Mazán László (1899–1949)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (képek feltöltése)
(Élete: Aurora-kör hivatkozás javítása)
14. sor: 14. sor:
[[1929]] júliusában megházasodott, '''Kliment Z. Ilonát vette feleségül.'''
[[1929]] júliusában megházasodott, '''Kliment Z. Ilonát vette feleségül.'''
-
'''Számos társadalmi, egyházi és szakmai szervezetben képviselte magát:''' tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, az Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, az [[Aurora Kör|Aurora Körnek]], az Evangélikus Leányegyesületnek, a Magyar Ornith. Szövetségnek, a CsUE-nak, a Városi Múzeumnak, a Polgári Lövészegyesületnek, a Kaszinónak; a Csabai Öregdiákok Egyesületénél háznagyi tisztséget viselt, titkára volt a Szanatórium Egyesületnek, jegyzője a békéscsabai Vöröskereszt-fióknak.
+
'''Számos társadalmi, egyházi és szakmai szervezetben képviselte magát:''' tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, az Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, az [[Aurora-kör|Aurora Körnek]], az Evangélikus Leányegyesületnek, a Magyar Ornith. Szövetségnek, a CsUE-nak, a Városi Múzeumnak, a Polgári Lövészegyesületnek, a Kaszinónak; a Csabai Öregdiákok Egyesületénél háznagyi tisztséget viselt, titkára volt a Szanatórium Egyesületnek, jegyzője a békéscsabai Vöröskereszt-fióknak.
A 2. világháború idejében folytatja az alkotást. Az oroszok bevonulásakor egy kis időre elhagyta az országot. Gyógyíthatatlan betegsége miatt már nem tudott érdemlegesen részt vállalni a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség tevékenységében.   
A 2. világháború idejében folytatja az alkotást. Az oroszok bevonulásakor egy kis időre elhagyta az országot. Gyógyíthatatlan betegsége miatt már nem tudott érdemlegesen részt vállalni a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség tevékenységében.   

A lap 2018. február 28., 21:10-kori változata

festőművész, gimnáziumi tanár

Mazán László (tablókép)

Tartalomjegyzék

Élete

Mazán László (tablókép)

1899. április 15-én Békéscsabán született. Apja, Mazán János, evangélikus tanító, anyja Szolár Teréz.

Az elemi elvégzését követően az Evangélikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A gimnázium Önképző Körének jegyzője volt. 1917-ben besorozták katonának – előtte, 1917 márciusában a katonai szolgálat miatt előrehozott vizsgán leérettségizett, - az olasz fronton harcolt, az 1-es népfelkelők tagja volt a trevisói frontszakaszon. 1918 őszén betegen került a békéscsabai kórházba, majd alig felépülve román fogságba esett.

1920 őszén beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanár szakára, ahol Réti István és Rudnay Gyula tanítványa lett. Szemléletét - amely korán kitűnő készséggel párosult - a főiskolai képzés csak pallérozta, illetve gátak közé fogta, ám alapvetően sajátos arculatát aligha tudta megváltoztatni. Mestereinek stílusa sem befolyásolta: Réti István emelkedett és pedáns természet-megfigyelése, Rudnay Gyula borongós, melankolikus színvilága nem hagyott maradandó nyomot kifejező eszközein, hiszen rajzain, képein eleve más tartalmak megfogalmazására törekedett.

1929 júliusában megházasodott, Kliment Z. Ilonát vette feleségül.

Számos társadalmi, egyházi és szakmai szervezetben képviselte magát: tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, az Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, az Aurora Körnek, az Evangélikus Leányegyesületnek, a Magyar Ornith. Szövetségnek, a CsUE-nak, a Városi Múzeumnak, a Polgári Lövészegyesületnek, a Kaszinónak; a Csabai Öregdiákok Egyesületénél háznagyi tisztséget viselt, titkára volt a Szanatórium Egyesületnek, jegyzője a békéscsabai Vöröskereszt-fióknak.

A 2. világháború idejében folytatja az alkotást. Az oroszok bevonulásakor egy kis időre elhagyta az országot. Gyógyíthatatlan betegsége miatt már nem tudott érdemlegesen részt vállalni a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség tevékenységében.

Sajnos a korai halál megakadályozta, hogy kiteljesedjék, befejezhesse álmait, Budapesten halt meg 1949. május 16-án. Békéscsabán, a vasúti temetőben nyugszik.

Munkássága

Mazán László rajza

1925-től lett a békéscsabai Rudolf Gimnáziumban Zvarínyi Lajost váltva helyettes, 1928-tól pedig rendes tanára, a rajz és alaktan tárgyakat oktatta. A természetrajz és mennyiségtant tantárgyat helyettesítőként tanította. Később testnevelést és szépírást is tanított. Diákjai rajongásig szerették. Vezette a gimnázium cserkészcsapatát, a Csaba-cserkészcsapatot. A cserkészcsapat zászlaja Mazán László tervei nyomán készült el. Többek között tanította Lipták Pált, Schéner Mihályt, Gulyás Dénest. Olyan pedagógus volt, aki növendékét anélkül is szerette, hogy látta és ismerte volna képességeit. Talán szaktárgyának jellegéből is következett, hogy szerette az embereket. Az iskolából sohasem ment egyedül haza, a tanulók közül állandóan voltak kísérői. Tanárként is teljesített katonai szolgálatot. Képeit bemutatták a rajztanár-festőművészek szegedi kiállításán 1948-ban.

Milyen ember volt? "Alacsony termetű, szőke hajú, pislogó, hunyorító nézésű. Szerette a tréfákat, anekdotákat, s kedélyeskedése közben tót szavakkal keverte a magyart." Ebben rejlett humoros, ironizáló festészetének alapvonása is. Noha egyszerű embereket ábrázolt képein, nem csupán elkötelezettségből, hanem kedvtelésből is tette. Budapesten a Műcsarnokban rendezett kiállításon 1940-ben "Falusi torreádor" című képével Halmos-díjat nyert.

Mazán László páratlan humorú, a nyers gúny határát meg-megsúroló, ironikus rajzokkal, olajkép-karikatúrákkal, a groteszknek domináns szerepet juttató akvarellekkel ábrázolja a csabai emberek világát. Az ábrázolt karaktereket jól ismerte. Olykor-olykor a megértő derű is felcsillan ezekben a különleges alkotásokban, ám a vitriolos igazmondás szavát nála nem halványítja el holmi mindent feloldó humor. Nemcsak karikatúrában alkotott maradandót, hanem a festészet területén is: vázlatai nagy lélegzetű kompozíciókat, freskókat sejtetnek. Elkészítette Uhrin Károly, a Polgári Olvasókör elnökének portréját. Művészetét romantikus népmesei elemek jellemzik, a 19. század végi népi színdarabok képi áthagyományozásaként, illetve a polgári lapok karikatúráinak hatására. Dinamikus kompozíciók, játékos vonalak jellemzik műveit. Képeit néhány alkalommal prezentálta kiállításokon (1936-ban Kerekes Györggyel közösen a Munkácsy Múzeumban, ’38-ban önállóan, kiállított az Aurora Kör kiállításán, illetve alkalmanként a Nemzeti Szalonban). Leginkább ismerőseinek mutatta meg alkotásait. Kereskedett is képeivel: Esterházy Pál herceg 4 karikatúráját vásárolta meg a Műcsarnokban tartott tárlaton 1940-ben.

Illusztrációi megjelentek a Gyermek Hírlap magyar ifjúsági folyóiratban. Munkája az a díszes üdvözlőirat, melyet a békéscsabai MOVE sportegyesület küldött Rothermere lordnak. Dr. Raffay Sándor püspök lelkészségének 40. évfordulójára díszes iratot készített. Kutyabőrből készített művészi díszpolgári oklevelet Bud János pénzügyminiszternek.

Alkotásai a Munkácsy Mihály Múzeumban, illetve magánkézben találhatók.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Katalógus

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök