Csabai-Wagner József (1888–1967)

A BékésWiki wikiből

festőművész

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 2.1 Építészet 2.2 Közéleti szerepei 2.3 Képzőművészet 3 Díjak, elismerések 4 Válogatott kiállításai 4.1 Egyéni 4.2 Csoportos 5 Emlékezete 6 Galéria 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom

Élete

Csabai-Wagner József 1888. május 27-én született Mezőberényben Wagner József építész és Wagner Zsuzsanna gyermekeként.

1898-tól a békéscsabai Rudolf Gimnáziumban tanult, Révész Sándor fogorvos és Vidovszky Kálmán lelkész is az osztálytársai között volt. A gimnázium hangversenyén zongorajátékával működött közre. Magán rajzórára is járt. 1904-től a kolozsvári főgimnáziumban folytatta tanulmányait, 1907-ben érettségizett. Valószínűleg rokoni kapcsolatnak köszönhetően került Kolozsvárra: édesapja testvére Litvay János mezőberényi írnokkal házasodott össze. A Litvay család később Kolozsvárra költözött.

1907–1910 között Budapesten a Királyi József Műegyetem Építészmérnöki Karára járt. Berlinben az agyagipari laboratóriumban végezte tanulmányait. Édesapja építésznek taníttatta, őt azonban inkább a művészet érdekelte: már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett.

1913-ban megházasodott, Dobos Rózát, az Alföldi Műbarátok Körének ügyvezető elnökét vette feleségül Mezőtúron.

Katonai szolgálatát Innsbruckban kezdte. 1912–1913-ban 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. 1914-ben megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. 1915-ben kinevezték a 101. gyalogezred tartalékos főhadnagyává, ebben a rangban szerelt le.

Az 1921–1922-es tanévben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Balló Ede tanítványa volt. Az 1920-as évek második felében olasz- és németországi tanulmányúton vett részt.

Bár élete jelentős részét Mezőtúron töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt. A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.

1967. június 6-án Mezőtúron hunyt el. Békéscsabán a Vasúti evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Építészet

Apja pályáját folytatva építészként kezdett dolgozni. Közreműködött a békéscsabai színház 1913-as átalakításában. A munkálatokról készített kereseti kimutatáson saját és édesapja aláírása is szerepel. 1914-ben ő készítette Rosenthal Adolf – Békéscsaba, Gyulai út 4. szám alatt található – lakása átalakítási terveit. Részt vett a családi vállalkozás munkájában: id. Wagner József 1917-ben értesítette Kázsmér András építésvállalkozót, hogy távollétében a fiával végezze az elszámolást.

Közéleti szerepei

1917-ben beválasztották a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjai közé. Az 1920-as években igazgatósági tagja volt a Városfejlesztő és Értékesítő Forgalmi Részvénytársaságnak, a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaságnak, a Csabai Gőztéglagyár Társaság – Suk, Wagner és Társai Részvénytársaságnak, továbbá a Békéscsaba-Városi Takarékpénztár Részvénytársaságnak. Tagja volt a békéscsabai Faiskola Kertgazdaság Részvénytársaságnak, a Békéscsabai Sertéshízlaló és Húsipari Rt-nek, valamint a Polgári Körnek. 1925-ben megválasztották a Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat (BÉKIT) társfőtitkárának. 1926-tól az Aurora-kör képzőművészeti osztályának vezetője volt. 1927-ben Békéscsabán megalakult az Alföldi Touring Club, melynek egyik alelnöke Csabai-Wagner lett.

Képzőművészet

Békéscsaba művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wagner volt.

Képzőművészeti tanulmányait követően visszatért Békéscsabára, a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és saját lakásán rendezett. Első alkalommal 1922-ben a békéscsabai Közművelődés Házában szerepelt kiállításon. Az Aurora-kör 1922-es első tavaszi kiállításán az egyik legtehetségesebb művészként emlegették. A Körösvidék folyóirat egy 1925-ös cikkében sok fővárosi tárlaton szép sikert elérő festőművészként hivatkozott Wagnerre. 1925 novemberében kiállítását tartott a Haan utca 4. szám alatti műtermében, a tárlatot Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1926-os műtermi kiállítását Berthóty István polgármester nyitotta meg. Ebben az évben a budapesti Nemzeti Szalonban és felesége szülővárosában, Mezőtúron is kiállított. 1927 májusában a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit, a tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. 1927 októberében a békéscsabai műtermében nyílt kiállítása, melyet dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok, az Aurora-kör elnöke nyitott meg. 1928-ban a Képzőművészek Vidéki Szövetségének budapesti kiállításán az elismerő oklevél mellett elnyerte Békéscsaba város díját. 1928 júniusában az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi tárlatán is szerepelt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay (Deutch) Tibor és Sass Árpád társaságában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika. 1928 nyarán Olaszországban járt Mokos József és Jankay (Deutch) Tibor festőművészekkel. A kiránduláson készült festményeket az Aurora-kör őszi kiállításán mutatták be. 1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.

Az 1920-as évek végétől Budapesten élt. A fővárosban a Horthy Miklós út 104. majd a Lenke tér 7. szám alatt található műtermében állította ki festményeit. Az 1930-as évektől sikeres kiállításai voltak Budapesten, külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett. Az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, és Kínában is díjakat szerzett. 1932-ben szerepelt a Velencei Biennálén. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták, évente több száz képét vitték külföldre, történt eladás Sanghaiba is. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit – melyek többségükben pasztellek, rajzok – derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1932-ben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára. 1935 márciusában, majd 1938 májusában nyílt kiállítása a békéscsabai Kultúrpalotában. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. Ugyanebben az évben a Templombamenők című festményével elnyerte a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők egyesületi díját.

A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra, illetve kiállításokra tért csak vissza.

Az 1940-es években a budapesti műterme megsemmisült, Csabai-Wagner Mezőtúrra költözött, ahol alkotómunkája mellett tanárként tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1950-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője volt. Több alkalommal szerepelt mezőtúri, illetve szolnoki kiállításokon. A Tokaji Művésztelepen is alkotott. 1958-ban részt vett a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon. 1965-ben a gyomai presszóban állították ki alkotásait. Ugyanebben az évben, a múzeumi hónap keretében a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt kiállítása. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József látta el.

Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi, de munkái megtalálhatók munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is.

Díjak, elismerések

• Békéscsaba város díja (1928)
• Halmos Izidor-életképdíj (1943)
• Magyar Akvarell- és Pasztellfestők egyesületi díja (1943)
• Szocialista Kultúráért (1960)

Válogatott kiállításai

Egyéni

• 1948, 1964, 1987 (kat.), 2018 (kat.) • Mezőtúr
• 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
• 2017 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba (kat.)

Csoportos

• 1930-tól rendszeresen szerepelt a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain Budapesten.
• 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
• 1931–32, 1935–36, 1943 • MAPE
• 1932 • Velencei Biennálé, Velence, Olaszország
• 1940–43 • Magyar Művészetért, Budapest
• 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
• 1961–64 • Szolnok
• 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945–69
• 1969 • Békéscsaba–Gyula–Békés múzeumai

Emlékezete

• 1987-ben Mezőtúron emlékkiállítást rendeztek festményeiből.
• 1988-ban a Munkácsy Mihály Múzeum emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulójára emlékezve.
• Mezőtúron utcát neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca).
• 2008-ban – dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából – a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került 117 kötetből álló könyvhagyatéka.
• 2013. május 11-én Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet.
• Mezőtúron, egykori lakása falán 1989 óta domborműves emléktábla található.
• Halálának 50. évfordulóján, 2017-ben Csabai Wagner József képi emlékezete címmel kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban.
• 2018-ban Csabai Wagner József a mezőtúri festő címen kiállítást rendeztek a mezőtúri Túri Fazekas Múzeumban.

Galéria

Önarckép	Férfi portré	Női portré	Egykori mezőtúri háza
Emléktábla

Források

• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium XXXIV-ik értesitője 1898–99. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1899. 95. p. (Látogatva: 2020. 11. 26.)
• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium XXXIX-dik értesitője 1903–1904. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1904. 15., 44. p. (Látogatva: 2020. 12. 08.)
• A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület uj alapitása. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 6. szám (1917. január 21.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A békésmegyei képzőmüvések kiállitása. In: Körösvidék, 3. évf. 9. szám (1922. január 12.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• A Békésmegyei Képzőmüvészeti és Iparmüvészeti Társulat (BÉKIT) közgyülése. In: Békés, 57. évf. 34. szám (1925. május 2.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• A csabai Fürdő R. T. 30 millióra emelte alaptőkéjét. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 14. szám (1924. január 30.) 1. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• A Csabai Gőztéglagyár Társaság, Suk, Wagner és Társai Rt. évi jelentése és zárszámadása. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 73. szám (1924. április 10.) 4. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története. In: Munkacsy.hu (Látogatva: 2017. 09. 27.)
• Az Aurora kiállitása. In: Körösvidék, 3. évf. 87. szám (1922. április 16.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• Az Aurora-kör közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 56. szám (1926. március 10.) 1. p. (Látogatva: 2020. 11. 25.)
• Az Aurora-kör őszi kiállitása. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 229. szám (1928. október 9.) 1. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Az erd. r. k. státus kegyesrendiek vezetése alatt álló kolozsvári főgimnáziumának értesítője az 1906-907. tanévről. Kolozsvár, 1907. 135. p. (Látogatva: 2020. 12. 08.)
• Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. 803. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 380–381. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei festőmüvész nagy sikere Debrecenben. In: Békés, 59. évf. 42. szám (1927. május 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• BME Levéltár törzskönyve (jelzete: BMEL 105/d. D-225/1907)
• Csabai festőmüvész kiállitása Debrecenben. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 108. szám (1927. május 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Csabai müvészek a szegedi kiállitáson. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 128. szám (1928. június 7.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Csabai müvészek. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 11. szám (1928. január 14.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Csabai Wagner József : a mezőtúri festő. Szerk.: Dobókői Krisztina, Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2018. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai Wagner József képi emlékezete. Szerk.: Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai Wagner József kiállitása. In: Esti Kurir, 8. évf. 241. szám (1930. október 22.) 6. p. (Látogatva: 2020. 11. 25.)
• Csabai Wagner József kiállitása. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 50. szám (1935. március 1.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Csabai Wagner József kiállitása. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 58. szám (1935. március 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Csabai Wágner József. Emlékterem avatás. In: Mezotur.hu (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Csabai Wagner József-emléktábla. In: Kozterkep.hu (Látogatva: 2020. 12. 11.)
• Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban (Látogatva: 2017. 09. 27.)
• Csabai-Wagner József. 1888–1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1–2. p.
• Előléptetések. In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 59. szám (1915. július 25.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Értesítő 1904/5-re. Kolozsvár, 1905 180. p. (Látogatva: 2020. 12. 08.)
• Gyászesetek. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 32. szám (1917. április 22.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Házasság. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 25. szám (1913. március 30.) 5. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 114. szám (1938. május 21.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 258. szám (1925. november 13.) 3. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144–145. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kereseti kimutatás a békéscsabai színház átépítési munkáiról. Békéscsaba, 1913. május 10. (Lelőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula)
• Ki akarják lakoltatni a Polgári Kört. In: Körösvidék, 1. évf. 85. szám (1920. július 14.) 3. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• Kiadták Budapest székesfőváros vízfestmény-díját. In: Függetlenség, 11. évf. 3. szám (1943. január 5.) 6. p. (Látogatva: 2020. 11. 27.)
• Kitüntették megyénk jól dolgozó pedagógusait. In: Szolnok Megyei Néplap, 11. évf. 132. szám (1960. június 5.) 1. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• Kovacsics főispán Békéscsabán. In: Körösvidék, 6. évf. 266. szám (1925. november 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Kürti Katalin, Sz.: Csabai Wagner József In: Artportal.hu (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Machalek Pál: A 101-es zászló alatt : a v. békéscsabai cs. és k. 101. Gy. E. emlékalbuma. Budapest : Machalek P., 1934. 435. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Megalakitották az Alföldi Touring Clubot. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 117. szám (1927. május 24.) 1-2. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka. In: A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Mezőberényi I. kerületi Evangélikus Egyházközség anyakönyve, gyülekezeti családkönyve
• Mihalovits, Vidovszky és Wagner képekkel gazdagszik a vármegye arcképcsarnoka. In: Békés, 64. évf. 75. szám (1932. szeptember 24.) 3. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Műteremkiállítás. In: Budapesti Hírlap, 53. évf. 126. szám (1933. június 4.) 23. p. (Látogatva: 2020. 11. 25.)
• Nagyságos Rosenthál Adolf úr háza - Gyulai út. 4 sz. tervrajza és az építkezés véghatározata. (Lelőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula)
• Négyszeres öngyilkosság. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 74. szám (1907. szeptember 19.) 3. p. (Látogatva: 2020. 09. 24.)
• Pénzintézetek és vállalatok közgyülései. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 18. szám (1924. február 5.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Programajánlatunk. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám (1988. április 14.) 6. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Részben uj érdekeltség vette át a Békéscsaba-Városi Takarékot. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 157. szám (1924. július 24.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Utcanévadó : Csabai-Wágner József (1888-1967). In: Új Néplap, 3. évf. 243. szám (1992. október 14.) 16. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Ünnepi megnyitók a múzeumi hónap alkalmából. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám (1965. október 3.) 5. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Vasárnap nyitották meg a gyomai presszóban a negyedik miniatűr tárlatot. In: Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám (1965. augusztus 1.) 5. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Wagner József festőmüvész kiállitása. In: Körösvidék, 6. évf. 242. szám (1925. október 25.) 3. p. (Látogatva: 2020. 12. 07.)
• Wagner József festőmüvész kiállitást rendez. In: Körösvidék, 6. évf. 229. szám (1925. október 10.) 2. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• Wagner József képkiállitása Mezőturon. In: Körösvidék, 7. évf. 81. szám (1926. április 11.) 5. p. (Látogatva: 2020. 11. 24.)
• Wagner József kiállitásának megnyitása. In: Körösvidék, 8. évf. 242. szám (1927. október 26.) 2. p. (Látogatva: 2017. 07. 27.)
• Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szőnyi Gyula: Képkiállitás Mezőtúron. In: Szabad Szó, 50. évf. 156. szám (1948. július 10.) 2. p.
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története : 1899–1979. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)