Stark Adolf (1834–1910)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése, 2018-as kiállítás, forrással)
a (Csabagyöngye szőlő belső hivatkozása)
 
(9 közbeeső változat nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.
'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.
-
'''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet az [[1848|1848-as]] forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak''', majd vándorútra indult, mely során '''[[1859|1859-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]]''', ahol engedélyezték letelepedését.  
+
'''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet az [[1848|1848-as]] forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak'''. Majd '''[[1859|1859-ben]] letelepedett [[Békéscsaba|Csabára]]'''.  
-
'''[[1863|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840-1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.
+
'''[[1863|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.
-
Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.
+
Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.
-
'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] a békéscsabai felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.
+
[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg|bélyegkép|300px|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
-
'''Békéscsabán [[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.  
+
'''Békéscsabán [[1859]][[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.  
-
[[1869|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel.
+
[[1869|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.
-
Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét újfajta előállítása fűződik a nevéhez''', közülük a '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csaba-Gyöngye''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Ezek mellett a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása fűződik nevéhez. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.
+
Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''[[Csabagyöngye szőlő|Csabagyöngye]]''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.
[[1871|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.
[[1871|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.
-
Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, '''a Borászati Lapok megyei tudósítója'''ként működött éveken át. [[1891|1891-ben]] '''elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t'''.  
+
Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, '''a ''Borászati Lapok'' megyei tudósítója'''ként működött éveken át. [[1891|1891-ben]] '''elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t'''.  
== Öröksége ==
== Öröksége ==
-
Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', maga a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészt az egyház levéltárában lettek elhelyezve, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits - akkori Szemián - sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.  
+
Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits akkori Szemián sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.  
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
45. sor: 45. sor:
* [[2010|2010-ben]], halálának 100. évfordulója alkalmából '''tudományos emlékülés'''t tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
* [[2010|2010-ben]], halálának 100. évfordulója alkalmából '''tudományos emlékülés'''t tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
* [[2014|2014-ben]] Békéscsaba '''posztumusz díszpolgár'''a lett.
* [[2014|2014-ben]] Békéscsaba '''posztumusz díszpolgár'''a lett.
-
* [[2018|2018-ban]] '''emlékkiállítás''' nyílt a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtárban]].
+
* [[2018|2018-ban]] '''emlékkiállítás''' nyílt a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtárban]].
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Stark hirdetes 1894.jpg|Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)
Fájl:Gm_stark_adolf_emlektabla_az_ifihaz_mogott.jpg‎|Stark Adolf emléktábla (2010)
Fájl:Gm_stark_adolf_emlektabla_az_ifihaz_mogott.jpg‎|Stark Adolf emléktábla (2010)
</Gallery>
</Gallery>
79. sor: 80. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra] In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Borászportál] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
+
* A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra. In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Borászportál] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
-
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/] In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2009/08/20/dedinszky-gyula-stark-adolf-szolonemesito-es-munkassaga-1834-1910/ Békéscsabai városvédők honlapja] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
+
* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/. In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2009/08/20/dedinszky-gyula-stark-adolf-szolonemesito-es-munkassaga-1834-1910/ Békéscsabai városvédők honlapja] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
* Kertszövetség [http://kertszovetseg.net/tags/2 honlapja]
* Kertszövetség [http://kertszovetseg.net/tags/2 honlapja]
* Stark Adolf [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0808 gyászjelentése]
* Stark Adolf [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0808 gyászjelentése]
94. sor: 95. sor:
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2022. április 7., 15:40-kori változata

kereskedő, szőlőnemesítő

Tartalomjegyzék

Élete

Stark Adolf

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. Apja, Stark Mihály felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja Folkusházy Zsuzsanna, nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait, melyet az 1848-as forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak. Majd 1859-ben letelepedett Csabára.

1863-ban megházasodott, Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Három gyermekük született: Mária, Róza és Ferenc.

Baráti kapcsolatban állt Szemián Sámuel főjegyzővel és Haan Antal festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben
.Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án. Augusztus 27-én a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)

Békéscsabán 18591860 telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a fajtagyűjtemény kialakítása. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez. A Kossuth szőlő nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a Csabagyöngye pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

1871-től aktív részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. 1880-ban számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként működött éveken át. 1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Öröksége

Stark Adolf halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát, majd az ő 1944-ben bekövetkezett halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került, így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök