Munkácsy Mihály (1844–1900)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Gerendás belső hivatkozása) |
|||
| (7 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | [[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály ( | + | [[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]] |
festőművész | festőművész | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg|bélyegkép|300px|A | + | [[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg|bélyegkép|300px|A Steiner–Omaszta-kúria]] |
[[Fájl:Cecile Papier .jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy felesége, Cécile Papier]] | [[Fájl:Cecile Papier .jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy felesége, Cécile Papier]] | ||
Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella. | Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella. | ||
| - | '''[[1848|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az | + | '''[[1848|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''. |
| - | Munkácsy édesanyja [[1850|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]] kerültek. '''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István ( | + | Munkácsy édesanyja [[1850|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]] kerültek.'''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] vette magához.''' |
A festőművész '''[[1863|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.''' | A festőművész '''[[1863|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.''' | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
== Munkácsy Békés megyében == | == Munkácsy Békés megyében == | ||
| - | '''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István ( | + | '''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.''' |
[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak. | [[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak. | ||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
'''[[1855]] januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez.''' Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. [[1858|1858-ban]], 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd '''[[1858]] őszén Aradra ment''' – a szabadság és jobb élet reményében – '''Albrecht Ferdinánd műhelyébe'''. | '''[[1855]] januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez.''' Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. [[1858|1858-ban]], 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd '''[[1858]] őszén Aradra ment''' – a szabadság és jobb élet reményében – '''Albrecht Ferdinánd műhelyébe'''. | ||
| - | '''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István ( | + | '''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk. |
Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t. | Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t. | ||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et. | '''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et. | ||
| - | Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.''' | + | Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.''' |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a Pesti Napló közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában. | + | * Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a ''Pesti Napló'' közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában. |
* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla. | * Békéscsabán [[1900]]. [[május 11|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla. | ||
* Gyulán [[1900]]. [[június 6.|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla. | * Gyulán [[1900]]. [[június 6.|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla. | ||
| - | * Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla ( | + | * Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán. |
* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek. | * [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek. | ||
| - | * Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István ( | + | * Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán. |
* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának). | * Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának). | ||
* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész. | * A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész. | ||
| - | * [[1994]]. [[május 18.|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a | + | * [[1994]]. [[május 18.|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében. |
* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét. | * [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét. | ||
* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban. | * [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban. | ||
| 70. sor: | 70. sor: | ||
* Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is. | * Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is. | ||
* [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről. | * [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről. | ||
| - | |||
| - | |||
=== Békéscsabai emléktáblái === | === Békéscsabai emléktáblái === | ||
| 93. sor: | 91. sor: | ||
Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg|Munkácsy Mihály: Levélolvasás | Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg|Munkácsy Mihály: Levélolvasás | ||
Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|Munkácsy Mihály (1844–1900) | Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|Munkácsy Mihály (1844–1900) | ||
| - | + | Fájl:Munkacsy siremlek PH Naptara 1912.jpg|Munkácsy Mihály síremléke | |
| - | + | ||
</gallery> | </gallery> | ||
| 104. sor: | 101. sor: | ||
* Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, | + | * Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | * [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | ||
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 113. sor: | 110. sor: | ||
* Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | * Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | ||
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | * 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | ||
| - | * Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete | + | * Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?query=EBKMK1%3D(Munk%C3%A1csy%20m%C5%B1v%C3%A9szbar%C3%A1tai%2C)&pg=284&layout=s A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009] (Látogatva: 2020. 04. 30.) |
* Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | * Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | ||
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | * Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.) | ||
| 154. sor: | 151. sor: | ||
* Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. | + | * Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. 353–372. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 170. sor: | 167. sor: | ||
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] | * [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] | ||
* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu] | * Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu] | ||
| + | * [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu23 Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag] | ||
| + | * [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu17 Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag] | ||
| + | * [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu25 Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag] | ||
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]] | [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]] | [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2024. február 21., 13:19-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Lieb Mihály Leó néven született Munkácson Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.
1848-ban a család Munkácsról Miskolcra költözött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy itt kezdte meg tanulmányait.
Munkácsy édesanyja 1850-ben elhunyt, majd az édesapa 1852-ben bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz: Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig Békéscsabára kerültek.Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, Reök István vette magához.
A festőművész 1863-tól használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi, később a Munkácsy nevet. Hivatalosan 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumtól a névváltoztatást.
Munkácsy 1874. augusztus 5-én feleségül vette Cécile Papier-t, Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak 1881-ben gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.
Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. 1883-ban Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek 1886-tól elnöke volt.
Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később Endenichben. Itt hunyt el 1900. május 1-jén. Budapesten 1900. május 9-én a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkácsy Békés megyében
Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Munkácsy 1852-ben érkezett Csabára ügyvéd nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Az Evangélikus Kistemplomtól nem messze, a Sztraka-házban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli Steiner-kúriába, Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, Steiner Jakabhoz, aki az Apponyi-uradalom jószágigazgatója volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. 1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.
1853 szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a Vidovszky családdal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.
1855 januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez. Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. 1858-ban, 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd 1858 őszén Aradra ment – a szabadság és jobb élet reményében – Albrecht Ferdinánd műhelyébe.
Aradról legyengülve, betegen tért vissza 1861-ben, ekkor már Gyulára, Reök István Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta Karl Fischer rajztanárhoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, Szamossy Elek vándorfestővel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és mestereként pártfogásába vette: a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet Gyulai vázlatkönyvként ismerünk.
Szamossy 1862 januárjában Aradra ment festeni, ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza 1862 őszén nagybátyja gerendási tanyájára, ahol elkészítette első olajfestményét, a Levélolvasást.
1863-tól Pesten élt, ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. 1865-ben fél évet töltött a bécsi Képzőművészeti Akadémián, de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.
1865 őszén tért vissza a gerendási birtokra. Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a Fonó leány, az Estebéd a pusztán, a Búsuló betyár című festményeit. A megszaporodott munka miatt beköltözött Csabára, lakást bérelt a főtéren, és arcképeket festett (Vidovszky János és feleségének arcképe, Vidovszky Matild arcképe, Dudits orvos és feleségének arcképe stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.
1866 februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre. 1866 októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.
1867 nyarán Pestet is érintve hazautazott Gerendásra. Itt készült két vázlata a Dűlő szénásszekér című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek Békéscsabára, Omaszta József egykori házát bérelték.
1867 őszén visszautazott Münchenbe, hogy tanulmányait folytassa. Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében. 1868-tól Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az Ásító inas című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták. 1869-ben megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a Siralomházat. Művét 1870-ben mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a közismertséget és a világhírnevet.
Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. 1870 júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza: pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. 1874 szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára, ahol másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a Kukoricás és a Poros út I. című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített A falu hőse című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket. 1890. október 5-én a Munkácsy házaspár Aradra látogatott, ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. Innen indultak Békéscsabára, ahol egy napot töltöttek. Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson. A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.
Díjak, kitüntetések
- III. osztályú vaskoronarend (1879)
- Munkács díszpolgára (1880)
- Ferenc József-rend lovagja (1880)
- svéd Északi csillag-rend (1887)
- Szent István-rend kiskeresztje (1896)
- Békéscsaba díszpolgára (2014)
- bajor Szent Mihály-rend Commendeurje
- Budapest díszpolgára
- francia Becsületrend
- Pro Litteris et Artibus
Emlékezete
- Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a Pesti Napló közölt le 1894-ben Malonyay Dezső fordításában.
- Békéscsabán 1900. május 11-én utcát, 1959. október 3-án teret neveztek el róla.
- Gyulán 1900. június 6-án utcát neveztek el róla.
- Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: Borsos Miklós alkotása (1959) a Munkácsy Mihály Múzeum előkertjében, Vilt Tibor alkotása (1975) a szoborsétányon, Farkas Miklós alkotása (1902) a Munkácsy Mihály Múzeumban, Pásztor János alkotása (1994) a Munkácsy Mihály Emlékházban, Mladonyiczky Béla alkotása az Andrássy Gyula Gimnázium udvarán.
- Gyulán Vasas Károly szobra (1964) állít emléket a festőművésznek.
- Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el Reök István és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.
- Békésen 1973-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).
- A békéscsabai városháza dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.
- 1994. május 18-án nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében.
- 1951-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.
- 1935 körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.
- A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az Élővíz-csatornán átívelő hidat 2014-ben Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)
- 2014. október 18-án nyílt meg a Munkácsy Hotel a Széchenyi liget melletti Sörház felújított épületében.
- Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is.
- 2009-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
Békéscsabai emléktáblái
- A Munkácsy utcában (1975)
- A Városháza árkádsorán (2004)
- A Fiume Szálló falán (2005)
- A Munkácsy Emlékház falán (2009)
Tagságai
- bécsi, berlini, stockholmi, madridi, antwerpeni festőakadémia
- Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagja
- Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
Képgaléria
 Tóth Ernő festménye a Városháza dísztermében |
 Vilt Tibor Munkácsy-szobra |
 Borsos Miklós Munkácsy-szobra |
 A gyulai Wenckheim-kastély |
 Munkácsy Mihály: Siralomház |
 Munkácsy Mihály: Levélolvasás |
 Munkácsy Mihály (1844–1900) |
 Munkácsy Mihály síremléke |
Lásd még
Források
- Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” : Munkácsy Gyulán. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak, a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- A képviselő-testület kedden délelőtt … In: Békés, 32. évf. 26. sz (1900. július 1.), 4. p. (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Kőhíd – Munkácsy híd. In: Csabai házak blog (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: Magyar Irodalmi Lap weboldal (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3. (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p. (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Mikóczy Erika: Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 19. sz. (2014. október 23.), p. 1., 3. (Látogatva: 2020. 04. 30.)
Kapcsolódó irodalom
- Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. Szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyarmati Gabriella: Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban. In: Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kocsor János: Tárgyak és fotók a békéscsabai múzeum Munkácsy-hagyatékából. In: Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy-ereklyék és -dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. Sajtó alá rend. Czeglédi Imre. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Városi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály. 1-2. kötet. Budapest : Lampel, 1907 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy. Szerk. Szemenkár Mátyás. Budapest : Szemimpex Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy. Vál. Székely András. Budapest : Corvina, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24–2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. Szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005 (Látogatva: 2020. 04. 30.)
- Munkácsy album. Összeáll. Abosy Gyula. Budapest : Hornyánszky Nyomda, 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28–május 28. Szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. Sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves Könyvek Kiadó, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publishing, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. 353–372. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Mihály Munkácsy In: Angol nyelvű Wikipedia
- Munkácsy Mihály In: Wikipédia
- Munkácsy Mihály In: Artportal
- Munkácsy Mihály In: Irodalmiradio.hu
- Munkácsy Mihály In: Hung-Art.hu
- Munkácsy Mihály In: Nevpont.hu
- Munkácsy Mihály In: Wikiart
- Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: Bekescsaba.hu
- Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag
- Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag
- Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag
