Pándy István (1867–1937)
A BékésWiki wikiből
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása) |
a (Pándy István (1867-1937) lapot átneveztem Pándy István (1867–1937) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Pandy Istvan.jpg|bélyegkép|300px|Pándy István]] | [[Fájl:Pandy Istvan.jpg|bélyegkép|300px|Pándy István]] | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | '''[[Szabadkígyós|Ókígyóson]] született [[1867]]. [[április 21.|április 21]]-én.''' '''Apja, Pándy István''' ügyvéd '''az ókígyósi Wenckheim-birtok számtartója volt'''. Anyja Winkler Karolina. Testvérei: [[Pándy Kálmán |Kálmán]] – nevét ma a gyulai kórház viseli –, Krisztina, József és Erzsébet. | + | '''[[Szabadkígyós|Ókígyóson]] született [[1867]]. [[április 21.|április 21]]-én.''' '''Apja, Pándy István''' ügyvéd '''az ókígyósi Wenckheim-birtok számtartója volt'''. Anyja Winkler Karolina. Testvérei: [[Pándy Kálmán (1868–1945)|Kálmán]] – nevét ma a gyulai kórház viseli –, Krisztina, József és Erzsébet. |
Pándy István alsóbb iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]], Iglón, Aradon, Hódmezővásárhelyen; '''jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte'''. '''[[1902]]. [[november 2.|november 2]]-án kapta meg oklevelét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen.''' [[1887]]–[[1889]] között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották. | Pándy István alsóbb iskoláit [[Békéscsaba|Békéscsabán]], Iglón, Aradon, Hódmezővásárhelyen; '''jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte'''. '''[[1902]]. [[november 2.|november 2]]-án kapta meg oklevelét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen.''' [[1887]]–[[1889]] között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották. | ||
| - | [[1906]] decemberében incidensbe keveredett [[Áchim L(iker) András ( | + | [[1906]] decemberében incidensbe keveredett [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. Andrással]] a békéscsabai pályaudvaron, aki a vonatra várakozó gyulai szolgabírót inzultálta. Pándy megpróbálta csillapítani a kedélyeket, mire Áchim rá is gúnyos megjegyzést tett. |
A gyomai Varga Bálint [[1908]] decemberében egy kazal szalma felgyújtására bérelt fel egy személyt, mert úgy tudta, hogy a kazal azé a Pándy Istváné, akivel peres ügyben állt. | A gyomai Varga Bálint [[1908]] decemberében egy kazal szalma felgyújtására bérelt fel egy személyt, mert úgy tudta, hogy a kazal azé a Pándy Istváné, akivel peres ügyben állt. | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Pándy István felesége Keleti Malvin (özv. Maros Györgyné) volt, akit [[1910|1910-ben]] jegyzett el. | Pándy István felesége Keleti Malvin (özv. Maros Györgyné) volt, akit [[1910|1910-ben]] jegyzett el. | ||
| - | 70 éves korában '''Békéscsabán hunyt el [[1937]]. [[ | + | 70 éves korában '''Békéscsabán hunyt el [[1937]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]].''' |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
Több mint tíz évig '''ügyészségi megbízott''', a békéscsabai '''római katolikus egyháztanács''' és az '''iskolaszék tagja''', majd később az '''egyház világi elnöke''' volt. Hosszú időn keresztül '''a Casino Egyesület háznagya'''ként tevékenykedett. A politikai életben is jelentős szerepet vállalt mint '''a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke''', továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában is. Választott tagja volt Békés vármegye közigazgatási bizottságának. A békéscsabai '''Polgári Kör ügyésze''' volt. Az Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Békéscsabán '''tömeggondnok'''ként is tevékenykedett. A [[Békésmegyei Függetlenség]] című folyóirat '''főszerkesztő'''je is volt. | Több mint tíz évig '''ügyészségi megbízott''', a békéscsabai '''római katolikus egyháztanács''' és az '''iskolaszék tagja''', majd később az '''egyház világi elnöke''' volt. Hosszú időn keresztül '''a Casino Egyesület háznagya'''ként tevékenykedett. A politikai életben is jelentős szerepet vállalt mint '''a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke''', továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában is. Választott tagja volt Békés vármegye közigazgatási bizottságának. A békéscsabai '''Polgári Kör ügyésze''' volt. Az Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Békéscsabán '''tömeggondnok'''ként is tevékenykedett. A [[Békésmegyei Függetlenség]] című folyóirat '''főszerkesztő'''je is volt. | ||
| - | Pándy István '''kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását''', melynek érdekében bizottságot állított fel, valamint gyűjtést szervezett. Békéscsaba első díszpolgárának szobrát [[1905]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]] leplezték le. Tevékeny szerepet játszott a '''római katolikus templom''' felépítésében: ő volt '''az építkezés pénzügyi lebonyolítója'''. (A római katolikus templom alapkövét [[1907]]. [[november 3.|november 3-án]] tették le). | + | Pándy István '''kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását''', melynek érdekében bizottságot állított fel, valamint gyűjtést szervezett. Békéscsaba első díszpolgárának szobrát [[1905]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]] leplezték le. Tevékeny szerepet játszott a '''[[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|római katolikus templom]]''' felépítésében: ő volt '''az építkezés pénzügyi lebonyolítója'''. (A római katolikus templom alapkövét [[1907]]. [[november 3.|november 3-án]] tették le). |
[[1905|1905-ben]] 65 tagú jóléti bizottság alakult az alkotmány védelmében, Haviár Dániel országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Az '''Alkotmányvédő Bizottság tagja''' lett Pándy István is. | [[1905|1905-ben]] 65 tagú jóléti bizottság alakult az alkotmány védelmében, Haviár Dániel országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Az '''Alkotmányvédő Bizottság tagja''' lett Pándy István is. | ||
A '''Békés megyei képviselő-testületnek is tagja''' volt, ahol közismertté vált éles hangú, bíráló felszólalásairól. [[1907]] őszén lemondott a békéscsabai I. alkerület elnökhelyettesi posztjáról. [[1910]] végén tartotta alakuló ülését a békéscsabai '''„Függetlenségi Kör”''', aminek '''társelnöke''' lett. | A '''Békés megyei képviselő-testületnek is tagja''' volt, ahol közismertté vált éles hangú, bíráló felszólalásairól. [[1907]] őszén lemondott a békéscsabai I. alkerület elnökhelyettesi posztjáról. [[1910]] végén tartotta alakuló ülését a békéscsabai '''„Függetlenségi Kör”''', aminek '''társelnöke''' lett. | ||
| - | [[1917|1917-ben]] testvérével, Kálmánnal elhunyt édesapjuk emlékére, a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] 1000 koronás '''alapítványt hoztak létre''' a | + | [[1917|1917-ben]] testvérével, Kálmánnal elhunyt édesapjuk emlékére, a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] 1000 koronás '''alapítványt hoztak létre''' a „jó magyar érzésű” tanulók jutalmazására. |
| - | [[1919]] tavaszán Békéscsabán is átvette a hatalmat a kommunista párt, majd elrendelték a vezető pozíciót viselő férfiak letartóztatását. Pándy István mellett Koren Pált, dr. Szeberényi Lajost, Beliczey Gézát, Réthy Bélát, Botyánszky Pált és még 38 személyt a Városháza árvaszéki tereiben tartották fogva. Majd a szolnoki törvényszéki '''fogházba vitték''' őket. Szolnokon Pándy István Réthy Bélával, Fekete Sándorral, Kun Dórával, dr. Heisz Józseffel, Bohus M. Györggyel és dr. Galli Károllyal került egy cellába, ahol '''két hétig voltak fogságban'''. | + | [[1919]] tavaszán Békéscsabán is átvette a hatalmat a kommunista párt, majd elrendelték a vezető pozíciót viselő férfiak letartóztatását. Pándy István mellett Koren Pált, dr. [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859–1941)|Szeberényi Lajost]], [[Beliczey Géza (1863–1938)|Beliczey Gézát]], [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélát]], Botyánszky Pált és még 38 személyt a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árvaszéki tereiben tartották fogva. Majd a szolnoki törvényszéki '''fogházba vitték''' őket. Szolnokon Pándy István Réthy Bélával, Fekete Sándorral, Kun Dórával, dr. Heisz Józseffel, Bohus M. Györggyel és dr. Galli Károllyal került egy cellába, ahol '''két hétig voltak fogságban'''. |
[[1930|1930-ban]] 737 kötetből álló '''könyvtárát''' (a könyvszekrényekkel együtt) '''egykori iskolájának''', a Békéscsabai Evangélikus Rudolf-reálgimnáziumnak '''ajándékozta''', amit aztán évente tovább növelt adományaival. [[1937|1937-re]] már 1530 tételt – főként regényt és szépirodalmat – tartalmazott Pándy István könyvtára, amit a gimnázium fogadószobájában rendeztek be. | [[1930|1930-ban]] 737 kötetből álló '''könyvtárát''' (a könyvszekrényekkel együtt) '''egykori iskolájának''', a Békéscsabai Evangélikus Rudolf-reálgimnáziumnak '''ajándékozta''', amit aztán évente tovább növelt adományaival. [[1937|1937-re]] már 1530 tételt – főként regényt és szépirodalmat – tartalmazott Pándy István könyvtára, amit a gimnázium fogadószobájában rendeztek be. | ||
A lap jelenlegi, 2021. március 15., 09:03-kori változata
ügyvéd, tiszteletbeli vármegyei főügyész
Tartalomjegyzék |
Élete
Ókígyóson született 1867. április 21-én. Apja, Pándy István ügyvéd az ókígyósi Wenckheim-birtok számtartója volt. Anyja Winkler Karolina. Testvérei: Kálmán – nevét ma a gyulai kórház viseli –, Krisztina, József és Erzsébet.
Pándy István alsóbb iskoláit Békéscsabán, Iglón, Aradon, Hódmezővásárhelyen; jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte. 1902. november 2-án kapta meg oklevelét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1887–1889 között két ízben a budapesti Tudomány- és Műegyetemi Olvasókör elnökének választották.
1906 decemberében incidensbe keveredett Áchim L. Andrással a békéscsabai pályaudvaron, aki a vonatra várakozó gyulai szolgabírót inzultálta. Pándy megpróbálta csillapítani a kedélyeket, mire Áchim rá is gúnyos megjegyzést tett.
A gyomai Varga Bálint 1908 decemberében egy kazal szalma felgyújtására bérelt fel egy személyt, mert úgy tudta, hogy a kazal azé a Pándy Istváné, akivel peres ügyben állt.
Pándy István felesége Keleti Malvin (özv. Maros Györgyné) volt, akit 1910-ben jegyzett el.
70 éves korában Békéscsabán hunyt el 1937. augusztus 8-án.
Munkássága
1894-től 1898-ig Déván, majd '98-tól Békéscsabán dolgozott ügyvédként.
Több mint tíz évig ügyészségi megbízott, a békéscsabai római katolikus egyháztanács és az iskolaszék tagja, majd később az egyház világi elnöke volt. Hosszú időn keresztül a Casino Egyesület háznagyaként tevékenykedett. A politikai életben is jelentős szerepet vállalt mint a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke, továbbá közreműködött Áchim L. András megválasztásában is. Választott tagja volt Békés vármegye közigazgatási bizottságának. A békéscsabai Polgári Kör ügyésze volt. Az Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Békéscsabán tömeggondnokként is tevékenykedett. A Békésmegyei Függetlenség című folyóirat főszerkesztője is volt.
Pándy István kezdeményezte a Kossuth-szobor felállítását, melynek érdekében bizottságot állított fel, valamint gyűjtést szervezett. Békéscsaba első díszpolgárának szobrát 1905. szeptember 19-én leplezték le. Tevékeny szerepet játszott a római katolikus templom felépítésében: ő volt az építkezés pénzügyi lebonyolítója. (A római katolikus templom alapkövét 1907. november 3-án tették le).
1905-ben 65 tagú jóléti bizottság alakult az alkotmány védelmében, Haviár Dániel országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Az Alkotmányvédő Bizottság tagja lett Pándy István is. A Békés megyei képviselő-testületnek is tagja volt, ahol közismertté vált éles hangú, bíráló felszólalásairól. 1907 őszén lemondott a békéscsabai I. alkerület elnökhelyettesi posztjáról. 1910 végén tartotta alakuló ülését a békéscsabai „Függetlenségi Kör”, aminek társelnöke lett.
1917-ben testvérével, Kálmánnal elhunyt édesapjuk emlékére, a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban 1000 koronás alapítványt hoztak létre a „jó magyar érzésű” tanulók jutalmazására.
1919 tavaszán Békéscsabán is átvette a hatalmat a kommunista párt, majd elrendelték a vezető pozíciót viselő férfiak letartóztatását. Pándy István mellett Koren Pált, dr. Szeberényi Lajost, Beliczey Gézát, Réthy Bélát, Botyánszky Pált és még 38 személyt a Városháza árvaszéki tereiben tartották fogva. Majd a szolnoki törvényszéki fogházba vitték őket. Szolnokon Pándy István Réthy Bélával, Fekete Sándorral, Kun Dórával, dr. Heisz Józseffel, Bohus M. Györggyel és dr. Galli Károllyal került egy cellába, ahol két hétig voltak fogságban.
1930-ban 737 kötetből álló könyvtárát (a könyvszekrényekkel együtt) egykori iskolájának, a Békéscsabai Evangélikus Rudolf-reálgimnáziumnak ajándékozta, amit aztán évente tovább növelt adományaival. 1937-re már 1530 tételt – főként regényt és szépirodalmat – tartalmazott Pándy István könyvtára, amit a gimnázium fogadószobájában rendeztek be.
Egészségi állapota miatt 1931-ben felhagyott hivatásával.
Források
- A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium LXV. értesítője az 1930–31. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1931. 15. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- A Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-gimnázium (IV–VIII. osztály reálgimnázium) LXXII. értesítője az 1937–38. iskolai évről. Közzéteszi: Pataki Sámuel. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1938. 10. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- A békéscsabai polgári kör. In: Békés, 38. évf. 2. szám (1906. január 14.) 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- A csabai róm. kath. templom alapkőletétele. In: Békés, 39. évf. 45. szám (1907. november 10.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- A gyermekvédelem harcosai : megalakult a liga Csabán is. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 26. szám (1908. március 29.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Az alkotmány védelmében : a 65-os bizottság megalakulása. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 102. szám (1905. október 29.) 2–3. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 437–438., 465. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csőd Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 31. szám (1901. április 18.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Eljegyzések. In: Békés, 2. évf. 12. szám (1910. március 20.) 6. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Függetlenségi szervezkedés Békéscsabán : a „Függetlenségi Kör” alakuló gyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 100. szám (1910. december 15.) 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Galli Károly: Az I. világháború forgatagában : egy békéscsabai főhadnagy visszaemlékezései. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. 155–158. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozás. In: Körösvidék. 18. évf. 180. szám (1937. augusztus 10.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Halálozások. In: Békés, 69. évf. 180. szám (1937. augusztus 11.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Kinevezések. In: Békés, 39. évf. 45. szám (1907. november 10.) 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Molnár Pál Márton: Nagy emberre emlékezés : immár száz esztendeje áll változatlan formájában. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 242. szám (2005. október 15.) 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Nagy András, D.: Emlékezés a Pándy családra. 1. rész. In: Csabai Hírmondó, 6. évf. 3. szám (1991) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy András, D.: Emlékezés a Pándy családra. 2. rész. In: Csabai Hírmondó, 6. évf. 5. szám (1991) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy botrány a pályaudvaron. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 103. szám (1906. december 13.) 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Nyilt levél. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 30. szám (1906. április 12.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Pándy István. In: Békés, 49. évf. 15. szám (1917. április 15.) 4–5. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
- Tüz. In: Békés, 40. évf. 51. szám (1908. december 20.) 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 25.)
Kapcsolódó irodalom
- Áchim az esküdtszék előtt : a háromnapi tárgyalásnak eredményei. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 23. szám (1908. március 19.) 3–4. p.
