Munkácsy Mihály (1844–1900)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
 
(51 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]''' ([[1844]]-[[1900]])  Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília. '''Nevét 1868-ban változtatta meg''' hivatalosan is Liebről Munkácsyra. A németországi '''Endenichben [[1900]]. [[Május 1.|május 1]]-én hunyt el'''.
+
[[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]
 +
festőművész
 +
 
 +
== Élete ==
 +
[[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg|bélyegkép|300px|A Steiner–Omaszta-kúria]]
 +
[[Fájl:Cecile Papier .jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy felesége, Cécile Papier]]
 +
Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.
 +
 
 +
'''[[1848|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.
 +
 
 +
Munkácsy édesanyja [[1850|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]] kerültek.'''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] vette magához.'''
 +
 
 +
A festőművész '''[[1863|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''
 +
 
 +
Munkácsy '''[[1874]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] feleségül vette Cécile Papier-t''', Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak [[1881|1881-ben]] gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.
 +
 
 +
Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. [[1883|1883-ban]] Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek [[1886|1886-tól]] elnöke volt.
 +
 
 +
Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később '''Endenichben'''. Itt '''hunyt el [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]]'''. Budapesten [[1900]]. [[május 9.|május 9-én]] a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkácsy Békés megyében ==
== Munkácsy Békés megyében ==
-
[[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.
+
'''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.'''
-
1852. december 6-án '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.
+
[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.
-
Nem sokkal ezután - nagybátyjával - egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról.
+
-
Tízéves volt, amikor nagybátyja,''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az '''1855 januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, '''1858. októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s '''1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.
+
-
Gyógyulása alatt, '''1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől''', s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt a Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte.
+
'''[[1855]] januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez.''' Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. [[1858|1858-ban]], 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd '''[[1858]] őszén Aradra ment''' – a szabadság és jobb élet reményében – '''Albrecht Ferdinánd műhelyébe'''.
-
Mihály elhatározta: komoly munkához lát. '''1862 őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.
+
'''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk.
-
Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult''', majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.
+
-
Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet.
+
-
Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.
+
-
'''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt '''nagybátyja 1867-ben felmondta a birtok bérletét'''. '''1867 őszén már Békéscsabán''' éltek, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd ha haza is látogatott, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.
+
Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t.
-
Legközelebb a '''Siralomház 1869-es sikerét követően''', '''1870 június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. '''1974. szeptember 8-án''', az akkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza '''feleségével, Cécile Papier'''val. A körülbelül másfél hónapos, főleg '''nagybátyja kismegyeri birtokán''' való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél.
+
'''[[1863|1863-tól]] Pesten élt''', ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. '''[[1865|1865-ben]]''' fél évet töltött a '''bécsi Képzőművészeti Akadémián''', de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.
-
Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: ''Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, a Poros út c. kép egy változata'').
+
-
1877. július 9-én,''' Reök István öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött.
+
-
A művész '''ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében''', vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, '''Békéscsabára csak 1890-ben jutott el''', az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''1892-ben is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.
+
-
== Emléke ==
+
'''[[1865]] őszén tért vissza a gerendási birtokra.''' Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a ''Fonó leány'', az ''Estebéd a pusztán'', a ''Búsuló betyár'' című festményeit. A megszaporodott munka miatt '''beköltözött Csabára''', lakást bérelt a főtéren, és '''arcképeket festett''' (''Vidovszky János és feleségének arcképe'', ''Vidovszky Matild arcképe'', ''Dudits orvos és feleségének arcképe'' stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.
-
Halála után Munkácsyról több ízben is megemlékeztek. '''Békéscsabán utcát és teret, Gyulán utcát''' neveztek el róla. Csabán, '''Lang György egykori házának helyén''' az asztalosinas évekre, Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával. Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''. Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetők meg. A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
+
 
-
Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.
+
'''[[1866]] februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre.''' [[1866]] '''októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára''', ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.
 +
 
 +
'''[[1867]] nyarán''' Pestet is érintve '''hazautazott Gerendásra'''. Itt készült két vázlata a ''Dűlő szénásszekér'' című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek [[Békéscsaba|Békéscsabára]], Omaszta József egykori házát bérelték.
 +
 
 +
'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.
 +
 
 +
Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* III. osztályú vaskoronarend (1879)
 +
* Munkács díszpolgára (1880)
 +
* Ferenc József-rend lovagja (1880)
 +
* svéd Északi csillag-rend (1887)
 +
* Szent István-rend kiskeresztje (1896)
 +
* Békéscsaba díszpolgára (2014)
 +
* bajor Szent Mihály-rend Commendeurje
 +
* Budapest díszpolgára
 +
* francia Becsületrend
 +
* Pro Litteris et Artibus
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a ''Pesti Napló'' közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában.
 +
* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.
 +
* Gyulán [[1900]]. [[június 6.|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.
 +
* Békéscsabán  több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.
 +
* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.
 +
* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.
 +
* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).
 +
* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.
 +
* [[1994]]. [[május 18.|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében.
 +
* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.
 +
* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.
 +
* A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornán]] átívelő hidat [[2014-ben]] Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)
 +
* [[2014]]. [[október 18.|október 18-án]] nyílt meg a Munkácsy Hotel a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] melletti Sörház felújított épületében.
 +
* Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is.
 +
* [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
 +
 
 +
=== Békéscsabai emléktáblái ===
 +
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Munkácsy utca)|A Munkácsy utcában (1975)]]
 +
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Városháza)|A Városháza árkádsorán (2004)]]
 +
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Fiume Hotel)|A Fiume Szálló falán (2005)]]
 +
* [[Munkácsy Mihály-emléktábla (Békéscsaba, Munkácsy Emlékház)|A Munkácsy Emlékház falán (2009)]]
 +
 
 +
== Tagságai ==
 +
* bécsi, berlini, stockholmi, madridi, antwerpeni festőakadémia
 +
* Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagja
 +
* Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
-
<gallery>
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
-
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán
+
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza dísztermében
-
Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)
+
Fájl:Vilt Tibor Munkacsy szobor.jpg|Vilt Tibor Munkácsy-szobra
 +
Fájl:Borsos Miklos Munkacsy szobor.jpg|Borsos Miklós Munkácsy-szobra
 +
Fájl:Wenckheim kastely.jpg|A gyulai Wenckheim-kastély
 +
Fájl:Munkacsy Mihaly Siralomhaz.jpg|Munkácsy Mihály: Siralomház
 +
Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg|Munkácsy Mihály: Levélolvasás
 +
Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|Munkácsy Mihály (1844–1900)
 +
Fájl:Munkacsy siremlek PH Naptara 1912.jpg|Munkácsy Mihály síremléke
</gallery>
</gallery>
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]
 
* [[Békéscsaba]]
* [[Békéscsaba]]
-
== Forrás ==
+
== Források ==
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” : Munkácsy Gyulán. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00039/pdf/EPA01577_BMMK_41.pdf Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak, a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2014_MunkacsyOroknaptar/?pg=0&layout=s Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* A képviselő-testület kedden délelőtt … In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1900/?pg=133&layout=s Békés, 32. évf. 26. sz (1900. július 1.), 4. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?query=EBKMK1%3D(Munk%C3%A1csy%20m%C5%B1v%C3%A9szbar%C3%A1tai%2C)&pg=284&layout=s A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2014/19/csabai-merleg-2014-19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. sz. (2014. október 23.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_22/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. Szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gyarmati Gabriella: Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy1_festmenyek/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kocsor János: Tárgyak és fotók a békéscsabai múzeum Munkácsy-hagyatékából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy2_relikviak/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_Munkacsy/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_29/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy-ereklyék és -dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. Sajtó alá rend. Czeglédi Imre. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Városi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [https://mek.oszk.hu/09200/09243/# Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály. 1-2. kötet. Budapest : Lampel, 1907] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy. Szerk. Szemenkár Mátyás. Budapest : Szemimpex Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy. Vál. Székely András. Budapest : Corvina, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_21_Munkacsi/?pg=0&layout=s Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24–2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. Szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Munkácsy album. Összeáll. Abosy Gyula. Budapest : Hornyánszky Nyomda, 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28–május 28. Szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. Sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves Könyvek Kiadó, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publishing, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. 353–372. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozás ==
== Külső hivatkozás ==
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* Mihály Munkácsy In: [https://en.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_Munk%C3%A1csy Angol nyelvű Wikipedia]
-
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* Munkácsy Mihály In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Wikipédia]
-
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* Munkácsy Mihály In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/munkacsy-mihaly/ Artportal]
 +
* Munkácsy Mihály In: [http://www.irodalmiradio.hu/femis/munkacsy/ Irodalmiradio.hu]
 +
* Munkácsy Mihály In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/index.html Hung-Art.hu]
 +
* Munkácsy Mihály In: [http://www.nevpont.hu/view/11596 Nevpont.hu]
 +
* Munkácsy Mihály In: [https://www.wikiart.org/en/mihaly-munkacsy Wikiart]
 +
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba]
 +
* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]
 +
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu23 Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag]
 +
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu17 Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag]
 +
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu25 Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag]
-
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Képzőművészek]]
+
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]

A lap jelenlegi, 2024. február 21., 13:19-kori változata

Munkácsy Mihály (1844–1900)

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

A Steiner–Omaszta-kúria
Munkácsy felesége, Cécile Papier

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Lieb Mihály Leó néven született Munkácson Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.

1848-ban a család Munkácsról Miskolcra költözött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy itt kezdte meg tanulmányait.

Munkácsy édesanyja 1850-ben elhunyt, majd az édesapa 1852-ben bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz: Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig Békéscsabára kerültek.Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, Reök István vette magához.

A festőművész 1863-tól használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi, később a Munkácsy nevet. Hivatalosan 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumtól a névváltoztatást.

Munkácsy 1874. augusztus 5-én feleségül vette Cécile Papier-t, Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak 1881-ben gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.

Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. 1883-ban Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek 1886-tól elnöke volt.

Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később Endenichben. Itt hunyt el 1900. május 1-jén. Budapesten 1900. május 9-én a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkácsy Békés megyében

Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Munkácsy 1852-ben érkezett Csabára ügyvéd nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Az Evangélikus Kistemplomtól nem messze, a Sztraka-házban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli Steiner-kúriába, Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, Steiner Jakabhoz, aki az Apponyi-uradalom jószágigazgatója volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. 1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.

1853 szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a Vidovszky családdal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.

1855 januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez. Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. 1858-ban, 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd 1858 őszén Aradra ment – a szabadság és jobb élet reményében – Albrecht Ferdinánd műhelyébe.

Aradról legyengülve, betegen tért vissza 1861-ben, ekkor már Gyulára, Reök István Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta Karl Fischer rajztanárhoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, Szamossy Elek vándorfestővel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és mestereként pártfogásába vette: a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet Gyulai vázlatkönyvként ismerünk.

Szamossy 1862 januárjában Aradra ment festeni, ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza 1862 őszén nagybátyja gerendási tanyájára, ahol elkészítette első olajfestményét, a Levélolvasást.

1863-tól Pesten élt, ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. 1865-ben fél évet töltött a bécsi Képzőművészeti Akadémián, de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.

1865 őszén tért vissza a gerendási birtokra. Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a Fonó leány, az Estebéd a pusztán, a Búsuló betyár című festményeit. A megszaporodott munka miatt beköltözött Csabára, lakást bérelt a főtéren, és arcképeket festett (Vidovszky János és feleségének arcképe, Vidovszky Matild arcképe, Dudits orvos és feleségének arcképe stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.

1866 februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre. 1866 októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.

1867 nyarán Pestet is érintve hazautazott Gerendásra. Itt készült két vázlata a Dűlő szénásszekér című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek Békéscsabára, Omaszta József egykori házát bérelték.

1867 őszén visszautazott Münchenbe, hogy tanulmányait folytassa. Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében. 1868-tól Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az Ásító inas című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták. 1869-ben megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a Siralomházat. Művét 1870-ben mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a közismertséget és a világhírnevet.

Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. 1870 júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza: pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. 1874 szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára, ahol másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a Kukoricás és a Poros út I. című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített A falu hőse című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket. 1890. október 5-én a Munkácsy házaspár Aradra látogatott, ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. Innen indultak Békéscsabára, ahol egy napot töltöttek. Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson. A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Békéscsabai emléktáblái

Tagságai

Képgaléria

Tóth Ernő festménye a Városháza dísztermében

Vilt Tibor Munkácsy-szobra

Borsos Miklós Munkácsy-szobra

A gyulai Wenckheim-kastély

Munkácsy Mihály: Siralomház

Munkácsy Mihály: Levélolvasás

Munkácsy Mihály (1844–1900)

Munkácsy Mihály síremléke

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly_(1844%E2%80%931900)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök