Városháza (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ képek)
a (Belső hivatkozások javítása)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Varoshaza Bcs 2018.JPG|bélyegkép|360px|Városháza (2018)]]
[[Fájl:Varoshaza Bcs 2018.JPG|bélyegkép|360px|Városháza (2018)]]
-
A mai Városháza helyén '''[[1785|1785-ben]] nádfedeles községháza épült'''. Ennek helyén '''[[1828|1828-ban]]''' már egy igényesebb kivitelezésű '''földszintes, száraz kapus községháza''' („óvárosháza”) '''állt''', melynek pincéjében korcsma működött. A községháza hamarosan szűknek bizonyult, ezért a csabai hivatalok egy része az [[1853|1853-ban]] a községházával '''szemben felépített új, emeletes épületbe költözött'''. A közgyűléseket a [[Hotel Fiume|Fiume Szállodában]] tartották.
+
A mai Városháza helyén '''[[1785|1785-ben]] nádfedeles községháza épült'''. Ennek helyén '''[[1828|1828-ban]]''' már egy igényesebb kivitelezésű '''földszintes, száraz kapus községháza''' („óvárosháza”) '''állt''', melynek pincéjében korcsma működött. A községháza hamarosan szűknek bizonyult, ezért a csabai hivatalok egy része az [[1853|1853-ban]] a községházával '''szemben felépített új, emeletes épületbe költözött'''. A közgyűléseket a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szállodában]] tartották.
-
Az új városháza építéséről [[1871|1871-ben]] határozott a képviselő-testület. Az épületet '''tervezését [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] békéscsabai főépítész végezte'''. A terveket '''[[Ybl Miklós (1814-1891)|Ybl Miklós]] építész véleményezte''', azokon kisebb módosításokat hajtott végre. Az új épület '''alapkövét [[1872]] áprilisában''' (a ''[[Békés]]'' című folyóirat tudósítása szerint [[április 13.|április 13-án]], a többi forrás szerint [[április 14.|14-én]]) '''tették le''' a lebontott községháza helyén. Az építkezés [[1872]] nyara végén vette kezdetét. A kőművesmunka Berndt Ferenc építőmester, az ácsmunka Walder S. és fia, valamint Zamecsnik Ádám ácsmester, az asztalosmunka Michnay Sándor, Varga Koritár Pál és Szutorisz János asztalosmesterek, a mázolómunka Havran Pál, a lakatosmunka Such Samu, a bádogosmunka Valkó Sámuel, az üvegesmunka pedig Komáromy Béla nevéhez fűződik. A romantikus, kora eklektikus U alakú Városházát '''díszközgyűlésen avatták fel [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]]'''. Az ünnepélyen beszédet mondott [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] lelkész, [[Urszinyi Andor (1814-1887)|Urszinyi Andor]] ügyvéd, birtokos, Áchim János bíró, valamint [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyző. Szemián szónoklatát [[1873|1873-ban]] Dobay János csabai nyomdája jelentette meg. Csaba hivatalosan község volt, de a homlokzatra a Városháza felirat került.
+
Az új városháza építéséről [[1871|1871-ben]] határozott a képviselő-testület. Az épületet '''tervezését [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] békéscsabai főépítész végezte'''. A terveket '''[[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklós]] építész véleményezte''', azokon kisebb módosításokat hajtott végre. Az új épület '''alapkövét [[1872]] áprilisában''' (a ''[[Békés]]'' című folyóirat tudósítása szerint [[április 13.|április 13-án]], a többi forrás szerint [[április 14.|14-én]]) '''tették le''' a lebontott községháza helyén. Az építkezés [[1872]] nyara végén vette kezdetét. A kőművesmunka Berndt Ferenc építőmester, az ácsmunka Walder S. és fia, valamint Zamecsnik Ádám ácsmester, az asztalosmunka Michnay Sándor, Varga Koritár Pál és Szutorisz János asztalosmesterek, a mázolómunka Havran Pál, a lakatosmunka Such Samu, a bádogosmunka Valkó Sámuel, az üvegesmunka pedig Komáromy Béla nevéhez fűződik. A romantikus, kora eklektikus U alakú Városházát '''díszközgyűlésen avatták fel [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]]'''. Az ünnepélyen beszédet mondott [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] lelkész, [[Urszinyi Andor (1814–1887)|Urszinyi Andor]] ügyvéd, birtokos, Áchim János bíró, valamint [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]] főjegyző. Szemián szónoklatát [[1873|1873-ban]] Dobay János csabai nyomdája jelentette meg. Csaba hivatalosan község volt, de a homlokzatra a Városháza felirat került.
'''[[1925|1925-ben]] elkezdődött a Városháza bővítése''': '''Breuer Imre szegedi vállalata''' elkészítette a '''két udvari szárny meghosszabbítását''', valamint felépítette az '''új főlépcsőházat'''. [[1927|1927-ben]] pedig '''Bankó András városi főmérnök''' tervei alapján '''két keresztépületet''' létesítettek. A körülhatárolt első udvart parkosították, a mögötte lévő két udvar épületei egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt. A tanácsterem átalakítási terveit '''Hegedős Károly építész''' készítette [[1926|1926-ban]], a munkálatokért '''[[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] építővállalata''' felelt. A mennyezet Hungáriát ábrázoló freskóját '''Csányi Béla békéscsabai festőművész''' készítette. Az épületet [[1959|1959-ben]] felújították.  
'''[[1925|1925-ben]] elkezdődött a Városháza bővítése''': '''Breuer Imre szegedi vállalata''' elkészítette a '''két udvari szárny meghosszabbítását''', valamint felépítette az '''új főlépcsőházat'''. [[1927|1927-ben]] pedig '''Bankó András városi főmérnök''' tervei alapján '''két keresztépületet''' létesítettek. A körülhatárolt első udvart parkosították, a mögötte lévő két udvar épületei egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt. A tanácsterem átalakítási terveit '''Hegedős Károly építész''' készítette [[1926|1926-ban]], a munkálatokért '''[[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] építővállalata''' felelt. A mennyezet Hungáriát ábrázoló freskóját '''Csányi Béla békéscsabai festőművész''' készítette. Az épületet [[1959|1959-ben]] felújították.  
-
[[1981|1981-től]] a Városháza udvarát '''Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai''' díszítik. [[1993|1993-ban]] a Városháza előtti téren felavatták [[A város újratelepítésének emlékköve (Békéscsaba)|Békéscsaba újratelepítésének emlékkövét]]. [[1994|1994-ben]] a belső udvar '''kiállítóterme [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] nevét vette fel'''. [[1997|1997-ben]] első alkalommal adott otthont a létesítmény udvara a '''Városházi Esték''' rendezvénysorozatnak.
+
[[1981|1981-től]] a Városháza udvarát '''Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai''' díszítik. [[1993|1993-ban]] a Városháza előtti téren felavatták [[A város újratelepítésének emlékköve (Békéscsaba)|Békéscsaba újratelepítésének emlékkövét]]. [[1994|1994-ben]] a belső udvar '''kiállítóterme [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]] nevét vette fel'''. [[1997|1997-ben]] első alkalommal adott otthont a létesítmény udvara a '''Városházi Esték''' rendezvénysorozatnak.
[[2002|2002-ben]] az épület bejáratánál felavatták azt a szószék formájú emlékművet, ami a település első írásos említésének, az [[1332]]–[[1337]]. évi pápai tizedjegyzéknek állít emléket. [[2013|2013-ban]] '''elkészült a homlokzat renoválása'''. Az épületen [[2020|2020-ban]] energetikai felújításokat végeztek.  
[[2002|2002-ben]] az épület bejáratánál felavatták azt a szószék formájú emlékművet, ami a település első írásos említésének, az [[1332]]–[[1337]]. évi pápai tizedjegyzéknek állít emléket. [[2013|2013-ban]] '''elkészült a homlokzat renoválása'''. Az épületen [[2020|2020-ban]] energetikai felújításokat végeztek.  

A lap 2021. február 23., 11:31-kori változata

A Városháza épülete Békéscsaba belvárosában, a Szent István tér 7. szám alatt található. Műemléki védelem alatt áll.

Tartalomjegyzék

Története

Városháza (2018)

A mai Városháza helyén 1785-ben nádfedeles községháza épült. Ennek helyén 1828-ban már egy igényesebb kivitelezésű földszintes, száraz kapus községháza („óvárosháza”) állt, melynek pincéjében korcsma működött. A községháza hamarosan szűknek bizonyult, ezért a csabai hivatalok egy része az 1853-ban a községházával szemben felépített új, emeletes épületbe költözött. A közgyűléseket a Fiume Szállodában tartották.

Az új városháza építéséről 1871-ben határozott a képviselő-testület. Az épületet tervezését Sztraka Ernő békéscsabai főépítész végezte. A terveket Ybl Miklós építész véleményezte, azokon kisebb módosításokat hajtott végre. Az új épület alapkövét 1872 áprilisában (a Békés című folyóirat tudósítása szerint április 13-án, a többi forrás szerint 14-én) tették le a lebontott községháza helyén. Az építkezés 1872 nyara végén vette kezdetét. A kőművesmunka Berndt Ferenc építőmester, az ácsmunka Walder S. és fia, valamint Zamecsnik Ádám ácsmester, az asztalosmunka Michnay Sándor, Varga Koritár Pál és Szutorisz János asztalosmesterek, a mázolómunka Havran Pál, a lakatosmunka Such Samu, a bádogosmunka Valkó Sámuel, az üvegesmunka pedig Komáromy Béla nevéhez fűződik. A romantikus, kora eklektikus U alakú Városházát díszközgyűlésen avatták fel 1873. szeptember 15-én. Az ünnepélyen beszédet mondott Haan Lajos lelkész, Urszinyi Andor ügyvéd, birtokos, Áchim János bíró, valamint Szemián Sámuel főjegyző. Szemián szónoklatát 1873-ban Dobay János csabai nyomdája jelentette meg. Csaba hivatalosan község volt, de a homlokzatra a Városháza felirat került.

1925-ben elkezdődött a Városháza bővítése: Breuer Imre szegedi vállalata elkészítette a két udvari szárny meghosszabbítását, valamint felépítette az új főlépcsőházat. 1927-ben pedig Bankó András városi főmérnök tervei alapján két keresztépületet létesítettek. A körülhatárolt első udvart parkosították, a mögötte lévő két udvar épületei egykor istállók, autók és a tűzoltóság helye volt. A tanácsterem átalakítási terveit Hegedős Károly építész készítette 1926-ban, a munkálatokért Lipták János építővállalata felelt. A mennyezet Hungáriát ábrázoló freskóját Csányi Béla békéscsabai festőművész készítette. Az épületet 1959-ben felújították.

1981-től a Városháza udvarát Kiss Nagy András szobrászművész alkotásai díszítik. 1993-ban a Városháza előtti téren felavatták Békéscsaba újratelepítésének emlékkövét. 1994-ben a belső udvar kiállítóterme Mokos József nevét vette fel. 1997-ben első alkalommal adott otthont a létesítmény udvara a Városházi Esték rendezvénysorozatnak.

2002-ben az épület bejáratánál felavatták azt a szószék formájú emlékművet, ami a település első írásos említésének, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzéknek állít emléket. 2013-ban elkészült a homlokzat renoválása. Az épületen 2020-ban energetikai felújításokat végeztek.

A díszterem

A díszterem falait 16 festmény díszíti. A festmények helyét meghatározó díszítő boltíveket már az eredeti épülettel együtt kialakították. A képek elkészítésére Békéscsaba Városi Tanácsa hirdetett pályázatot, a megbízást Tóth Ernő festőművész kapta. A festmények az 1980-as évek elején készültek el. A belsőépítészeti terveket Szabadosné Szászfalvi Ilona készítette.

Chaba

Haán Lajos

Munkácsy Mihály

A Szeretet

Emléktáblák a Városháza árkádsorán

Képgaléria

A tanácsterem átalakítása során megtalált tábla szövege

Műemlék emléktábla

A város újratelepítésének emlékköve

Emlékkő

1332–1337. évi pápai tizedjegyzék emlékműve

Emlékmű

Városháza (2012)

A Városháza belső udvara

Belső udvar

Városháza építésének és Békéscsaba várossá nyilvánításának emléktáblája

Szemián Sámuel emléktáblája

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/V%C3%A1rosh%C3%A1za_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök