Kondoros

A BékésWiki wikiből

Kondoros címere

Békés megyei város a Szarvasi járásban.

Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.

Tartalomjegyzék

Történet

Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, Nagy-Kamut, Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. Első birtokosát Kondorosnak hívták, aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. Első említése 1228-as, amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során a település elpusztult. A dúlás után kunokat telepítettek errefelé, ők népesítették be újra. 1403-ban Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen 1566-ig. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. 1526-ban a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának 1552-ben három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. 1554-ben Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. 1559-ben terményadó helyett munkával váltották meg magukat. 1552-ben és 1553-ban negyvenhárom, 1556-ban ötvennégy, 1560-ban ötvenhét, 1562-ben nyolcvan, 1564-ben pedig hetven kapu után adóztak. Az 1557–58-as török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. 1563-ban százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település a török uralom alatt még létezett. A kincstár 1578-ban zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de 1590-ben Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban nem maradt fenn róla írásos anyag egészen 1721-ig, amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően Harruckern báróé lett, aki először 1730-ban Szebeni Rácz Lászlónak, majd 1744-ben a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. 1747-ben négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére 1754-ben az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől Szarvas határához tartozott. 1798-ban a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti kondorosi csárda. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. 1876-ban Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán a két létesítmény köré szerveződött és épült fel az új Kondoros. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett.

1875. december 23-án megalakult a község. Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. Iskolája 1878-ban létesült. Az első templom 1883–84-ben épült meg. Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. 1887-ben evangélikus templom is létesült, majd először 1891-ben, aztán másodikként 1895-ben evangélikus általános iskola is alakult. 1890-ben csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. 1898-ban óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak 1880-ban 2 118, 1889-ben pedig már 2 597 lakosa volt. 1889-ben nemzetiség szerint 1 191 magyar, 29 német, 1 374 tót, 3 egyéb származású; vallás alapján pedig 697 római katolikus, 1 görög katolikus, 7 görög ortodox, 1 611 evangélikus, 256 református és 25 izraelita lakosa volt.

Gazdaság

Sík területe a Békés–Csanádi löszháton fekszik, tengerszint feletti magassága 88–95 méter között ingadozik. A talajvíz gyakran a felszínig is felfutott és sokszor nagy károkat okozott a településnek, mint 1939–41-ben vagy 1970–ben is. Határában ősgyep található védett növényekkel, mint például nyúlánk madártej, pusztai meténg és a törpe mandula. Kondorosnak 8 184 hektáron 2 475 lakásban 4 741 lakosa van. 2009. december 13-án menetrendváltozás miatt a vasútállomáson megszűnt a személyforgalom. Gazdasági súlyát tekintve a Szarvasi Járásban a harmadik Szarvas és Örménykút után. Lakossága elöregedő és folyamatosan csökkenő, azonban nem magasabb, mint a megyei átlag. Fő területe a mezőgazdaság. Nagyrészt szántóföldi növényeket termesztenek a kiváló talajadottságok miatt. Az állattenyésztés csökkent, de még mindig számottevő. Az iparosodás nem jellemző a városra, a megyei iparosodási hullám elkerülte a fejlesztésekkel együtt. A vezetők a a már meglévő bázisra építettek, míg Kondoroson ez nem létezett. Az 1930-as év végén dán–holland mintájú szövetkezeti rendszer épült ki, amely olyan jól működött, hogy a kondorosi gazdák exportjogot is szereztek és külföldre szállítottak sertéseket. Ezt az állapotot átszervezte, majd le is rombolta az 1945 után beköszönő világ. 1975 után az akkor működő három téesz Egyesült Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetté alakult és némi fellendülést produkált. Nagy számú lakosa ingázik a környező településeken levő munkahelyekre, mivel a rendszerváltás utáni gazdasági változások súlyosan érintették Kondorost is, aminek napjainkig érzékelhető a hatása.

Kultúra

Itt született például Csernus Tibor, Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, Kepenyes Pál szobrászművész, Vajgel Mihály zenész és Balczó András, olimpiai bajnok öttusázó is.

A Kondorosi Csárda legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kondoros”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök