1888. évi nagy csabai árvíz

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2023. március 10., 13:08-kori változata

A csabai „nagy” árvíz a legnagyobb pusztítását okozta a település 18. századi újjátelepítése óta.

1888. március 12-én reggel 7 óra 30 perckor a Kettős-Körös bal oldali töltése a dobozi hídnál rövid ideig szivárogni kezdett, majd teljesen kiszakadt. Nem sokkal később, 450 méterre az előzőtől egy újabb szakadás következett be, március 13-án Marónál is átszakadt a gát.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Emlékezete 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozás

Története

Az árvízkatasztrófa leginkább Gerla-Póstelek községet érintette, mely teljesen víz alá került. Az ár hihetetlen gyorsasággal futott Békésnek és a csabai–dobozi útvonalnak. Sem a Szilvás-gát, sem a Gerlát és a pósteleki majort védő körgát nem bizonyult akadálynak.

Csabát készületlenül érte az árvíz. Március 14-én, a megye főispánja, Beliczey István vette kezébe a védelem irányítását. Szaktanácsadója Sztraka Ernő városi mérnök volt, létrehozták a vészbizottságot. 400 ember közreműködésével próbálták megerősíteni a Gerlai-holtág bal parti oldalát, de éjfélre kilátástalanná vált a helyzet és az ár elérkezett a csabai tanyaföldekre is, Vandhátra és Nagyrétre. A tanyák lakossága menekülni kezdett, az állatállomány nagy része odaveszett, nagy kár keletkezett a mezőgazdaságban. A víz elérte a város délkeleti részét, elborítva a Kanálisi dűlőt. Március 15-én Csaba férfilakossága ásót fogott, hogy gátat emeljen a harmadik hídtól a gyulai országútig és onnan a kanálisi evangélikus temetőig. Beliczey katonai segítséget kért a kormánytól, főképp Budapestről, Aradról, Szegedről, Nagyváradról és Orosházáról érkezett erősítés. A munkáskezek által létrehozott „nyúlgát” csak március 16-án este 9 óráig tudta tartani az ellenállást, ekkor átcsapott a víz a Bogár utcánál lévő Kanálisi szőlőkbe. Emelkedett a vízszint a Gyulai úton, elmosta a „szegényápoldát” és a Népkertet (a mai Széchenyi ligetet). Az áradás mértéke pánikot keltett a lakosságban. Március 17-én az ár megtöltötte az Élővíz-csatornát, másnap a lakosság egy emberként próbálta megmenteni a várost a csatorna partjainál, de a víz ijesztő mértékben emelkedett, Csaba végveszélybe került.

Március 19-én a Békési úti hídnál az árvíz két helyen szakította át az Élővíz-csatorna bal oldali gátját. Víz alá került a Kisrét. Eközben nagy vihar tombolt Csaba felett, így a védekezés lehetetlennek bizonyult. A katasztrófa ügyében Csabára érkezett Baross Gábor közlekedési és közmunkaügyi miniszter, aki Szeberényi Gusztáv evangélikus püspök közvetítésével egyeztetett Beliczey Istvánnal. Eközben az árvíz már északi irányból is fenyegette a várost. Kovács Mátyás gőzmalmos javaslatára a Svinjarkánál (a felvégi disznólegelőn) kezdték meg az ásást, mely végül sikeresnek bizonyult. Kovács-gátként emlegették a Csaba felsővégét megmentő földhányást. Március 22-én Csaba és Békésföldvár között a békési szárnyvasút vonalát is áthágták a hullámok.

Az árvíz április első hetében kezdett visszahúzódni, április 14-én felmentették kormánybiztosi tisztsége alól Beliczey Istvánt. Az árvíz elleni közvetlen védekezés április 15-én véget ért. Az árvízkatasztrófát követően 194 károsultat írtak össze a településen, segélyezésük országos üggyé vált. 1888. május 16-án Sztraka Ernő körgát emelési javaslatot tett a képviselő-testületi közgyűlésen. Május 23-án döntés született és elrendelték a védgátak egységes rendezését. A város végül – saját erőből – 1889 tavaszán létrehozta a ma is meglévő körgátat, mellyel megerősítették Békéscsaba védelmét az árvizekkel szemben.

Emlékezete

Az árvíz 110. évfordulója alkalmából, 1998-ban emlékoszlopot avattak Békéscsabán, a Lencsési út és az Ilosvai utca kereszteződésénél

Lásd még

• A nagy csabai árvíz emléktáblája (Békéscsaba)
• Beliczey István (1827–1902)
• Élővíz-csatorna (Békéscsaba)
• Körgát (Békéscsaba)
• Széchenyi liget (Békéscsaba)
• Sztraka Ernő (1830–1906)

Források

• Egy tenger volt az Alföld. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 243. szám (1998. október 16.) 1. p. (Látogatva: 2023. 03. 08.)
• Tábori György: Árvíz Békéscsabán 1888-ban. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1988 (Lelőhely : Békés Megyei Könyvtár)
• Virág Barbara Szilvia: Az 1888-as árvíz Békéscsabán. In: Belvedere, 15. évf. 1–2. szám (2003. február – március) 15–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virág Barbara Szilvia: Békéscsabai események az 1888-as árvíz kapcsán. In: Belvedere, 15. évf. 3–4 szám (2003. április – május) 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Árvíz 1888. In: Heti Mérleg, 5. évf. 10. szám (1995. március 16.) 8. p.
• Az árviz Békés-Csabán. In: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Góg Imre: Az 1888. évi Körös-völgyi ár. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.
• Tábori György: Árvíz Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 61. szám (1988. március 12.) 7. p.

Külső hivatkozás

• Majdnem elúszott Békéscsaba a hirtelen jött meleg miatt. In: Beol.hu