Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2022. december 5., 17:05-kori változata

A kórház főbejárata

A dr. Réthy Pál nevét viselő békéscsabai kórház a Gyulai út, a Dedinszky Gyula utca, a Kórház utca és az István malom közötti területen található. Az egészségügyi intézmény hivatalos elnevezése: Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház (címe: Békéscsaba, Gyulai út 18.).

Története

Az 1881-ben épült kórházépület

A békéscsabai városi közkórház (1930 körül)

A Gyulai úti kórházépület

Alapítás

A csabai kórház megalapítása Réthy Pál nevéhez köthető, aki a Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békés-Csabán című munkájában megtervezte a kórház működését. Az intézmény felállítása érdekében gyűjtés indult. A kórház az Élővíz-csatornán túl, a koleratemető helyén, egy egykori szőlőskerti csőszházban kezdte meg működését. Az első beteget 1864. június 9-én vették fel a 25 éves Maxin Mária személyében.

Réthy – a szegények és koldusok ellátására – szegényház felépítését kezdeményezte, mely a veje, Sztraka Ernő községi mérnök tervei szerint épült fel 1869-ben. A „szegények gyámoldájában” elszegényedett, munkaképtelen csabai lakosokat, szegény árvákat láttak el.

A régi kórházépület rossz állapota miatt 1881-ben új épület létesült, a terveket Sztraka Ernő készítette. A 30-40 beteg fogadására alkalmas kórház fő- és melléképületben állt, homlokzata a Széchenyi liget felé nézett. A főépületben összesen nyolc kórtermet, irodákat, fürdőszobát, konyhát, kamrát és pincét alakítottak ki, a melléképületben két elkülönítő szoba, valamint boncterem és hullakamra kapott helyet. A kórházi ellátást a szegények számára ingyenesen biztosították. Az első orvosok dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert városi tiszti, valamint dr. Reisz Miksa tiszteletbeli városi orvos volt. A régi szegényházat lebontották, az 1881-ben épített kórházépületet többször átalakították, napjainkban is kórházi célt szolgál.

Új épületek

A kórház az alapításától kezdve magánintézményként működött. 1899-ben Békés megye főispánja nyilvános kórháznak minősítette, elindult az intézmény fejlesztése és bővítése.

1905-ben Ádám Gusztáv községi mérnök tervei alapján elkészült az első emeletes kórházi pavilon, melyben a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat kapott helyet. A 80 ágyas, központi gőzfűtéssel és vízvezetékkel felszerelt kórházépület kivitelezését Wagner József műépítész végezte. A kórházi telken 1907-ben új, 50 férőhelyes szegényház létesült, melynek terveit Ádám Gusztáv készítette. Az épületet később emeletráépítéssel bővítették, majd a központi laboratóriumot és a megyei közegészségügyi és járványügyi állomást helyezték el benne. 1910-ben Ádám Gusztáv tervei szerint megépült a fertőző betegek pavilonja.

Az első világháború alatt a kórház hadi célokat szolgált, a felszerelésekben komoly kár keletkezett. 1935-ben új, 100 ágyas sebészeti pavilonnal bővült a kórház, melynek tervezésével Gerlóczy Gedeon budapesti építészmérnököt bízták meg. A békéscsabait az ország legkorszerűbb sebészeti osztályai között tartották számon. Az 1930-as években dr. Feldmann Ignác (1865–1944) nyugalmazott gyulai főorvos felajánlotta szolgálatát a kórháznak a laboratóriumával (Bogár-ház) együtt. A fertőzőbeteg-ellátás embertelen körülményei miatt dr. Becsey Oszkár főorvos 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a meglévő fertőzőpavilon bővítésére. A fertőzőosztályt végül 1942-ben emeletráépítéssel bővítették.

A második világháború előtt a csabai kórház 309 kórházi ággyal és négy osztállyal (belgyógyászati, fertőző, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati) működött, az éves betegszám meghaladta a 4000 főt.

Helyreállítások, bővítések

A szovjet megszállást követően a kórház a hadsereg birtokába került. Szükségkórház a Lepény Pál utcai iskolában, később az Árpád sori MÁV kollégiumban működött. A szovjet parancsokság 1945 novemberében visszaadta a kórházat. Az intézményt a felszerelések és az orvosok tekintetében is nagy veszteségek érték. A sebészeti épületben helyezték el a belgyógyászati, a sebészeti, valamint a szülészet-nőgyógyászati osztályokat. 1946-tól elindult a helyreállítás, a felszerelések pótlása és az intézmény szakosodása (fül-orr-gége, gyermek-, röntgen, szemészeti, sebészeti osztály). Az éves betegforgalom 1950-től elérte a 10.000 főt. 1954-ben megszervezték a megyei vérkonzerváló állomást. 1976-tól Békéscsabai Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intézménye néven működött.

1981-ben befejeződött a kórházbővítés első üteme: a kórház egy 310 ágyas pavilonnal és ellátó egységekkel (élelmezés, gyógyszertár, proszektúra, hőellátó üzem) bővült. 1995-re elkészült a második ütem, mely keretében egy 264 ágyas hotelszárny és központi diagnosztikai létesítmények épültek a beépített Hámán Kató u. – Kórház u. – Peter Jilemniczky u. – Gyulai út közötti lakóterület helyén. A kivitelezésekkel közel 1000 ágyassá vált a békéscsabai kórház, mely 1989-ben felvette az alapító igazgató Réthy Pál nevét.

2014-ben a kórház új épületszárnnyal bővült. 2016-ban összevonták a gyulai Pándy Kálmán és a békéscsabai Réthy Pál Kórházat, s létrejött az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Békés Megyei Központi Kórház.

Képgaléria

Dr. Réthy Pál, a kórházalapító	Dr. Réthy Pál békéscsabai emléktáblája		Az első emeletes kórházi pavilon
	A Dobozi út felőli épülettömb

Források

• A csabai uj kórház épitése. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 50. szám (1904. június 19.) 4. p. (Látogatva: 2022. 07. 07.)
• A Réthy Pál Kórház monográfiája. Szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 65–66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bende Albert: A b.-csabai városi kórház és szegénygyámoldának történeti vázlata. In: Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) 2. p. (Látogatva: 2022. 07. 05.)
• Fekete Kata: Összeolvad a két kórház. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 5. szám (2016. március 10.) 1. p. (Látogatva: 2022. 07. 12.)
• Gajdács Emese: Új épületszárny a kórházban. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 18. szám (2014. október 7.) 3. p. (Látogatva: 2022. 07. 12.)
• Kraszkó Pál: Kórház rekonstrukció II. ütem Békéscsaba. In: Magyar Építőipar, 45. évf. 2-3. szám (1995) 46-47. p. (Látogatva: 2022. 07. 05.)
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–200. p. (Látogatva: 2022. 07. 04.)

Kapcsolódó irodalom

• A kórház a városé, mindannyiunk öröksége. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 152. szám (2004. július 1.) 6. p.
• Bende Albert: A b.-csabai város kórház és szegénygyámoldának történeti vázlata. In: Békés, 4. évf. 14. szám (1875. április 4.) 1–2. p.
• Dr. Réthy Pál nevét vették fel. In: Csabai Hírmondó, (1989. július) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: A kórház. In: Csabai Mérleg, 4. évf. 14. szám (1994. április 7.) 8. p.
• Gécs Béla: Az ispotálytól az első emeletes kórházépületig. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 17. szám (2019. szeptember 12.) 16. p.
• Gécs Béla: Emlékezés dr. Réthy Pál kórházalapítóra. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 8. szám (2016. április 21.) 16. p.
• Gécs Béla: Réthy Pál emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 19. évf. 22. szám (2009. november 19.) 10. p.
• Gécs Béla: Száz éve hunyt el Dr. Réthy Pál, a kórházalapító. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 8. szám (2006. április 20.) 5. p.
• Kraszkó Pál - Tomka Lajos: Békéscsaba, Kórház rekonstrukció I. ütem. In: Magyar Építőipar, 32. évf. 7. szám (1983) 417–419. p.
• Sonkoly Kálmán: A békéscsabai kórház alapításának 125. évfordulójára. In: Csabai Hírmondó, (1989. június) 10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sonkoly Kálmán: A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében. In: Békés Megyei Népújság, 44. évf. 24. szám (1989. január 28.) 9. p.
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-terápiás osztályig. In: Egészségügyi Dolgozó, 18. évf. 9. szám (1974. szeptember 2.) 5. p.
• Sonkoly Kálmán: Békéscsaba egészségügyi szervezetének megalapítója: dr. Réthy Pál. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 56. szám (1987. március 7.) 7. p.
• Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában. In: Békési Élet, 15. évf. 1. szám (1980) 60-64. p.
• Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséből, dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Százötven éves a kórház. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 4. szám (2014. február 27.) 13. p.
• Varga Tibor: Történet a 100 éves kórházról 1. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 141. szám (1965. június 17.) 4–5. p.
• Varga Tibor: Történet a 100 éves kórházról 2. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 142. szám (1965. június 18.) 4–5. p.
• Varga Tibor: Történet a 100 éves kórházról 3. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 143. szám (1965. június 19.) 4–5. p.
• Varga Tibor: Történet a 100 éves kórházról 4. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 144. szám (1965. június 20.) 4. p.

Külső hivatkozások

• 150 éves évfordulót ünnepelnek idén a Réthy Pál kórházban. In: Hir6.hu
• Bogár-házból kórházi laboratórium. In: Csabai házak blog
• Fertőző betegek pavilonjából műveseállomás. In: Csabai házak blog
• Kórházépület terve 1927-ből. In: Csabai házak blog
• Régi kórház. In: Csabai házak blog
• Sebészeti pavilon. In: Csabai házak blog
• Szegényház – laboratórium és járványügyi állomás – igazgatósági épület. In: Csabai házak blog
• Városi közkórház. In: Csabai házak blog