Degré utcai híd
• Gyulai zsilip
• Ifjúsági tábori híd
• Konzervgyári gyaloghíd
• Kórház utcai híd (korábban Kishíd)
• Málnás utcai gyaloghíd
• Munkácsy Mihály híd (korábban Gyulai utcai híd, Nagyhíd vagy Kőhíd)
• Pásztor utcai gyaloghíd
• Wilim utcai gyaloghíd
• Zsíros utcai híd

Emlékezete

• Az Élővíz-csatornáról 1985 és 1987 között Zöldi István rendezésével szakmai ismeretterjesztő filmet forgattak.

Képgaléria

Gyulai szakasz

Források

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 1–11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• „Az Élővíz-csatorna” – filmpremier Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 134. szám (1987. június 9.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)Könyvtár)
• Békéscsaba földrajza. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről. In: Békési Élet, 10. évf. 3. szám (1975) 586. p. (Látogatva: 2019. 09. 29.)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 92–95. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Élővíz-csatorna (Gyula, Békéscsaba, Békés). In: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségem Békéscsaba honlapja (Látogatva: 2019. 10. 11.)
• Hírek. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 8. szám (1996. január 10.) 1. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)
• Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896. 306. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• ÖKOVÍZ, az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotának javítása, 2005–2007, INTERREG III/A. Békéscsaba : Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyes., 2007. 4–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővíz-csatorna életközösségéhez. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 2. Szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1996. 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: Hír6.hu (Látogatva: 2019. 10. 12.)
• Vasárnap. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 47. szám (1897. június 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 10. 11.)

Kapcsolódó irodalom

• Áchim Gusztáv: Az Élővizcsatorna. In: Békés, 38. évf. 47. szám (1906. november 25.) 6–7. p.
• Bukovinszky István: Élővíz - szennyvíz - élővíz? In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 38. szám (1986. február 14.) 5. p.
• Czakóné Czédli Jolán: Csónakos bejárás az Élõvíz-csatornán. Körös-vidéki Hírlevél, 14. évf. 6. szám 2004. november–december. 4–6. p.
• Czakóné Czédli Jolán: Gondolatok az Élővíz-csatornáról. In: Körös-vidéki Hírlevél, 18. évf. 4. szám (2008. július–augusztus) 4–5. p.
• Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.
• Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.
• Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.
• Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.
• Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.
• Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.
• Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971
• Kelemen T. Magda: A három város vize. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p. (Látogatva: 2019. 11. 01.)
• Nyári fürdőzés anno... In: Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.
• Szanazug. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 157. szám (1986. július 5.) 7. p. (Látogatva: 2019. 11. 01.)

Külső hivatkozások

• Gombkötő Erzsébet: Az Élővíz-csatornáról. In: Gyulaihirlap.hu
• Papp Gábor: Számos kincset rejt az Élővíz-csatorna. In: Beol.hu
• Tóth Judit: Bringával fedeztük fel Békés megye kastélyait. In: Turistamagazin.hu