Gorliczki Simon (?–1753)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése)
a (Gorliczki Simon (?-1753) lapot átneveztem Gorliczki Simon (?–1753) névre: Hosszú kötőjel)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
11. sor: 11. sor:
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.
-
Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]]  már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. '''A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá.
+
Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]]  már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. '''A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, [[Újkígyós|Kígyós]], Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|katolikus templom]] építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá.
-
A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek  biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.  
+
A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek  biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* Az alapító katolikus plébánosok,  Gorliczki Simon és [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] tiszteletére '''[[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]'''.
+
* Az alapító katolikus plébánosok,  Gorliczki Simon és [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] tiszteletére '''[[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]'''.
== Források ==
== Források ==

A lap jelenlegi, 2021. február 24., 09:48-kori változata

káplán, Békéscsaba első római katolikus plébánosa

Tartalomjegyzék

Élete

A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában – nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte, feltehetőleg 1737 és 1739 között.

Gorliczki Simon 1753. szeptember 7-én halt meg. A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, Urbanovics András lelkipásztor.

Munkássága

Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye 1745-ben történt: kápláni kinevezést kapott Gyulán. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: anyakönyvi bejegyzéseket készített a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán 3 évig maradt Gyulán, mivel az újonnan kinevezett plébános, Urbanovics András őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.

Római katolikus egyházközség Békéscsabán már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. 1747-ben már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. 1750 februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be. Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez 1769-ben fogtak hozzá.

A tiszteletesek szerepe ekkoriban rendkívül felértékelődött. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, Budinszky György fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök