Gorliczki Simon (?–1753)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Gorliczki Simon (?-1753) lapot átneveztem Gorliczki Simon (?–1753) névre: Hosszú kötőjel)
 
(10 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
káplán, Békéscsaba első katolikus plébánosa
+
káplán, Békéscsaba első római katolikus plébánosa
== Élete ==
== Élete ==
-
A békéscsabai katolikus egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában - nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. '''P. Gorliczki Simon''' nevében látható "P" betű a latin pater szóból ered, ami a személy egyházi pályájára, jelen esetben a '''felszentelt ferences rendi pap'''ságra utal. '''Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte''', feltehetőleg [[1737]] és [[1739]] között.
+
A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. '''Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte''', feltehetőleg [[1737]] és [[1739]] között.
-
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos pontja '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Az [[1746|1746-os]] bérmálás és plébánia vizsgálathoz tartozó iratokból kiderül, hogy a gyulai egyházközséghez összesen 348 család (173 magyar és 175 német) tartozott. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai állomás élére.
+
'''Gorliczki Simon [[1753]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] halt meg.''' A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, [[Urbanovics András]] lelkipásztor.
-
Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a XIV. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. Évszázadokkal később, [[1747]] környékén, a kedvező körülményeknek köszönhetően (ekkorra már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén) a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek, bár 1750-ig (szervezett helyi katolikus közeg hiányában) a gyulai egyházközséghez tartoztak.''' [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló békéscsabai katolikus egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen (az [[1745|1745-ben]] készült lakossági felmérés szerint összesen 2740-en laktak Csabán). Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli ([[Mezőberény][[Újkígyós|Kígyós]], [[Békés]]) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor (a katolikus templom építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá), az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok.
+
== Munkássága ==
-
A plébánosok '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet központjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek sajnos megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. Ezért is bírt hatalmas jelentőséggel, hogy a tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban az emberek tudjanak valakihez fordulni, bánataik, panaszaik megértő fülekre találjanak.  A lelkipásztorok szociális tevékenysége  pozitív hatással volt a már itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére,katolikus társaik megismerésére, valamint az újonnan érkező tiszti családok könnyebb beilleszkedését is lehetővé tette (a többségben lévő szlovák evangélikusok gyakran ellenszenvvel fogadták őket, de a közös nyelvhasználat miatt enyhülni látszott a támadó magatartás), amit jól mutat a népességszám fokozatos emelkedése.
+
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.
-
'''Gorliczki Simon [[1753]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] halt meg.''' A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, [[Urbanovics András]] lelkész (Békéscsaba felszentelt sírkerttel csak [[1757]] óta rendelkezik).
+
Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]] már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. '''A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, [[Újkígyós|Kígyós]], Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|katolikus templom]] építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá.
 +
 
 +
A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek  biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* Az alapító katolikus plébánosok,  Gorliczki Simon, valamint Budinszky György tiszteletére 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]].
+
* Az alapító katolikus plébánosok,  Gorliczki Simon és [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] tiszteletére '''[[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]'''.
== Források ==
== Források ==
 +
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000. főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 37–38. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 210–211. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 269. szám (1995. november 16.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 270. szám (1995. november 17.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 272. szám (1995. november 20.) 1., 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf., 300. szám (2005. december 23.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bielek Gábor – Liszkai Tamás: Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján (1750–1895). Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 8–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750–1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1999. 7–8. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1965. 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Heti Mérleg, 5. évf. 40. szám (1995. november 23.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49., 77–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kovács József: Visitatio canonica a gyulai plébánián : (1715–1993). Szeged : Gerhardus Kiadó, 2011. 105–106. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 37-38. p
+
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Római Katolikus Plébánia, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20. p, 210-211. p
+
* Dobay János: Gyula város rövid leírása ; a város térképével és képekkel/több képpel és a város legújabb térképével. Gyula : Dobay János, 1897. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
-
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 269. szám, 1995. 11. 16. 1. p
+
-
 
+
-
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 270. szám, 1995. 11. 17. 7. p
+
-
 
+
-
* Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 272. szám, 1995. 11. 20. 1.p, 3. p
+
-
 
+
-
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf., 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p
+
-
 
+
-
* Bielek Gábor - Liszkai Tamás: Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján (1750-1895). Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 8-9. p
+
-
 
+
-
* Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1999. 7-8. p
+
-
 
+
-
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 4. p
+
-
 
+
-
* Heti Mérleg, 5. évf. 40. szám, 1995. 11. 23. 2. p
+
-
 
+
-
* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38. p, 49. p, 77-78. p
+
-
* Kovács József: Visitatio canonica a gyulai plébánián : (1715-1993). Szeged : Gerhardus Kiadó, 2011. 105-106. p
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Gyula]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Egyházi személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap jelenlegi, 2021. február 24., 09:48-kori változata

káplán, Békéscsaba első római katolikus plébánosa

Tartalomjegyzék

Élete

A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában – nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte, feltehetőleg 1737 és 1739 között.

Gorliczki Simon 1753. szeptember 7-én halt meg. A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, Urbanovics András lelkipásztor.

Munkássága

Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye 1745-ben történt: kápláni kinevezést kapott Gyulán. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: anyakönyvi bejegyzéseket készített a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán 3 évig maradt Gyulán, mivel az újonnan kinevezett plébános, Urbanovics András őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.

Római katolikus egyházközség Békéscsabán már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. 1747-ben már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. 1750 februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be. Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez 1769-ben fogtak hozzá.

A tiszteletesek szerepe ekkoriban rendkívül felértékelődött. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, Budinszky György fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök