Engel Iván (1899–1985)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „zongoraművész, tanár == Élete == Engel Iván '''1899. október 6-án született Békéscsabán'''. Édesapja, Engel Miksa békés…”)
a (Belső hivatkozások javítása)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Engel Ivan 1927.jpg|bélyegkép|300px|Engel Iván]]
Engel Iván '''[[1899]]. [[október 6.|október 6-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.
Engel Iván '''[[1899]]. [[október 6.|október 6-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.
-
Engel Iván a Kinizsi utcai elemiben – [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Tibor]] iskolatársaként – kezdte tanulmányait. Már '''fiatalon csodagyereknek tartották'''. Két évig '''a''' Gyöngyösi Gusztáv vezette '''Békéscsabai Zenedében tanult'''. [[1909]] szeptemberében '''felvételt nyert a budapesti Királyi Zeneakadémiára'''.
+
Engel Iván a Kinizsi utcai elemiben – [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibor]] iskolatársaként – kezdte tanulmányait. Már '''fiatalon csodagyereknek tartották'''. Két évig '''a''' Gyöngyösi Gusztáv vezette '''Békéscsabai Zenedében tanult'''. [[1909]] szeptemberében '''felvételt nyert a budapesti Királyi Zeneakadémiára'''.
[[1913]] júniusában, mindössze 12 évesen Budapesten adott koncertet. A fővárosban a VII. Kerületi (Barcsay utcai) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba járt. Tagja volt az ifjúsági kör zeneszakosztályának. [[1917]]. [[június 1.|június 1-én]] katonai szolgálatra vonult.
[[1913]] júniusában, mindössze 12 évesen Budapesten adott koncertet. A fővárosban a VII. Kerületi (Barcsay utcai) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba járt. Tagja volt az ifjúsági kör zeneszakosztályának. [[1917]]. [[június 1.|június 1-én]] katonai szolgálatra vonult.
23. sor: 24. sor:
Az Egyiptomban töltött évek után '''Berlinbe költözött''', ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. [[1933|1933-ban]] elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként '''bejárta Európát''': fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.  
Az Egyiptomban töltött évek után '''Berlinbe költözött''', ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. [[1933|1933-ban]] elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként '''bejárta Európát''': fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.  
-
'''[[1945|1945-től]] a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. [[1956|1956-ban]] Svájcba távozott''', ahol tanári állást kapott.
+
'''[[1945|1945-től]] a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított.''' [[1948|1948-ban]] a békéscsabai városi zeneiskola tiszteletbeli tanárának választották. '''[[1956|1956-ban]] Svájcba távozott''', ahol tanári állást kapott.
Engel Iván játékát szabadság és közvetlenség jellemezte. Kiváló ritmus- és dallamérzékkel rendelkezett. Virtuozitása miatt Dohnányi Ernőhöz hasonlították. Tóth Aladár zenekritikus szerint Engel „egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között…”. Bartók-interpretációkat egészen kiemelkedő módon adott elő.
Engel Iván játékát szabadság és közvetlenség jellemezte. Kiváló ritmus- és dallamérzékkel rendelkezett. Virtuozitása miatt Dohnányi Ernőhöz hasonlították. Tóth Aladár zenekritikus szerint Engel „egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között…”. Bartók-interpretációkat egészen kiemelkedő módon adott elő.
29. sor: 30. sor:
== Cikkei ==
== Cikkei ==
* Prostean Jean hangversenye. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1920/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=42&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 47. évf. 12. szám (1920. február 8.) 3. p.]
* Prostean Jean hangversenye. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1920/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=42&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 47. évf. 12. szám (1920. február 8.) 3. p.]
-
* „Thomán István. (Negyven éves müvészi jubileumára)”. In: Crescendo 1. évf. 4. szám (1926. december) 1–4. p.
+
* „Thomán István. (Negyven éves müvészi jubileumára)”. In: Crescendo, 1. évf. 4. szám (1926. december) 1–4. p.
-
* „A »Mikrokosmos«-ról”. In: Zenei Szemle (új folyam) 8. szám (1948. december) 430–431. p.
+
* „A »Mikrokosmos«-ról”. In: Zenei Szemle, (új folyam) 8. szám (1948. december) 430–431. p.
== Források ==
== Források ==
* A Budapesti VII. Kerületi Barcsay-utcai Magy. Kir. Állami Főgimnázium harminchetedik évi értesítője az 1917–1918. iskolai évről. közli: Dr. Acsay István. Budapest, 1918. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Budapest_B891_7kerAllamiGimn_B927_1917/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=11&layout=s 10–27. p.] (Látogatva: 2018. 11. 06.)
* A Budapesti VII. Kerületi Barcsay-utcai Magy. Kir. Állami Főgimnázium harminchetedik évi értesítője az 1917–1918. iskolai évről. közli: Dr. Acsay István. Budapest, 1918. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Budapest_B891_7kerAllamiGimn_B927_1917/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=11&layout=s 10–27. p.] (Látogatva: 2018. 11. 06.)
* A magyar zenetudomány bibliográfiája (1900-tól napjainkig). In: [http://db.zti.hu/mza_biblio/biblio_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Engel MTA Zenetudományi Intézet On-line Adatbázisok] (Látogatva: 2018. 11. 05.)
* A magyar zenetudomány bibliográfiája (1900-tól napjainkig). In: [http://db.zti.hu/mza_biblio/biblio_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Engel MTA Zenetudományi Intézet On-line Adatbázisok] (Látogatva: 2018. 11. 05.)
 +
* Békésmegyei Népújság, 1. évf. 86. szám (1948. november 4.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai fiucska a zeneakadémián. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 74. szám (1909. szeptember 16.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 11. 05.)
* Csabai fiucska a zeneakadémián. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_2/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 74. szám (1909. szeptember 16.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 11. 05.)
66. sor: 68. sor:
* Balogh István: Veszteségeink : a holokauszt Békés megyei áldozatairól. In: [http://www.barkaonline.hu/kritika/3988-bekes-megyei-holokauszt-aldozatok Bárka Online]
* Balogh István: Veszteségeink : a holokauszt Békés megyei áldozatairól. In: [http://www.barkaonline.hu/kritika/3988-bekes-megyei-holokauszt-aldozatok Bárka Online]
* Békéscsabától Kairóig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=248&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 49. szám (1925. március 1.) 2. p.]
* Békéscsabától Kairóig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=248&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 49. szám (1925. március 1.) 2. p.]
 +
* Csobai László: Huszonöt éve halt meg Engel Iván zongoraművész. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2010/7/csabai-merleg-2010-7.pdf Csabai Mérleg, 20. évf. 7. szám (2010. április 8.) 11. p.]
* Éccakai beszélgetés Engel Ivánnal, aki londoni és hágai sikerei után a csabai közönséget is meg akarja hódítani. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_1/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=88&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 21. szám (1936. január 26.) 1–2. p.]
* Éccakai beszélgetés Engel Ivánnal, aki londoni és hágai sikerei után a csabai közönséget is meg akarja hódítani. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_1/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=88&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 21. szám (1936. január 26.) 1–2. p.]
* Engel Iván beszámol egyiptomi utjáról a Közlönynek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_3/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=1&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 146. szám (1925. július 2.) 2. p.]
* Engel Iván beszámol egyiptomi utjáról a Közlönynek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_3/?query=%22Engel%20Iv%C3%A1n%22&pg=1&layout=s  Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 146. szám (1925. július 2.) 2. p.]
88. sor: 91. sor:
[[Kategória:Zeneművészek]]
[[Kategória:Zeneművészek]]
[[Kategória:Zongoraművészek]]
[[Kategória:Zongoraművészek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]

A lap jelenlegi, 2021. február 25., 16:24-kori változata

zongoraművész, tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Engel Iván

Engel Iván 1899. október 6-án született Békéscsabán. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.

Engel Iván a Kinizsi utcai elemiben – Jankay Tibor iskolatársaként – kezdte tanulmányait. Már fiatalon csodagyereknek tartották. Két évig a Gyöngyösi Gusztáv vezette Békéscsabai Zenedében tanult. 1909 szeptemberében felvételt nyert a budapesti Királyi Zeneakadémiára.

1913 júniusában, mindössze 12 évesen Budapesten adott koncertet. A fővárosban a VII. Kerületi (Barcsay utcai) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba járt. Tagja volt az ifjúsági kör zeneszakosztályának. 1917. június 1-én katonai szolgálatra vonult.

Engel Iván zongorázni Thomán István tanítványaként tanult meg. A Zeneakadémián a zeneszerzést Kodály Zoltántól és Weiner Leótól sajátította el. Kodály négy évig oktatta, emellett magánórákat is kapott tőle. Kivételes képességeit elsősorban Beethoven-, Brahms-, Liszt- és Dohnányi-művek előadásával mutatta meg.

Barátai kapcsolatban állt Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával, akikkel levelezést is folytatott. Kodály haláláról Engel nekrológgal emlékezett meg a Basler National Zeitung című folyóiratban. Cikkeit – a magyar sajtót tekintve – a Zenei Szemlében, illetve a Békésmegyei Közlönyben közölték.

1932-ben megházasodott, Kühner Ilse (1907–1994) festőművészt vette feleségül. Svájci származású neje jó viszonyban volt Pásztory Dittával, Bartók Béla második feleségével.

Engel Iván Bázelben hunyt el 1985. december 16-án.

Munkássága

Engel Iván 1921-ben a Zeneakadémián adta első önálló hangversenyét. Búcsúestjét 1925. október 11-én tartotta.

1925-ben a Kairói Konzervatórium zongoraművész-képző tanszékének lett a vezetője. Tanulóival Bartók és Kodály műveket is megismertetett. A városban tanítóként és zongoraművészként is nagy népszerűségnek örvendett. 1927-ig tanított a kairói zeneakadémián. Időközben többször is hazalátogatott a szüleihez Békéscsabára. Az 1920-as, és ’30-as években gyakran fellépett a békéscsabai Aurora Kör hangversenyein.

Az Egyiptomban töltött évek után Berlinbe költözött, ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. 1933-ban elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként bejárta Európát: fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.

1945-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1948-ban a békéscsabai városi zeneiskola tiszteletbeli tanárának választották. 1956-ban Svájcba távozott, ahol tanári állást kapott.

Engel Iván játékát szabadság és közvetlenség jellemezte. Kiváló ritmus- és dallamérzékkel rendelkezett. Virtuozitása miatt Dohnányi Ernőhöz hasonlították. Tóth Aladár zenekritikus szerint Engel „egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között…”. Bartók-interpretációkat egészen kiemelkedő módon adott elő.

Cikkei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök