Veres (Cservenák) Gusztáv (1857–1918)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Szócikkcímek egységesítése)
13. sor: 13. sor:
[[1879]]-ben a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' '''naptára számára''' készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. '''Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta.''' Bécsből [[1886|1886-ban]] jött vissza Csabára, ahol '''Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki.''' Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A ''Közlöny'' híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg.
[[1879]]-ben a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' '''naptára számára''' készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. '''Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta.''' Bécsből [[1886|1886-ban]] jött vissza Csabára, ahol '''Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki.''' Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A ''Közlöny'' híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg.
-
Az [[1888]]-as '''csabai árvizet''' ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]]''' állományát gazdagítja.  
+
Az [[1888]]-as '''csabai árvizet''' ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]''' állományát gazdagítja.  
Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül '''Szarvason''' az Árpád szállóban rendezett be műtermet.
Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül '''Szarvason''' az Árpád szállóban rendezett be műtermet.

A lap 2021. március 29., 14:07-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

1857. november 25-én született Békéscsabán. Apja, Cservenák Mihály asztalos, anyja Orvos Mária.

Tanulmányait szülővárosában az ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban 1868-ban kezdte és feltehetően 1872-ben kilépett a tanév befejezése előtt. 1873-tól betűszedőként dolgozott. 1878-ban beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára, ahol fametsző fakultásra járt. Fiatal korában választmányi tagja volt a békéscsabai Iparos-ifjuság Önképző- és Segélyzőegyletnek. 1882-ben, 24 évesen már a müncheni Képzőművészeti Akadémia diákjai között olvasható a neve. Münchenben mesterei voltak: Karl von Piloty és Ferdinand Piloty. Az akadémián élő modelles osztályba járt. Itt kötött barátságot Billanics Ferenccel, akivel az iskola után kocsmákba és kávéházakba jártak, keresve a vállalkozó kedvűeket, akiket egy-két forint ellenében lerajzoltak. 1886 januárjától júliusig a bécsi Festészeti Akadémián az általános festészeti szakosztályon Christian Griepenkerl hallgatója volt.

Vezetéknevét 1908-ban belügyminiszteri engedéllyel Cservenákról Veresre magyarosította. A háború előtti időkben ő volt Békéscsaba „festője”, műterme a Közművelődés Házában volt berendezve.

1918. március 27-én halt meg a gyulai kórházban, epilepsziás rohamban. Békéscsabán a Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1879-ben a Békésmegyei Közlöny naptára számára készített metszeteket, ekkor még nyomdászként és fametszőként ismerték. Az egyik kép feltehetőleg Dürert ábrázolta. Bécsből 1886-ban jött vissza Csabára, ahol Murányi Gusztáv, a Nádor szállodában szívességből műtermet rendezett be neki. Cservenák vázlatokat és portrékat készített ekkor. A Közlöny híradása szerint az Angeli Henrik által festett Ferenc József arcképről készített egy másolatot, melyet Podhradszky Károly üzletének kirakatában tekinthettek meg az arra járók. Ezt a munkáját Békéscsaba elöljárósága vásárolta meg.

Az 1888-as csabai árvizet ábrázoló olajfestményén impresszionista hatás érvényesül. Volt iskolája jótékonysági eseményén a képet a képviselőtestület 30 forintért vásárolta meg. Ez a munkája jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeum állományát gazdagítja. Nemcsak Békéscsabát alkotott: Gyulán Weiner Lipót fényképész házában portrékat festett. Ezen kívül Szarvason az Árpád szállóban rendezett be műtermet.

Legjelentősebb munkája az 1899-ben átadott gyulai Törvényszéki Palota főlépcsőházának mennyezetképe volt. Ez a tetőboltozatra készült freskó egy bibliai történetet mesél el Salamon király ítéletéről.

1903-ban a Munkácsy Mihály Múzeumnak adományozta két munkáját, az egyiken az utolsó csabai szárazmalom látható, míg a másik egy csabai férfiarcot ábrázol.

Reprezentatív portrémegbízásokat is vállalt. Két portrét készített Áchim L. András csabai politikusról: egy kisebb, merengőbb és oldottabb festményt, melyen Munkácsy hatása érezhető; s egy egész alakos, hangulatában jóval zaklatottabb alkotást, mely a parasztvezért daliás tartással, ökölbe szorított kézzel gesztikulálva ábrázolja. Ezen a képen már a művész sajátosan egyéni stílusa érvényesül. A portré jelenleg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található.

Tallián Béla főispán javaslatára megfestette Jancsovics Pál alispán arcmását, melyet 1894. szeptember 17-én lepleztek le a vármegye közgyűlési termében. Ez a munka valószínűleg a világháború után megsemmisült. Egy másik híres portréja Beliczey István főispánt ábrázolja. Ezt a megbízást Fábry Sándor alispán javaslatára Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságától kapta. Az arcképet 1903. december 29-én leplezték le a vármegye közgyűlési termében. Ez a kép ma a főispán egyik Németországban élő dédunokájának, Beliczey Istvánnak a tulajdonában található. Veres Gusztávnak nem ez volt az egyetlen Beliczey Istvánról készített arcképe. Az Aradon 1887-ben megjelent Alföldi képes emlékkönyvben szerepelt egy metszete a főispánról. Ezenkívül pedig egy másik, Ausztriában élő Beliczey-dédunoka birtokában található egy, a vármegyeházi portréhoz hasonló, bár szignó nélküli alkotás, amelyet nagy valószínűséggel szintén Veres festhetett.

Portréfestészeti megbízatásai évfordulókhoz köthetők, melyeket vagy az ünnepelt részére készíttetett a megrendelő, vagy posztumusz megemlékezésre. Festett képet Kossuth Lajosról 1898-ban az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából. A kisjenői ipartestület Wenckheim Frigyes grófról rendelt képet tanácsterme falára. További portréi: Áchim János a csabai Ipartestület jegyzője, Csák György adóhivatali pénzügyi igazgató, Gally Gyula jegyző, Göndöcs Benedek apát-plébános, Kemény Mihály tanfelügyelő, Korosy László főjegyző, Salacz Ferenc a szarvasi takarékpénztár vezérigazgatója, Uhrin András pénztáros, Varságh Béla iskolaszéki elnök, Vidovszky János, a Csabai Polgári Kör elnöke és a Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, Zvaratkó Pál a csabai Iparos Olvasókör alapítója, Zsilinszky Mihály államtitkár.

Vállalt egyházi megbízatásokat is. Számos Békés megyei templom számára festett oltárképet: például 1897-ben a szarvasi, 1901-ben a csorvási, 1904-ben a kondorosi templom számára.

2006-ban előkerült a művész két további festménye: az egyik, a Kondorosi Csárdáról készült, melyet a Békésmegyei Közlöny híradása szerint 1913-ban festett; a másik a város központjában lévő tavat ábrázoló olajfestmény.

Kiállításai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök