Veres (Cservenák) Gusztáv (1857–1918)
A BékésWiki wikiből
a (Veres (Cservenák) Gusztáv (1857-1918) lapot átneveztem Veres (Cservenák) Gusztáv (1857–1918) névre: Hosszú kötőjel) |
a (Szócikkcímek egységesítése) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[1879]]-ben a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' '''naptára számára''' készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. '''Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta.''' Bécsből [[1886|1886-ban]] jött vissza Csabára, ahol '''Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki.''' Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A ''Közlöny'' híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg. | [[1879]]-ben a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' '''naptára számára''' készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. '''Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta.''' Bécsből [[1886|1886-ban]] jött vissza Csabára, ahol '''Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki.''' Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A ''Közlöny'' híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg. | ||
- | Az [[1888]]-as '''csabai árvizet''' ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]]''' állományát gazdagítja. | + | Az [[1888]]-as '''csabai árvizet''' ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]''' állományát gazdagítja. |
Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül '''Szarvason''' az Árpád szállóban rendezett be műtermet. | Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül '''Szarvason''' az Árpád szállóban rendezett be műtermet. | ||
A lap 2021. március 29., 14:07-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
1857. november 25-én született Békéscsabán. Apja, Cservenák Mihály asztalos, anyja Orvos Mária.
Tanulmányait szülővárosában az ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban 1868-ban kezdte és feltehetően 1872-ben kilépett a tanév befejezése előtt. 1873-tól betűszedőként dolgozott. 1878-ban beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára, ahol fametsző fakultásra járt. Fiatal korában választmányi tagja volt a békéscsabai Iparos-ifjuság Önképző- és Segélyzőegyletnek. 1882-ben, 24 évesen már a müncheni Képzőművészeti Akadémia diákjai között olvasható a neve. Münchenben mesterei voltak: Karl von Piloty és Ferdinand Piloty. Az akadémián élő modelles osztályba járt. Itt kötött barátságot Billanics Ferenccel, akivel az iskola után kocsmákba és kávéházakba jártak, keresve a vállalkozó kedvűeket, akiket egy-két forint ellenében lerajzoltak. 1886 januárjától júliusig a bécsi Festészeti Akadémián az általános festészeti szakosztályon Christian Griepenkerl hallgatója volt.
Vezetéknevét 1908-ban belügyminiszteri engedéllyel Cservenákról Veresre magyarosította. A háború előtti időkben ő volt Békéscsaba „festője”, műterme a Közművelődés Házában volt berendezve.
1918. március 27-én halt meg a gyulai kórházban, epilepsziás rohamban. Békéscsabán a Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
1879-ben a Békésmegyei Közlöny naptára számára készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta. Bécsből 1886-ban jött vissza Csabára, ahol Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki. Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A Közlöny híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg.
Az 1888-as csabai árvizet ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeum állományát gazdagítja. Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül Szarvason az Árpád szállóban rendezett be műtermet.
Legjelentősebb munkája az 1899-ben átadott gyulai Törvényszéki Palota főlépcsőházának mennyezetképe volt. Ez a tetőboltozatra készült freskó egy bibliai történetet mesél el Salamon király ítéletéről.
1903-ban a Munkácsy Mihály Múzeumnak adományozta két munkáját, az egyiken az utolsó csabai szárazmalom látható, míg a másik egy csabai férfiarcot ábrázol.
Reprezentatív portrémegbízásokat is vállalt. Két portrét készített Áchim L. András csabai politikusról: egy kisebb, merengőbb és oldottabb festményt, melyen Munkácsy hatása érezhető; s egy egész alakos, hangulatában jóval zaklatottabb alkotást, mely a parasztvezért daliás tartással, ökölbe szorított kézzel gesztikulálva ábrázolja. Ezen a képen már a művész sajátosan egyéni stílusa érvényesül. A portré jelenleg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található.
Tallián Béla főispán javaslatára megfestette Jancsovics Pál alispán arcmását, melyet 1894. szeptember 17-én lepleztek le a vármegye közgyűlési termében. Ez a munka valószínűleg a világháború után megsemmisült. Egy másik híres portréja Beliczey István főispánt ábrázolja. Ezt a megbízást Fábry Sándor alispán javaslatára Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságától kapta. Az arcképet 1903. december 29-én leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Ez a kép ma a főispán egyik Németországban élő dédunokájának, Beliczey Istvánnak a tulajdonában található. Veres Gusztávnak nem ez volt az egyetlen Beliczey Istvánról készített arcképe. Az Aradon 1887-ben megjelent Alföldi képes emlékkönyvben szerepelt egy metszete a főispánról. Ezenkívül pedig egy másik, Ausztriában élő Beliczey-dédunoka birtokában található egy, a vármegyeházi portréhoz hasonló, bár szignó nélküli alkotás, amelyet nagy valószínűséggel szintén Veres festhetett.
Portréfestészeti megbízatásai évfordulókhoz köthetők, melyeket vagy az ünnepelt részére készíttetett a megrendelő, vagy posztumusz megemlékezésre. Festett képet Kossuth Lajosról 1898-ban az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából. A kisjenői ipartestület Wenckheim Frigyes grófról rendelt képet tanácsterme falára. További portréi: Áchim János a csabai Ipartestület jegyzője, Csák György adóhivatali pénzügyi igazgató, Gally Gyula jegyző, Göndöcs Benedek apát-plébános, Kemény Mihály tanfelügyelő, Korosy László főjegyző, Salacz Ferenc a szarvasi takarékpénztár vezérigazgatója, Uhrin András pénztáros, Varságh Béla iskolaszéki elnök, Vidovszky János, a Csabai Polgári Kör elnöke és a Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, Zvaratkó Pál a csabai Iparos Olvasókör alapítója, Zsilinszky Mihály államtitkár.
Vállalt egyházi megbízatásokat is. Számos Békés megyei templom számára festett oltárképet: például 1897-ben a szarvasi, 1901-ben a csorvási, 1904-ben a kondorosi templom számára.
2006-ban előkerült a művész két további festménye: az egyik, a Kondorosi Csárdáról készült, melyet a Békésmegyei Közlöny híradása szerint 1913-ban festett; a másik a város központjában lévő tavat ábrázoló olajfestmény.
Kiállításai
- 1894. április 15. • Gyula, Czinczár-féle házban dr. Frankó László ügyvédnél
- 1905. június 4. • Békéscsaba, a Rudolf Főgimnázium rajztermében
Források
- A „b.-csabai iparos-ifjuság önképző- és segélyzőegylete". In: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 9. szám (1878. január 31.)
- A Békés-Csabai Ág. Hitv. Algymnasium értesítője 1868/69. Gyula, 1869. 11. p.
- A Békés-Csabai Ágostai hitv. ev. algymnasium XXIV-ik Értesítője 1988/89. Békéscsaba, 1889. 38. p.
- A békéscsabai ipartestület. In: Békés, 37. évf. 55. szám (1905. december 31.)
- A „Békésmegyei Naptár". In: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 127. szám (1879. november 25.)
- A csabai ipartestület közgyűlése. In: Békésmegyei Közlöny, 49. évf. 26. szám (1913. április 3.)
- A csabai kultúrházról: Zsilinszky Mihály látogatása. In: Békésmegyei Közlöny, 49. évf. 46. szám (1913. június 12.)
- A csabai muzeum köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 26. szám (1903. március 29.)
- A csabai polgári kör ünnepe. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 43. szám (1899. május 28.)
- A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig. In: Mke.hu
- A szarvasi takarékpénztár közgyűlése. In: Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 19. szám (1897. március 7.)
- A szarvasi új templom oltárképe. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 26. szám (1897. április 1.)
- A városi diszgyűlés. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 43. szám (1898. március 17.)
- Áchim L, András arcképének leleplezése. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 33. szám (1913. április 27.)
- Csák György jubileuma. In: Békés, 29. évf. 38. szám (1897. szeptember 19.)
- Csorvási templomszentelés. In: Békés, 33. évf. 35. szám (1901. szeptember 1.)
- Egy negyedszázad a közigazgatásban. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 65. szám (1905. július 2.)
- Előkerült a kondorosi csárdáról készült festmény. In: BEOL – Békés Megyei Hírportál, 2006. május 22. (Látogatva: 2017. 08. 10)
- ELTE Egyetemi Levéltár Adatbázisa
- Értesítő a Békés-Csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról 1871/72. Gyula, 1872
- Evangélikus Levéltár Anyakönyvei
- Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest : MTA, 1935
- Gyarmati Gabriella: Veres Cservenák Gusztáv. In: Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hírek In: Békés, 13. (26.) évf. 16. szám (1894. április 22.)
- Hírek In: Békés, 26. évf. 17. szám (1894. április 29.)
- Hírek In: Békés, 44. évf. 51. szám (1912. december 22.)
- Jubiláló olvasókör. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 77. szám (1906. szeptember 16.)
- Képkiállítás Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 57. szám (1905. június 4.)
- Lyka Károly: Falujáró piktorok. In: Új idők, 49. évf. 19. szám (1943. május 8.)
- Megyei hírek. In: Békésmegyei Közlöny 6. évf. 70. szám (1879. július 15.)
- Megyei Hírek. In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 79. szám (1886. október 3.)
- Megyei Hírek. In: Békésmegyei Közlöny, 13. évf. 80. szám (1886. október 7.)
- Merényi-Metzger Gábor: A gyulai Vármegyeháza egykori arcképcsarnoka. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. Békéscsaba, 2006
- Névmagyarosítás. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 101. szám (1908. december 17.)
- Templomszentelés. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 92. szám (1904. november 14.)
- Tóth János, Cs.: Békéscsaba Képzőművészeti kislexikona. Veres Gusztáv. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ünnepély a csabai felsőbb leányiskolában. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 63. szám (1905. június 25.)
- Wenckheim Frigyes gróf jótékonysága. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.)