Tevan Adolf (1854–1921)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. április 1., 11:50-kori változata

nyomdaalapító

Tevan Adolf hirdetése a Békéscsaba és Vidékében

Tevan-hirdetés a Békésmegyei Iparosok Lapjában

Tevan Adolf sírja

A Tevan család Békéscsabán

A Tevanok a mai Szlovákia területéről települtek Békéscsabára valamikor a 19. század elején. A zsidó kereskedőcsalád egyes források szerint az Árva megyei Alsókubinból (szlovákul: Dolný Kubín), más források szerint a Pozsony közeli Dévényből (szlovákul: Devín, németül: Theben) érkezett; nevüket a település német nevéből eredeztették. A Tevan család egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak, erre bizonyíték, hogy az 1831-es kolera idején elhunytak között Tevan Ábrahám neve is szerepel, aki minden bizonnyal az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő fia. Ez utóbbi 1845–1851 között elhalálozhatott, ugyanis a békéscsabai izraeliták 1851-es összeírásában már csak özvegye, Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával; közöttük a legidősebb az 1826-ban született Tevan József volt. Tevan József szintén házaló kereskedő volt (terménykereskedéssel foglalkozott); 1853. december 1-jén vette feleségül Einer Rozáliát, házasságukból tíz gyerek született.

Élete, munkássága

Tevan Adolf 1854. október 9-én született Tevan József és Einer Rozália legidősebb gyermekeként.

Kezdetben szatócsboltot és szikvízüzemet nyitott, majd ‒ mielőtt 1903-ban megvette Lepage Lajos nyomdáját és papírkereskedését ‒ más vállalkozásokkal is próbálkozott. Tulajdonosa volt a Tevan‒Reisz közös cégnek, amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége, majd az irodagép- és villamos berendezések bizományos árusítója lett. Tevan Adolf dolgozta ki Csaba közvilágításának a tervét, melyet 1893-ban terjesztett a városi közgyűlés elé. A képviselők évekig tárgyalták az ügyet, ám végül más kapta meg a megbízást, de a villanytelep a Tevan által javasolt helyen épült meg 1904-ben.

Több szakmai és társadalmi szervezetben, egyesületben tevékenykedett: szegedi kereskedelmi és iparkamara, B.-Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezete, békéscsabai kereskedők köre, Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság, Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság, az önálló kereskedők testülete, Békés Vármegyei Gazdasági Egylet, Első Békéscsabai Kenyérgyár Részvénytársaság, békéscsabai tornaegylet. 1902-ben a csabai izraelita hitközség választmányi tagjává, 1910-ben az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület csabai fiókja igazgatótanácsának a tagjává választották. 1910-ben részt vett a Nemzeti Munkapárt csabai szervezetének a megalakulásában. Nagy érdemei voltak a csabai sakkélet megteremtésében: 1912-ben a Magántisztviselők Egyesületének sakkosztályából alakult Békéscsabai Sakk-kör ügyvezető elnöke lett. 1913-ban Andor fiával együtt részt vett az Aurora-kör megszervezésében.

1884. február 19-én a békéscsabai neológ zsinagógában vette feleségül a csabai születésű Fischer Teréziát (1868‒1944). Házasságukból tíz gyermek született, elsőszülött fiuk, Tevan Sándor (1884–1887) kiskorában elhunyt. Gyermekeik: Tevan Gizella (1886–1963), Tevan Flóra (1888–1944), Tevan Andor (1889–1955), Tevan Ferenc (1891–1944), Tevan Rezső (1893–1944), Tevan Ilona (1896–1944), Tevan Erzsébet (1899–1945), Tevan Margit (1901–1978), Tevan László (1903–1943). Az 1800-as évek végén a Fő utca 2024. számú házban (a későbbi Berényi úton) éltek, itt nevelkedtek a Tevan gyerekek. A család egyáltalán nem volt vallásos, és bár nem tartoztak a jómódúak közé, Tevan és felesége számára fontos volt a jótékonyság, a szegények megsegítése.

Tevan Adolf 67 éves korában, 1921. június 29-én hunyt el. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll. Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett: a kilenc Tevan gyerekből csak hárman ‒ Gizella, Andor és Margit ‒ maradtak életben.

A Tevan-nyomda kezdeti évei

Lepage Lajos nyomdász és könyvkereskedő 1903-ban ajánlotta fel megvételre barátjának, Tevan Adolfnak az 1890 óta a Vasút utca (a mai Andrássy út) elején működő nyomdáját és papírkereskedését; az épület Békéscsaba tulajdonában volt. Tevan 1903. március 16-án kért nyomdaipari engedélyt a csabai főszolgabírótól, s ezzel együtt benyújtotta kérelmét a Lepage-nyomda helyiségeire is. A Tevan Nyomda és Könyvkiadóvállalat 1903. április 1-jén indult útjára, ezzel egy időben Tevan itt nyitotta meg szatócsüzletét; a bolt hátsó részében egy taposósajtó működött, kezelője egy alkalmazott nyomdász volt. Az év folyamán a nyomdában már négy kéziszedő és gépmester dolgozott két nyomógéppel. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványokkal (meghívók, gyászjelentések), rendelésre könyvek kiadásával és újságok nyomtatásával foglalkozott.

A következő lapokat nyomtatták a Tevan-nyomdában: Békésmegyei Híradó (1903‒1904), Igaz Eszme (1904), Békésmegyei Függetlenség (1905‒1907), Szocializmus (1905), az Áchim-féle Paraszt Újság (1906‒1909), Radikális Újság (1907), Békésvármegye (1908‒1909), Békési Újság (1909), Békésmegyei Napló (1910‒1911), Magyar Gépész (1910). Tevan másfél évig tulajdonosa volt a Békésmegyei Függetlenség című lapnak, 1909 szeptemberében pedig önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke (később: Csabai Napló) címen.

A nyomdaalapító Tevan 1907-ben küldte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt iskolába Andor fiát, aki nagy érdeklődést tanúsított a nyomdászat és főleg a könyvkiadás és -művészet iránt. A kétéves tanulmányút után, 1909-ben Tevan Adolf, akit a könyv- és papírkereskedés mindennapos gondjai kötöttek le, fiának adta át a nyomda vezetését. Az elkövetkező években Tevan Andor irányítása alatt a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat ‒ elsősorban szép könyveinek köszönhetően ‒ az ország egyik legjobb, nemzetközi hírnévnek is örvendő műhelyévé vált.

Tevan Andor 1916. január 1-jétől a törvény előtti felelősség tekintetében is átvette a nyomda vezetését 62 éves apjától. A Tevan-nyomda 1917. június 30-ig, tizennégy éven át működött első helyén, ahonnan a Baross utcába költözött, miután Tevan Adolf Goldberger Sámuelnek adta el könyv-, papír- és zenemű-kereskedését (amely végül 1920-ben szüntette meg működését). A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a nyomda köztulajdonba került, Tevan Andort azonban ‒ szaktudását megbecsülve ‒ vezető pozícióban hagyták meg a helyi tanácshatalom vezetői. 1919. április 29-én Békéscsabát elfoglalták a román királyi csapatok, a megszállt terület nagyobb nyomdáinak gépállományát leszerelték és elvitték. Tevan Adolf és Tevan Andor 1919 júniusában a nyomdát színleg egy liptószentmiklósi cégnek, a Bradska Jednotának adta el, s így, mint külföldi céget, sikerült megmenteni a román hatóságoktól, sőt még román megrendeléseket is kaptak. 1920 januárjában a Tevan-nyomda két nagy és egy kézisajtóval működött, és harminc munkást alkalmazott. A magas munkáslétszám oka elsődlegesen az volt, hogy a román megszállás alatt álló erdélyi és bánáti települések nehezen találtak kapcsolatot a budapesti nyomdákkal, ezért itt rendelték meg szükséges nyomtatványaikat.

Emlékezete

• A Tevan-nyomda alapításának 100. évfordulója alkalmából 2003. április 10-én Tevan-emlékülést tartottak Békéscsabán. Az ülést követően Békéscsaba önkormányzata és a Kner‒Tevan Alapítvány Tevan-emléktáblát avatott a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola falán (az épület ma az Ibsen Ház) a nyomdaalapító Tevan Adolf és fia, Tevan Andor tiszteletére.

Források

• Balogh István: A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története, Budapest 2009. In: Internet Archive ‒ Pointernet (Látogatva: 2020. 02. 05.)
• Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből (1815‒2015). Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyemcsok László: Nem elég dolgozni, alkotni is kell. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 85. szám (2003. április 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.) (Látogatva: 2020. 02. 05.)

Kapcsolódó irodalom

• Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada, 1903‒2003. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malatyinszki József: Egy évszázad mezsgyéjén: a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Tevan Adolf In: Wikipedia