Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(belső hivatkozás szerkesztése)
 
(29 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
pilóta, repülőgép-szerelő  
+
[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
 +
[[Fájl: Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új Köztemetőben.JPG|bélyegkép|300px|Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben]]
 +
pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője
-
'''Kvasz András Békéscsabán született [[1883]]. [[november 21.|november 21]]-én''', '''apja''' kovácsmester volt, fia '''mellette inaskodott'''. Amikor felszabadult, esti tanfolyamon szerzett technológus szakképesítést, '''majd''' Budapestre ment és a '''Józsefvárosban kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be'''.
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
 +
[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
 +
[[Fájl:Kvasz emlektabla Szolnok.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla Szolnokon]]
 +
Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.
-
'''[[1908]]-ban''' került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár vele készíttette el repülő gépének fémrészeit''', '''majd''' látva Kvasz András tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910]]-től maga is repült'''. [[1911]]-ben a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat. '''[[1911]]-[[1914|14]] között Magyarország 70 helységében végzett bemutató repülést, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez.''' A repülés elméletével összefüggő kérdésekben sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is, ahol sorba járta a repülőgép gyárakat. Több hazai repülő versenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni.  
+
[[1922]]. [[december 10.|december 10-én]] megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.
-
'''[[1914]]-ben''' a többi rákosi repülővel együtt '''önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra. Egy felderítő repülőszázadhoz került.''' '''[[1915]]-ben''' motorhiba miatt '''kényszerleszállást hajtott végre, és megfigyelőjével együtt orosz fogságba esett, ahonnan [[1918]]-ban tért haza.'''
+
Kvasz András '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el Budapesten'''. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
-
'''A Tanácsköztársaság idején tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene.''' A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928]]-tól taxisofőrként dolgozott. [[1937]]-ben az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
+
== Munkássága ==
 +
Kvasz András Budapesten megismerte '''Zsélyi Aladár''' gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi [[1910]] júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. '''[[1911]] áprilisában repült első alkalommal''', 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. [[1911]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] '''körberepült Rákos felett''', ezzel '''megnyerte a Sacelláry-díjat'''. A sikert követően '''vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat''' – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.
-
'''[[1946]]-ban újból megindult a belföldi légi forgalom.''' Kvasz Andrást a '''békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg nyugdíjba vonulásáig'''. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) [[1953]]-ban, a postaügyi miniszter [[1969]]-ben és [[1973]]-ban tüntette ki. Felesége halála után visszavonultan élt zuglói kis házában. '''[[1973]] őszén''' szövődményes influenzával '''kórházba került. Itt hunyt el [[1974]]. [[január 27.|január 27]]-én, 90 éves korában''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.  
+
[[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]], az '''első békéscsabai repülőnapon''' az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. [[szeptember 24.|Szeptember 24-én]] szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)|Wenckheim Frigyes]]''' gróf látta vendégül [[Szabadkígyós|Kígyóson]], Kvasz '''körberepülte a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|Wenckheim-kastélyt]]'''. [[november 12.|November 12-én]] Szentesről érkezett szülővárosába, a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kis-]] és az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon [[Gyula|Gyulára]] indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: ''„megy, mint Kvasz »trepacskája«!”''.
-
'''Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el róla.'''
+
[[1912|1912-ben]] '''Párizsban járt tanulmányúton''', s állami költségen motort kapott. [[1913]]. [[május 29.|május 29-én]] sikeres '''pilótavizsgát tett''' a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a ''„Szerencse le!”'' jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.
 +
Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. [[1914]] decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt '''orosz fogságba esett''', Turkesztánba került. [[1918|1918-ban]] két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével '''hazatért'''.
 +
 +
[[1918]] novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a '''Magyar Pilóták Szövetsége''', melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, '''mechanikus majd autójavító üzemet nyitott''' Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a '''Szürketaxi sofőrjeként''' dolgozott. [[1937|1937-ben]] az újonnan átadott '''budaörsi légikikötő portása''' lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a '''csabai repülőtérnél foglalkoztatták''', [[1949|1949-ben]] MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. [[1953|1953-ban]] a '''Paul Tissandier-diplomával''' tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). [[1962|1962-ben]] részt vett [[Szarvas|Szarvason]] a '''Székely Mihály''' aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. [[1969|1969-ben]] a közlekedési miniszter a '''Közlekedés Kiváló Dolgozója''' címmel tüntette ki. [[1973]] őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a '''„Városunkért”''' emlékérmet.
 +
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Paul Tissandier-diploma (1953)
 +
* Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
 +
* „Városunkért” emlékérem (1973)
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''Müller Péter ''Madárember''''' című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
 +
* Budapesten, Mátyásföldön '''utcát''' neveztek el róla.
 +
* [[1981]] óta '''utca viseli a nevét Békéscsabán''', a Lencsési lakótelepen. [[1988|1988-ben]] megnyitották az utca második részét.
 +
* A pozsonyi televízió [[1984|1984-ben]] '''egyórás műsorral''' tisztelgett Kvasz András előtt.
 +
* A '''Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub''' [[1985|1985-ben]] felvette az aviatikus nevét.
 +
* [[1986|1986-ban]] '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak Békéscsabán''', a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán [[2001|2001-ben]] avattak új emléktáblát.
 +
* Szlovákiában '''bélyeget''' bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
 +
* [[1998|1998-ban]] első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt'''.
 +
* A trencséni repülőtéren [[2001|2001-ben]] '''emléktáblát avattak''' a tiszteletére.
 +
* [[2011|2011-ben]] a '''„Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén”''' elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
 +
* [[2012]] óta a nevét viseli a '''Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada'''.
 +
* [[2013|2013-ban]] felavatták '''emléktábláját''' Szolnokon, a helyőrségi épület falán.
 +
 +
== Források ==
 +
* Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM9-2CB?i=298 FamilySearch.org] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
 +
* Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/SzolnokiGratisz_2015/?pg=226&layout=s Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
 +
* Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_09/?pg=268&layout=s Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
 +
* Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. [https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B4614_B4631_1942/?pg=23&layout=s 22. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1974/?pg=48&layout=s Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
 +
* Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1983_11/?pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
 +
* Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1918_11/?pg=201&layout=s Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
 +
* Tíz számot teljesítettek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1998_08/?pg=35&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
 +
* Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_1998_04/?pg=229&layout=s Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
 +
* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1962_05/?pg=60&layout=s Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
 +
* Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_2001_11/?pg=212&layout=s Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A veterán repülő születésnapja. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.]
 +
* Bánhidi Antal: Kvasz András. In: [http://real-eod.mtak.hu/6645/1/Evforduloink_1983.pdf Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.]
 +
* Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1969_03/?pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.]
 +
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Emlékezés Kvasz Andrásra. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1974_02/?pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.]
 +
* Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1999_01/?pg=268&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.]
 +
* Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1985_02/?pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.]
 +
* Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
 +
* Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2018/23/csabai-merleg-2018-23.pdf Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.]
 +
* György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1966_05/?pg=90&layout=s Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.]
 +
* Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1964_01/?pg=79&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.]
 +
* Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?pg=183&layout=s Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.]
 +
* Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?pg=233&layout=s Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.]
 +
* Madarász László: [https://mek.oszk.hu/13200/13209/13209.pdf A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925]
 +
* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2013_03/?pg=131&layout=s Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.]
 +
* Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KisUjsag_1929_04/?pg=150&layout=s Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.]
 +
* Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.]
 +
* Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1971/?pg=56&layout=s Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.]
 +
* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1961_11/?pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.]
 +
* Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1983/?pg=216&layout=s Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.]
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Kvasz András. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kvasz-andras-76820/ Magyar Életrajzi Lexikon]
 +
* Kvasz András. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvasz_Andr%C3%A1s Wikipedia]
-
* Csanádi Norbert - Nagyváradi Sándor - Winkler László: A magyar repülés története. Bp. 1977. Műszaki K. 387 p.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
* Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. 1983. Bp. 1982. MTESZ. 63-65. p.
+
[[Kategória:Személyek]]
-
* Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Bcs. 1989. MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub. 18-23. p.
+
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1981. Akadémiai K. 454. p.
+
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
-
* Müller Péter: A madárember. Bp. 1977. Szépirodalmi K. 351 p.
+
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
-
* Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. 1983. Bp. 1982. MTESZ. 63. p.
+
[[Kategória:Pilóták]]
-
* Machelek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Bcs. 1989. MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub. 13. tábla. (Kép)
+
[[Kategória:Első világháború]]

A lap jelenlegi, 2024. január 4., 17:48-kori változata

Kvasz András
Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben

pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője

Tartalomjegyzék

Élete

Kvasz-repülőgépek
A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)
Emléktábla Szolnokon

Kvasz András 1883. november 21-én született Békéscsabán. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.

1922. december 10-én megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.

Kvasz András 1974. január 27-én hunyt el Budapesten. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kvasz András Budapesten megismerte Zsélyi Aladár gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi 1910 júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. 1911 áprilisában repült első alkalommal, 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. 1911. augusztus 30-án körberepült Rákos felett, ezzel megnyerte a Sacelláry-díjat. A sikert követően vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.

1911. szeptember 21-én, az első békéscsabai repülőnapon az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. Szeptember 24-én szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap Wenckheim Frigyes gróf látta vendégül Kígyóson, Kvasz körberepülte a Wenckheim-kastélyt. November 12-én Szentesről érkezett szülővárosába, a Evangélikus Kis- és az Evangélikus Nagytemplom felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon Gyulára indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „megy, mint Kvasz »trepacskája«!”.

1912-ben Párizsban járt tanulmányúton, s állami költségen motort kapott. 1913. május 29-én sikeres pilótavizsgát tett a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a „Szerencse le!” jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.

Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. 1914 decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt orosz fogságba esett, Turkesztánba került. 1918-ban két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével hazatért.

1918 novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége, melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, mechanikus majd autójavító üzemet nyitott Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a Szürketaxi sofőrjeként dolgozott. 1937-ben az újonnan átadott budaörsi légikikötő portása lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a csabai repülőtérnél foglalkoztatták, 1949-ben MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. 1953-ban a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). 1962-ben részt vett Szarvason a Székely Mihály aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. 1969-ben a közlekedési miniszter a Közlekedés Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. 1973 őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a „Városunkért” emlékérmet.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök