OTP Bank-épület (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képek feltöltése)
a (Új kép feltöltése)
2. sor: 2. sor:
== Története ==
== Története ==
-
[[Fájl:Bcs OTPepulet 2021 2.jpg|bélyegkép|300px|Az OTP épülete 2021-ben]]
+
[[Fájl:Bcs OTPepulet 2021 3.jpg|bélyegkép|400px|Az OTP épülete 2021 őszén]]
A csabai népbank bukását ([[1891]]) követően '''az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását''' Csabán. A fiókintézetet [[1895]]. [[május 1.|május 1-jén]] a Fő utcai [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály-féle]] épületben nyitották meg.
A csabai népbank bukását ([[1891]]) követően '''az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását''' Csabán. A fiókintézetet [[1895]]. [[május 1.|május 1-jén]] a Fő utcai [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály-féle]] épületben nyitották meg.
Az Aradi Ipar- és Népbank az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumot]] és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|dr. Zsilinszky Endre]], [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]], [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]], Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály.
Az Aradi Ipar- és Népbank az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumot]] és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között [[Zsilinszky Endre (1852–1919)|dr. Zsilinszky Endre]], [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]], [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]], Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály.
28. sor: 28. sor:
Fájl:BmegyeiKerBank szekhaz 1930.jpg|A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. székháza (1930 körül)
Fájl:BmegyeiKerBank szekhaz 1930.jpg|A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. székháza (1930 körül)
Fájl:Bcs OTPepulet 2021 1.jpg|Az épület 2021-ben
Fájl:Bcs OTPepulet 2021 1.jpg|Az épület 2021-ben
 +
Fájl:Bcs OTPepulet 2021 2.jpg|
Fájl:Szabadsag radio emlektabla.jpg|Emléktábla az épület falán
Fájl:Szabadsag radio emlektabla.jpg|Emléktábla az épület falán
</Gallery>
</Gallery>

A lap 2021. november 20., 14:25-kori változata

Békéscsabán, a Szent István tér 3. szám alatt álló empire stílusú, homlokzatán műkővakolattal díszített épületben az OTP Bank működik.

Tartalomjegyzék

Története

Az OTP épülete 2021 őszén

A csabai népbank bukását (1891) követően az Aradi Ipar- és Népbank igazgatósága kezdeményezte egy új pénzintézet felállítását Csabán. A fiókintézetet 1895. május 1-jén a Fő utcai Zsilinszky Mihály-féle épületben nyitották meg. Az Aradi Ipar- és Népbank az evangélikus gimnáziumot és a közművelődést is támogatta. Igazgató választmányának tagja volt többek között dr. Zsilinszky Endre, Korosy László, Ádám (Áchim) Gusztáv, Wagner József, dr. Fáy Samu és Horváth Mihály. A pénzintézet 1895. október 1-jén átköltözött az újonnan épült egyemeletes Biener–Laszky-féle házba, melynek terveit Wagner József készítette. (Biener Bernát és Laszky Jakab üzlete 1885-től üzemelt a főtéren.)

Biener Bernát és Laszky Jakab cége 1897-ben csődbe jutott, az ingatlanjukat 1897 augusztusában bírói árverésen 55 200 Ft-ért megvásárolta az Aradi Ipar- és Népbank Békésmegyei Fiókintézete. A főtéri ház egy nagy üzlethelyiséggel, emeleti és udvari lakással, jégveremmel, petróleumraktárral, istállóval és kocsiszínnel rendelkezett. 1897 decemberében a békéscsabai bankfiók székházába helyezte át a „Fehér kutyához” címzett üzletét Grosz Ignácz. 1898-ban Fehér Flóris fényképész a ház udvarában rendezte be fényképészeti műtermét. Az épületben borkereskedés, női divatáruház, fehérnemű- és szövöttáru-üzlet és pékség is működött.

1908 szeptemberében az épület emeletén kezdte meg működését Böszörményi Róza igazgatónő vezetésével a polgári leányiskola. A magániskolának az első tanévben három osztálya és 200 tanulója volt. Az iskola 1917 szeptemberében községi kezelésbe került, majd áthelyezték az iparos tanonciskola épületébe. 1923-ban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank békéscsabai fiókja költözött az Aradi Ipar- és Népbank egykori helyiségiben.

A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. 1927-ben egyesült a Békéscsabai Városi Takarékpénztár Részvénytársasággal, majd 1928-ban 255 000 pengőért megvásárolta a székházat. Az épületet 1929-ben Kovács Rezső tervei szerint Lipták János vállalata kétemeletes bérpalotává alakította át, a földszinten banküzletet helyeztek el. A bővítés után modern lakásokat és irodahelyiségeket rendeztek be. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. 1929 nyarán kezdte meg működését az új épületben. Ebben az évben Schrőder Ferenc a fodrászüzletét, dr. Fogarasy Béla fogorvos pedig a rendelőjét helyezte át a létesítménybe. A kereskedelmi bankot 1948-ban államosították, 1949-ben az OTP elődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, majd az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békés megyei fiókja költözött az ingatlanba. Egykor az épületben kapott helyet a Megyei Tanács, valamint a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. 1957-ben könyv-, antikvár és képzőművészeti bolt, 1960-ban az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár, zenemű- és idegen nyelvű könyvesboltja nyílt meg a Szent István tér 3. szám alatt.

1956. október 31. és november 3. között ebben a házban működött a Békés Megyei Szabadság Rádió. 1956. november 4-én ágyútalálat érte a rádió helyiségét. 1992-ben emléktáblát avattak az ingatlan falán.

1991-ben az épület alatti pincében nyílt meg a Narancs Klub. A bankfiók 2006-ban felújításon esett át.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök