Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. május 25., 15:01-kori változata

A múzeum épülete

A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeum-Egyesület hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó Közművelődés Háza jellegzetes, neoklasszicista épületét. Az intézmény 1951-ben felvette a realista festő, Munkácsy Mihály nevét.

Története

A múzeum földszinti alaprajza

A múzeum alagsori alaprajza

Képeslap

A Békéscsabai Múzeum-Egyesület 1899-es megalakulásáig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fogta össze a megyeiek műgyűjtő tevékenységét és szorgalmazta a békéscsabai múzeum létrehozásának gondolatát.

1899. július 1-én Varságh Béla, a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy megvitassák a múzeum létrehozásának lehetőségeit. A Rudolf Főgimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helyiségek álltak rendelkezésre, valamint esély mutatkozott arra, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja az elképzeléseiket. Az alapszabály kidolgozására bizottságot alapítottak. 1899. november 25-én 57 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette a műtárgyaknak helyt adó Közművelődés Házát.

A tervek elkészítésével 1906-ban Wagner József építészt bízták meg. Az építkezés 1910 őszén indult meg a tervező Wagner József vezetése és Ádám (Áchim) Gusztáv főmérnök ellenőrzése mellett a Széchenyi utca és az Élővíz-csatorna sarkán. A neoklasszicista épületet 1914. március 28-én hangversennyel, majd március 29-én ünnepséggel avatták fel. Az egyesület és az elnök ezzel teljesítette feladatát, Varságh Béla lemondott tisztségéről, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megszűnt. A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált, mivel a háború ideje alatt itt kapott helyet az oktatás, a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodája is. Emiatt 1924-ig semmilyen múzeumi munka nem folyt. Az 1930-as években kezdett javulni a helyzet: megnyílt a könyvtári olvasóterem, neves szakemberek vezetésével (Linder László, Banner Benedek, Tarján Tibor) a múzeum gyűjteményeit újjászervezték, folyamatosan gyarapították.

A második világháború kitörésével a szakmai tevékenység újra szünetelt. A front közeledtével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyűjtemény biztonságba helyezéséről és elszállításáról (a Somogy megyei andocsi ferences rendházba). Erre azonban nem került sor a szovjet csapatok megérkezése miatt. A gyűjteményben és az épületben ezután kisebb-nagyobb károk keletkeztek (alagsori beázás, betörés, légitámadás miatt). A világháború befejeztével újra kinyitott a múzeum, de csak a képtár anyaga volt látogatható. A kulturális élet kezdett felpezsdülni: irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kultúrpolitikai beszélgetések zajlottak a múzeum falai között.

Egy 1949-es törvényerejű rendelet értelmében a múzeum 1950 márciusától állami irányítás alá került. 1950 és 1952 között megszüntették az intézmény közművelődési jellegét, utoljára a könyvtárat költöztetve ki, új gyűjtési koncepciót alakítottak ki: a múzeum gyűjtőterületét a megye nagyobbik felében, a természettudomány vonatkozásában ennél is nagyobb területben állapították meg (természettudomány: Körösök vidékének természeti képe; régészet: különösen az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyag, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; képzőművészet: magyar képtár, helyi művészek stb.) Ekkor jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény, melybe bekerültek Munkácsy Mihály relikviái, illetve új kutatási területként jelent meg Békéscsaba helytörténeti anyagának gyűjtése. 1952-ben megnyílt a néprajzi tárlat, majd később a megye állat-és növényvilágát bemutató természettudományi kiállítás, a régészeti tárlat, a Munkácsy-emlékszoba. 1957-től itt került megrendezésre Alföldi Tárlat néven a tiszántúli képzőművészek vándorkiállítása.

1962-től a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács lett, s az ezt követően kialakított megyei szervezet központjává Békéscsabát tették. A múzeumi szervezet költségvetésének növekedése az 1980-as évekig látványos fejlődést eredményezett: valamennyi, a múzeum feladatkörébe tartozó szakág művelésének személyi feltételeit megteremtették, a tudományos és technikai segédszemélyzet létszámát növelték, 1971-től jelent meg A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1972-ben új kiállító egységgel, a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, 1978-ra megépült a múzeum új épületrésze. A rendszerváltást követően, 1990-től a Békés Megyei Önkormányzat lett a múzeum fenntartója. Ezután szélesedtek ki a múzeum nemzetközi kapcsolatai (Arad Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szlovák Nemzeti Múzeum). 1996-ban újra indult a Múzeumi Híradó című folyóirat. 1998-ban új kiállítóhellyel, a Gabonamúzeummal bővült az intézmény.

2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet. 2006 és 2008 között a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással nagyszabású felújítás és korszerűsítés kezdődött, melynek eredményeként látogatóbarát, korszerű intézménybe látogathatnak el az érdeklődők. 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város kapta az üzemeltetői feladatokat. Ugyanebben az évben a múzeum részévé vált a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria. 2018-ban felépült a régi és az új épületet összekötő kiállítótér.

Állandó kiállítások

• Hagyományos gazdálkodás Békés megyében
• Munkácsy Mihály kiállítás
• Orlai Petrics Soma kiállítás
• Régészeti kiállítás
• Természettudományi kiállítás
• Történeti kiállítás
• Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény

Gyűjtemények

Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.

Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1994-ben a festőművész tiszteletére hozták létre a Munkácsy Mihály Emlékházat az egykori Steiner–Omaszta-kúriában. A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.

Emléktáblák az épület falán

• A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 75. évfordulójára
• A Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalakításának 100. évfordulójára
• Az Aurora-kör emlékére
• A múzeum építésének 100. évfordulójára

Lásd még

• Grin Igor (1943–2020)
• Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)
• Munkácsy Mihály (1844–1900)

Források

• A múzeum története. In: Munkácsy Mihály Múzeum honlapja (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Békéscsaba, Munkácsy városa – Munkácsy Múzeum]. In: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Lassan „visszafoglalhatjuk” a múzeumot. In: [Csabai Mérleg, 28. évf. 18. szám (2018. szeptember 27.) 1. p.] (Látogatva: 2021. 03. 31.)
• Munkácsy Mihály Múzeum. In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Munkácsy Mihály Múzeum – Békéscsaba. In: ÚtiSúgó (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Munkácsy Mihály Múzeum – Megyei hatókörű városi múzeum. In: A magyar múzeumok honlapja (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba : Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve 1914–2014 : a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899–1999. Szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy M. Múz., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
• Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 275. szám (1985. november 23.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Békéscsaba anno... A közművelődés házától a Munkácsy Múzeumig. In: Heti Mérleg, 4. évf. 7. sz. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Grin Igor: Békés öröksége. In: Múzsák, 12. évf. 2. sz. (1981) 12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Hogy fest az új Munkácsy? : ezernyi érdekesség csábít az újjászületett múzeumba. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyemcsok László: Az év múzeuma a Munkácsy. In.: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 104. sz. (2004. május 5.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Plavecz Pál: A Munkácsy Mihály Múzeum legszebb műtárgyai és tárgyegyüttesei. [DVD-felvétel] 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Réthy Zsigmond: A békéscsabai madártani gyűjtemény. In: Élet és Tudomány, 32. évf. 15. sz. (1977) 473. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Újjászületik a Munkácsy Mihály Múzeum : háromszázmillió forintos beruházás, kívül belül megszépülő épület 3. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 152. sz. (2006. július 1.) 1., 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Új állandó kiállítás Békéscsabán. In.: Magyar Hírlap, 13. évf. 227. sz. (1980. szeptember 27.) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Közművelődésháza. In: Europeanalocal (képeslap) (Látogatva: 2014. 05. 30.)
• Munkácsy Mihály Múzeum. In: Békéscsaba város honlapja (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Munkácsy Mihály Múzeum. In: Csabai házak blog
• Munkácsy Emlékház honlapja (Látogatva: 2014. 05. 29.)
• Munkácsy Mihály. In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 05. 29.)