Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Kiemelések szerkesztése.) |
a (Galéria létrehozása) |
||
| (12 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A '''Békéscsabai Jókai Színház''' (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] | + | A '''Békéscsabai Jókai Színház''' (korábban Békés Megyei Jókai Színház) [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy út]] 1–3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik. '''Műemléki védelem alatt áll.''' |
== Története == | == Története == | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
=== Előzmények === | === Előzmények === | ||
| - | A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak '''az 1840-es évektől''' – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – '''kezdtek színi előadásokat játszani a városban''' olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége. | + | A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak '''az 1840-es évektől''' – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – '''kezdtek színi előadásokat játszani a városban''' olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume vendéglő]] nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége. |
A békéscsabai '''közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát'''. | A békéscsabai '''közbirtokossági testület [[1875. január 25.|1875. január 25-i]] gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát'''. | ||
=== A színházépület === | === A színházépület === | ||
| - | '''Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő ( | + | '''Halmay Andor építész tervei alapján [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] mérnök vezetésével [[1879|1879-re]] épült fel a színház''', korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel. |
| - | Az épület '''dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg''' a közönség előtt, a '''színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották'''. | + | Az épület '''dísztermét [[1879. február 12.|1879. február 12-én]] nyitották meg''' a közönség előtt, a '''színház nyitóünnepségét pedig [[március 8.|március 8-án]] tartották'''. |
[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább. | [[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább. | ||
| - | A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre. | + | A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. '''[[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet.''' Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A '''Vigadó terem is új pompában ragyogott''', az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre. |
| - | A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt. | + | '''A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített''' állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt. |
| - | A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták. | + | '''A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek''', számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, '''[[1953|1953-ban]]''' viszont ideiglenesen '''ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált'''. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták. |
Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább. | Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább. | ||
| - | Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes. | + | Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A '''színházterem nézőtere''' is átalakításra került, így '''ma 420 férőhelyes'''. |
| - | A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, [[Ibsen Ház]] nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre. | + | A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''[[Sík Ferenc (1931‒1995)|Sík Ferenc]] Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre. |
| - | A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli | + | '''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.''' |
=== Működése === | === Működése === | ||
| - | Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg. | + | Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] '''magántársulatok szerződtek a színházhoz''' általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. '''[[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság''', növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg. |
| - | Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai | + | Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|'''Gyulai Várszínház'''at]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a '''''Magyar Teátrum''''' című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a '''Magyar Teátrum Díj'''at a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a '''[[Szarvasi Vízi Színház]]'''. |
A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával. | A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával. | ||
| - | A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik. | + | A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a '''Színitanház''', ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik. |
| + | |||
| + | == Emléktáblák == | ||
| + | * [[Bartók Béla-emléktábla (Békéscsaba)]] | ||
| + | * [[Békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola-emléktábla (Békéscsaba)]] | ||
| + | * [[Színház-emléktábla (Békéscsaba)]] | ||
| + | * [[Tunyogi Péter-emléktábla (Békéscsaba)]] | ||
| + | * [[Vigarda-emléktábla (Békéscsaba)]] | ||
| + | |||
| + | == Színészek == | ||
| + | * [[Daniss Győző (1903–1956)]] | ||
| + | * [[Kara Tünde (1974–2019)]] | ||
| + | * [[Sas József (1939–2021)]] | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Bcs szinhaz atalakitas hirdetes.jpg|Hirdetmény a színház átalakítására (1906) | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005 | ||
*Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | *Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/kozvetites-a-megyehazarol-288269/ beol.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | ||
*Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | *Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2014/12/01/berhaz_jarasbirosag_kereskedelmi_iskola_ibsen_haz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | ||
*Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | *Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/21/jokai_szinhaz csabaihazak.blog.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | ||
| - | *Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980 | + | *Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
*Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | *Józsa Mihály: Színház Anno. In: [https://jokaiszinhaz.hu/szinhaz-anno jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | ||
*Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | *Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: [https://jokaiszinhaz.hu/ibsen-haz-megszuletett-a-legujabb-kulturalis-szinter jokaiszinhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 09.) | ||
| - | *A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. | + | *A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365–392. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
*A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | *A Színitanházról. In: [https://szinitanhaz.hu/a-szinitanhazrol szinitanhaz.hu] (Látogatva: 2020. 12. 08.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | *A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004 | + | * A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | *Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967 | + | * A Vigadó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?pg=54&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 206. szám (1993. szeptember 4–5.) 7. p.] |
| - | *Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961 | + | * Gécs Béla: 125 éves a színjátszás temploma. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/23/csabai-merleg-2004-23.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 23. szám (2004. december 23.) 12. p.] |
| - | *Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963 | + | * Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | *Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965 | + | * Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| + | * Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Papp János, Dr.: Kilencvenéves a békéscsabai színház. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?pg=72&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 57. szám (1969. március 9.) 9. p.] | ||
| + | * Prolog a b.-csabai állandó magyar szinház megnyitására. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?pg=74&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 20. szám (1879. március 9.) 1. p.] | ||
| + | * Révy Eszter: A Békés megyei Jókai Színház. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1982_03/?pg=42&layout=s Tolna Megyei Népújság, 32. évf. 55. szám (1982. március 6.) 11. p.] | ||
| + | * Révy Eszter: Jókai nevével. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1982_03/?pg=71&layout=s Délmagyarország, 72. évf. 59. szám (1982. március 11.) 4. p.] | ||
| + | * Sass Ervin: Ötvenéves a Jókai színház. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/17/csabai-merleg-2004-17.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 17. szám (2004. szeptember 30.) 12. p.] | ||
| + | * Sass Ervin: Vigadótól a Vigadóig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1971_04/?pg=99&layout=s Békés Megyei Népújság, 26. évf. 86. szám (1971. április 11.) 8. p.] | ||
| + | * Zámbori Eszter: Száznegyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Békéscsabán a színház. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2019/5/csabai-merleg-2019-5.pdf Csabai Mérleg, 29. évf. 5. szám (2019. március 14.) 1. p.] | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | *[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház | + | *[https://www.facebook.com/jokaiszinhaz Jókai Színház Facebook-oldal] |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
| 63. sor: | 90. sor: | ||
[[Kategória:Épített értékek]] | [[Kategória:Épített értékek]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] | [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] | ||
| + | [[Kategória:Műemlékek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 22., 06:31-kori változata
A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsabán, az Andrássy út 1–3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik. Műemléki védelem alatt áll.
Tartalomjegyzék |
Története
Előzmények
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a Fiume vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.
A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.
A színházépület
Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel. Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.
1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.
A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.
A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.
A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.
Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.
Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.
A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával 2008 és 2010 között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, Ibsen Ház nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.
A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.
Működése
Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.
Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.
A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.
A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.
Emléktáblák
- Bartók Béla-emléktábla (Békéscsaba)
- Békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola-emléktábla (Békéscsaba)
- Színház-emléktábla (Békéscsaba)
- Tunyogi Péter-emléktábla (Békéscsaba)
- Vigarda-emléktábla (Békéscsaba)
Színészek
Képgaléria
 Hirdetmény a színház átalakítására (1906) |
Források
- Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
- Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: beol.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
- Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Józsa Mihály: Színház Anno. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
- Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365–392. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Színitanházról. In: szinitanhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
Kapcsolódó irodalom
- A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Vigadó. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 206. szám (1993. szeptember 4–5.) 7. p.
- Gécs Béla: 125 éves a színjátszás temploma. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 23. szám (2004. december 23.) 12. p.
- Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János, Dr.: Kilencvenéves a békéscsabai színház. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 57. szám (1969. március 9.) 9. p.
- Prolog a b.-csabai állandó magyar szinház megnyitására. In: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 20. szám (1879. március 9.) 1. p.
- Révy Eszter: A Békés megyei Jókai Színház. In: Tolna Megyei Népújság, 32. évf. 55. szám (1982. március 6.) 11. p.
- Révy Eszter: Jókai nevével. In: Délmagyarország, 72. évf. 59. szám (1982. március 11.) 4. p.
- Sass Ervin: Ötvenéves a Jókai színház. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 17. szám (2004. szeptember 30.) 12. p.
- Sass Ervin: Vigadótól a Vigadóig. In: Békés Megyei Népújság, 26. évf. 86. szám (1971. április 11.) 8. p.
- Zámbori Eszter: Száznegyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Békéscsabán a színház. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 5. szám (2019. március 14.) 1. p.
