Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Formázás)
a (Helyesírás)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.  
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.  
-
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.
+
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.
== A zsinagóga története ==
== A zsinagóga története ==
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|400px|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|400px|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
-
'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
+
'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a  bimát a földszinti tér közepén helyezték el.  
-
|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a  bimát a földszinti tér közepén helyezték el.  
+
'''A hitközség [[1944|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi.
'''A hitközség [[1944|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi.
13. sor: 12. sor:
'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.  
'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.  
-
'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.
+
'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken [[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)|új zsinagógát]] építtetett. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==

A lap jelenlegi, 2020. június 11., 14:09-kori változata

Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.

A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.

Tartalomjegyzék

A zsinagóga története

A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)

A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.

A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök