Gerendás

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. március 29., 15:23-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Békés megyei község a Békéscsabai járásban. Csorvás, Telekgerendás, Csabaszabadi, Csanádapáca, Pusztaföldvár és Orosháza települések határolják. Lakónépessége 1 170 fő (2020.01.01.). Területe 4078 hektár.

Gerendás címere

Csorvás felől egy 6 km hosszú bekötőúton keresztül közelíthető meg, mely az ország első betonútja volt.

Tartalomjegyzék

Története

A tiszai-kultúrához tartozó leletek árulkodnak róla, hogy már az őskorban éltek emberek Gerendás területén. Ez a korai település később elpusztult. A Munkácsy Mihály Múzeum hengeres agyagedényt őriz innen.

A település neve akkor még „Gerendaseghaz” formában 1418-ban fordult elő először egy oklevélen, amikor Maróthy János magának követelte a terület délkeleti részét. Nevét valószínűleg egyházáról kapta, amely vagy teljesen gerendákból épült vagy kilátszottak tetőgerendái. 1458-ban már Gerendás néven említik. Ebben az évben Hunyadi Mátyás Ábrahámffy Tamásnak, a gerlai uradalom birtokosának adományozta. Az Ábrahámffy és a Maróthy család területi vitái során Gerendás két részre szakadt, kisebbik része valószínűleg Zaránd vármegyéhez, míg nagyobbik, Ógerendásként említett része Békés vármegyéhez tartozott. 1476-ban a Maróthy család kihalásával újabb területi viták kezdődtek.

A 16. században előfordult, hogy 8-9 földesura is volt egyszerre, ugyanennyi bíróval. 1563-ban 112 családjával, körülbelül 560 lakosával a vármegye legnépesebb közösségei között szerepelt. A török hódoltság ideje alatt viszont fokozatosan elnéptelenedett a környékre nehezedő kettős elnyomás eredményeképp. A törökök és az elmenekült földesurak is követelték az adókat, a lakosság részéről mutatkozó ellenállásra és cselekre pedig egyre gyakoribb katonai zsákmányszerző portyázással reagáltak. A tizenöt éves háború során Gerendás 1596-ban elpusztult.

Az 1700-as években a megye főúri uradalmainak ellátáshoz szlovák ajkú jobbágyokat telepítettek be, így kezdődött meg Gerendás újraépítése is. Az 1740-es években Csaba legelőjeként jegyezték.

1844-től a gerendási puszta nagy része az Apponyi család birtokában volt. 1857-ben gróf Apponyi György hívására Gerendásra érkezett Korossy Camillo huszárkapitány. Jószágigazgatóként hamar felvirágoztatta a birtokot és a helyi gazdaságot. Szociális érzékenységéről is tanúbizonyosságot tett, például elrendelte minden cselédcsaládnál legalább egy tehén tartását, hogy mindig legyen tej a gyermekeknek. Orvosi ellátást és bábát biztosított a lakóközösség számára. 1862-ben katolikus templomot építtetett, melynek falán ma emléktábla számol be tevékenységéről. Munkácsy Mihály az 1860-as években gyakran vendégeskedett és alkotott nagybátyja gerendási tanyáján. Áchim L. András gerendási tanyáját egyszer Ady Endre látogatta meg.

1910-től beszélhetünk egységes településről, 1924-ben pedig önálló község lett. Evangélikus temploma 1930-ban épült meg. 1931-ben készült el a betonút Csorvás felé, melynek 2000-ben emlékművet is állítottak. 1948-ban megtörtént a község villamosítása.

Gazdaság

Korossy Camillo érkezésekor a területen főleg marhatenyésztéssel foglalkoztak, amihez állatorvosi ellátást biztosított. A növénytermesztés területen több fejlesztést is bevezetett, veteményeseket létesített, megkezdte a területen a búzatermesztést, továbbá dohánytermesztőket hozatott.

Mokry Sámuel mezőgazdasági szakember 1864-ben kezdett Gerendáson gazdálkodni, ahol szárazságtűrő, hosszú és gazdagkalászú búzákat nemesített.

A 20. század elején felfedezték, hogy a mélyebb kutakból földgáz szivárog. A településen ezután egy ideig földgázmeghajtású malom üzemelt. Ma a malom helyén többek között a gyógyvizes Malomfürdő található, amely a helyiek és a környékbeliek kedvelt üdülőhelye.

Az első tsz 1949-ben alakult Petőfi néven, majd 1975-ben a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet nevet vette fel. A szövetkezet vállalta a terület integrációját mind növényvédelem mind az értékesítés terén. A szövetkezet átalakulása négy Kft.-t hozott létre, melyek különböző mezőgazdasági és állattenyésztési területeken biztosítanak megélhetési lehetőséget a község lakóinak.

Kultúra

A lakosság több, mint 16%-a szlovák nemzetiségi kötődésűnek vallja magát (2011), a településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik.

Az olyan helyi civil szervezetek, mint az Együtt Gerendásért Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyugdíjas Egyesület, Gerendási Szlovákok Egyesülete, Csicsely-tó Gerendás Közhasznú Sport-Horgászegyesület vagy a Gerendási Gazdakör általában az egyházközségekkel együttműködésben változatos programokkal látják el a helyieket. A rendezvényeknek kiváló helyet biztosít a helyi Művelődés ház és a Csicsely-tó környezete.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök