Tevan Margit (1901–1978)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Tevan Margit (1901-1978) lapot átneveztem Tevan Margit (1901–1978) névre: Hosszú kötőjel)
a (Szócikkcímek egységesítése)
3. sor: 3. sor:
[[Fájl:Tevan Margit sirja.jpg|bélyegkép|300px|Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.]]
[[Fájl:Tevan Margit sirja.jpg|bélyegkép|300px|Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.]]
== Élete ==
== Élete ==
-
'''[[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Tevan Adolf (1854–1921)|Tevan Adolf]] kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, [[Tevan Andor (1889–1955)|Andor]], Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.  
+
'''[[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Tevan Adolf (1854‒1921)|Tevan Adolf]] kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, [[Tevan Andor (1889–1955)|Andor]], Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.  
Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. [[1917]]–[[1919]] között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű '''Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán''', később '''Zutt Richárd''' és '''Kiss Ferenc''' mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. [[1927]]–[[1928]]-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.
Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. [[1917]]–[[1919]] között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű '''Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán''', később '''Zutt Richárd''' és '''Kiss Ferenc''' mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. [[1927]]–[[1928]]-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.
14. sor: 14. sor:
Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. '''Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.'''
Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. '''Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.'''
-
A '''második világháború után''' igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem '''kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat''' (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. '''Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők.''' Munkái megtekinthetők az '''Iparművészeti Múzeumban''' és a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]] [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria|Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének]]''' állandó kiállításán.
+
A '''második világháború után''' igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem '''kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat''' (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. '''Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők.''' Munkái megtekinthetők az '''Iparművészeti Múzeumban''' és a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének]]''' állandó kiállításán.
== Kiállításai ==
== Kiállításai ==
22. sor: 22. sor:
* 1988 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 1988 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 1996 • Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
* 1996 • Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
-
* 2007 • Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba
+
* 2007 • [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], Békéscsaba
=== Válogatott csoportos kiállítások ===
=== Válogatott csoportos kiállítások ===
44. sor: 44. sor:
* 1969 • Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
* 1969 • Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
* 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
* 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 2013 • Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
+
* 2013 • Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
== Díjak, elismerések ==
== Díjak, elismerések ==
58. sor: 58. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=308&layout=s Békés Megyei Közlöny 53. évf. 202. sz. (1926. szeptember 7.)]
+
* Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=308&layout=s Békés Megyei Közlöny, 53. évf. 202. sz. (1926. szeptember 7.)]
* Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
* Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
-
* Koczogh Ákos: Tevan Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Koczogh Ákos: Tevan Margit. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007
* Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007
-
* Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_02/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=203&layout=s Békés Megyei Hírlap 62. évf. 37. szám (2007. február 13.)]
+
* Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_02/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=203&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 37. szám (2007. február 13.)]
* Tevan Margit: Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Budapest : Tevan Alapítvány, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tevan Margit: Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Budapest : Tevan Alapítvány, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
* Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.

A lap 2021. március 29., 14:36-kori változata

ötvösművész

Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.

Tartalomjegyzék

Élete

1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.

Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 19171919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss Ferenc mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. 19271928-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.

1927-ben férjhez ment Engel Miklós vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. 1936-ban megszületett gyermekük, István, aki később grafikusként alkotott. A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek. Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. 1945 márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.

1978. november 3-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.

Munkássága

Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.

A második világháború után igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők. Munkái megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban és a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének állandó kiállításán.

Kiállításai

Egyéni

Válogatott csoportos kiállítások

Díjak, elismerések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök