Korniss Géza (1888–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
19. sor: 19. sor:
Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.  
Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.  
-
'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''
+
'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''
-
Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.   
+
Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.   
'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
-
'''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.  
+
'''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.  
'''Az [[Aurora-kör|Auróra Kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.  
'''Az [[Aurora-kör|Auróra Kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.  
100. sor: 100. sor:
* Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
* Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
* Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
-
* Nemes családok története. I. kötet. szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csal_tortenete_01_Schneider/?pg=18&layout=s 17–22. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
+
* Nemes családok története. I. kötet. Szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csal_tortenete_01_Schneider/?pg=18&layout=s 17–22. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
* Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Schamschula György, Korniss Géza unokája.
* Schamschula György, Korniss Géza unokája.
-
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. szerk.: Grin Igor–Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. [http://vmek.niif.hu/07600/07615/07615.pdf 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
+
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. Szerk.: Grin Igor – Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. [http://vmek.niif.hu/07600/07615/07615.pdf 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
* Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
* Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
123. sor: 123. sor:
* Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.]  
* Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.]  
* Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.]
* Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.]
-
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899-1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:28-kori változata

szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok

Korniss Géza

Tartalomjegyzék

Élete

Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.

1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 19481949-ben ismét a fővárosba ment. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.

1961. január 29-én hunyt el Santiago Chilében.

Munkássága

1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

Az első világháború befejezéséig helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző volt a csabai járásban.

Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.

Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként 1923-ban miniszteri elismerésben részesült. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a Zsilinszky Mihály emléke című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

1925-től a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

Az Auróra Kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Szinyei Merse Társaság tagjává választották. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:

Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.

Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

A Tóthváradgyai előnév

Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.

Díjak, kitüntetések

Művei

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök