Kemény János (1823–1904)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == '''Jakubovics János néven született 1823. május 30-án''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja …”) |
a (Kiegészítés) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | '''Jakubovics János néven született [[1823]]. [[május 30.|május 30-án]]''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. | + | '''Jakubovics János néven született [[1823]]. [[május 30.|május 30-án]]''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)|tudós Kemény Pál]], József, Sámuel, [[Kemény Mihály (1825–1903)|Mihály]], Károly, Lajos, László és Mária. |
| - | [[1834|1834-től]] '''Aszódon''' tanult, ő és a testvére, Mihály '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] iskolatársa''' volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. [[1835|1835-ben]] a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, Csörföly Lajossal és [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)|Delhányi Zsigmonddal]], a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait [[1837|1837-től]] [[Szarvas|Szarvason]] folytatta. [[1838|1838-tól]] a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (''Erdő szélén'', ''Fürge méh''), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben. | + | Édesapja korai halála után a család [[Mezőberény|Mezőberénybe]] költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért. |
| + | |||
| + | [[1834|1834-től]] '''Aszódon''' tanult, ő és a testvére, Mihály '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] iskolatársa''' volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. [[1835|1835-ben]] a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, '''[[Csörföly Lajos (1823–1892)|Csörföly Lajossal]]''' és '''[[Delhányi Zsigmond (1824–1900)|Delhányi Zsigmonddal]]''', a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait [[1837|1837-től]] [[Szarvas|Szarvason]] folytatta. [[1838|1838-tól]] a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (''Erdő szélén'', ''Fürge méh''), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben. | ||
A Jakubovics család [[1848|1848-ban]] '''a vezetéknevét Keményre magyarosította'''. | A Jakubovics család [[1848|1848-ban]] '''a vezetéknevét Keményre magyarosította'''. | ||
| 15. sor: | 17. sor: | ||
Tanulmányai után '''Szarvasra került'''. Hat éven keresztül '''néptanítóként tevékenykedett''' a településen. Petőfi Sándorral [[1849|1849-ben]] a szarvasi [[Bárány vendéglő (Szarvas)|Bárány fogadóban]] találkozott utoljára. | Tanulmányai után '''Szarvasra került'''. Hat éven keresztül '''néptanítóként tevékenykedett''' a településen. Petőfi Sándorral [[1849|1849-ben]] a szarvasi [[Bárány vendéglő (Szarvas)|Bárány fogadóban]] találkozott utoljára. | ||
| - | [[1852]]. [[április 18.|április 18-án]] '''lelkésszé avatták''' Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, [[1852|1852-től]] a csővári gyülekezetnél szolgált. [[1863]] áprilisában Kiskőrösre került. [[Sárkány János (1820–1895)|Sárkány János]] lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. | + | [[1852]]. [[április 18.|április 18-án]] '''lelkésszé avatták''' Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, [[1852|1852-től]] a csővári gyülekezetnél szolgált. [[1863]] áprilisában Kiskőrösre került. '''[[Sárkány János (1820–1895)|Sárkány János]]''' lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza [[1880|1880-ban]] az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen '''Jókai Mór''' mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. [[1881|1881-ben]] kiegészítette és megjelentette Leska István [[1810|1810-es]] helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. [[1902|1902-ben]] ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. [[1903|1903-ban]] nyugállományba vonult. |
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt. | A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt. | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| + | * [[Csörföly Lajos (1823–1892)]] | ||
* [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)]] | * [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)]] | ||
| - | * [[Kemény Mihály ( | + | * [[Kemény Mihály (1825–1903)]] |
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]] | * [[Petőfi Sándor (1823–1849)]] | ||
| + | * [[Sárkány János (1820–1895)]] | ||
* [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]] | * [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]] | ||
A lap jelenlegi, 2023. május 1., 08:11-kori változata
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
Jakubovics János néven született 1823. május 30-án a Nyitra vármegyei Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, Mihály, Károly, Lajos, László és Mária.
Édesapja korai halála után a család Mezőberénybe költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért.
1834-től Aszódon tanult, ő és a testvére, Mihály Petőfi Sándor iskolatársa volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. 1835-ben a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, Csörföly Lajossal és Delhányi Zsigmonddal, a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait 1837-től Szarvason folytatta. 1838-tól a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (Erdő szélén, Fürge méh), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben.
A Jakubovics család 1848-ban a vezetéknevét Keményre magyarosította.
1855. november 12-én megházasodott, Marcsek Amáliával kötött házasságot. Hat gyermekük született, Ödön pap, Kálmán uradalmi tiszt, Ilona, Lilla, Ida és Bella.
Kemény János 1904. augusztus 14-én hunyt el Kiskőrösön. Augusztus 16-án a kiskőrösi evangélikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Tanulmányai után Szarvasra került. Hat éven keresztül néptanítóként tevékenykedett a településen. Petőfi Sándorral 1849-ben a szarvasi Bárány fogadóban találkozott utoljára.
1852. április 18-án lelkésszé avatták Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, 1852-től a csővári gyülekezetnél szolgált. 1863 áprilisában Kiskőrösre került. Sárkány János lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza 1880-ban az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen Jókai Mór mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. 1881-ben kiegészítette és megjelentette Leska István 1810-es helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. 1902-ben ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. 1903-ban nyugállományba vonult.
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt.
Lásd még
- Csörföly Lajos (1823–1892)
- Delhányi Zsigmond (1824–1900)
- Kemény Mihály (1825–1903)
- Petőfi Sándor (1823–1849)
- Sárkány János (1820–1895)
- Tudós Kemény Pál (1819–1901)
Források
- Evangélikus Egyház és Iskola, 3. évf. 29. szám (1885. július 18.) 236. p. (Látogatva: 2023. 02. 10.)
- Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021
- Istenes József : "Szent a küszöb ..." : Petőfi szülőházának története. Budapest : Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, 1968. 15–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jakub Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p. (Látogatva: 2023. 02. 10.)
- Jegyzőkönyve a Bányai Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület 1897. évi október 16., 18. és 19. napjain Budapesten tartott rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve. Budapest, 1897. 4. p. (Látogatva: 2023. 02. 11.)
- Jegyzőkönyve a bányai ágostai hitvallású egyházkerület Pesten 1863-ik évi september 19–22. Főtiszt. Székácsy József superintendens és ngos Dessewffy Otto kerületi felügyelő urak ikerelnöklete alatt tartott közgyülésének. 2. p. (Látogatva: 2023. 02. 11.)
- Jubilált papi működés. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 18. szám (1888. április 28.) 146–147. p. (Látogatva: 2023. 02. 10.)
- Kruttschnitt Antal: †Kemény János. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 22. évf. 35. szám (1904. szeptember 1.) 422–423. p. (Látogatva: 2023. 02. 10.)
- Turán István: Új lelkész érkezik a gyülekezethez. In: Kiskőrös Múltjából, 2. évf. 2. szám (2020. március–április) 11–12. p. (Látogatva: 2023. 02. 11.)
- Protestáns Szemle, 9. évf. 6. füzet (1897) 86. p. (Látogatva: 2023. 02. 11.)
Kapcsolódó irodalom
- Kemény János: Adalékok Petőfi életrajzához. In: Koszoru, 5. kötet 2. füzet (1881. február) 143–151. p.
- Petőfi szülő-házának átvétele. In: A Hon, 18. évf. 273. szám (1880. október 18.) 1–2. p.
