Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Díjak, kitüntetések 4 Emlékezete 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Kvasz András 1883. november 21-én született Békéscsabán. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.

1922. december 10-én megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.

Kvasz András 1974. január 27-én hunyt el Budapesten. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kvasz András Budapesten megismerte Zsélyi Aladár gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi 1910 júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. 1911 áprilisában repült első alkalommal, 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. 1911. augusztus 30-án körberepült Rákos felett, ezzel megnyerte a Sacelláry-díjat. A sikert követően vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.

1911. szeptember 21-én, az első békéscsabai repülőnapon az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. Szeptember 24-én szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap Wenckheim Frigyes gróf látta vendégül Kígyóson, Kvasz körberepülte a Wenckheim-kastélyt. November 12-én Szentesről érkezett szülővárosába, a Evangélikus Kis- és az Evangélikus Nagytemplom felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon Gyulára indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „megy, mint Kvasz »trepacskája«!”.

1912-ben Párizsban járt tanulmányúton, s állami költségen motort kapott. 1913. május 29-én sikeres pilótavizsgát tett a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a „Szerencse le!” jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.

Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. 1914 decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt orosz fogságba esett, Turkesztánba került. 1918-ban két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével hazatért.

1918 novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége, melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, mechanikus majd autójavító üzemet nyitott Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a Szürketaxi sofőrjeként dolgozott. 1937-ben az újonnan átadott budaörsi légikikötő portása lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a csabai repülőtérnél foglalkoztatták, 1949-ben MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. 1953-ban a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). 1962-ben részt vett Szarvason a Székely Mihály aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. 1969-ben a közlekedési miniszter a Közlekedés Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. 1973 őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a „Városunkért” emlékérmet.

Díjak, kitüntetések

• Paul Tissandier-diploma (1953)
• Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
• „Városunkért” emlékérem (1973)

Emlékezete

• Müller Péter Madárember című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
• Budapesten, Mátyásföldön utcát neveztek el róla.
• 1981 óta utca viseli a nevét Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen. 1988-ben megnyitották az utca második részét.
• A pozsonyi televízió 1984-ben egyórás műsorral tisztelgett Kvasz András előtt.
• A Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub 1985-ben felvette az aviatikus nevét.
• 1986-ban emléktáblát avattak Békéscsabán, a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán 2001-ben avattak új emléktáblát.
• Szlovákiában bélyeget bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
• 1998-ban első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt.
• A trencséni repülőtéren 2001-ben emléktáblát avattak a tiszteletére.
• 2011-ben a „Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén” elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
• 2012 óta a nevét viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada.
• 2013-ban felavatták emléktábláját Szolnokon, a helyőrségi épület falán.

Források

• Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. 22. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kvasz András. In: Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Tíz számot teljesítettek. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
• Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
• Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)

Kapcsolódó irodalom

• A veterán repülő születésnapja. In: Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.
• Bánhidi Antal: Kvasz András. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.
• Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.
• Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Emlékezés Kvasz Andrásra. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.
• Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.
• Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.
• Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
• Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.
• György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.
• Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.
• Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.
• Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.
• Madarász László: A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925
• Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.
• Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.
• Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.
• Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.
• Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.
• Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.

Külső hivatkozások

• Kvasz András. In: Magyar Életrajzi Lexikon
• Kvasz András. In: Wikipedia