Szemián Sámuel (1827–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés)
a (Kiegészítés: sírhely)
 
(7 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Szemian Samuel emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája a Városházán]]
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
8. sor: 9. sor:
[[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
[[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
-
'''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.
+
'''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
-
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
+
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
'''Tisztségei:'''
'''Tisztségei:'''
29. sor: 30. sor:
* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke
* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke
-
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863-1938)|Korosy László]] vette át.
+
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]] vette át.
-
'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
+
'''[[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Körös-parti lakását]] Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
51. sor: 52. sor:
* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
74. sor: 75. sor:
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.]
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.]
* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.]
* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.]
-
* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.]
* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.]
* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.]
* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.]
87. sor: 88. sor:
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Jegyzők]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:15-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Emléktáblája a Városházán

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szemi%C3%A1n_S%C3%A1muel_(1827%E2%80%931891)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök