Újkígyós

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ kép feltöltése)
a (Kép feltöltése)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
A település '''neve először egy [[1398|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.
A település '''neve először egy [[1398|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.
    
    
-
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.   
+
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780–1852)|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''.   
-
A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819-1902)|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.  
+
A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819–1902)|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.  
'''[[1884|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.  
'''[[1884|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét.  
29. sor: 29. sor:
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 1896.jpg|A római katolikus templom (1896)
Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg|Ipolyi Arnold Népfőiskola
Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg|Ipolyi Arnold Népfőiskola
Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg|Baptista imaház
Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg|Baptista imaház
 +
Fájl:Ujkigyos evangelikus templom 2021.jpg|Evangélikus templom
</Gallery>
</Gallery>

A lap jelenlegi, 2021. május 18., 15:41-kori változata

Újkígyós címere

Újkígyós a Körösök és a Maros között található. A közel 5400 lakosú település Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re helyezkedik el. Autóval Békéscsaba és Gyula felől Szabadkígyóson át, nyugatról Gerendás irányából is megközelíthető. Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.

Tartalomjegyzék

Történet

Szűz Mária Szent Neve katolikus templom
Cz. Kiss Rendezvényház

A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.

A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként Harruckern János György, aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal tulajdonába került.

A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben Wenckheim József Antal elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A Nép-Vének Tanácsa kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró Meszéna Ferenc volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.

1884-ben a község megvásárolta a területének földjét, továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött Szabadkígyós. 1960-ban Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét.

A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós 2009. július 1-én megkapta a városi rangot.

Gazdaság

Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés és a legeltető állattartás jellemezte. Ezeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.

Kultúra

Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.

Lásd még

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök