Lischka Lipót (1867–1938)
A BékésWiki wikiből
a (Széchenyi liget belső hivatkozása) |
a (Élővíz-csatorna belső hivatkozása) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
- | [[1899]] márciusában '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''[[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] által elkezdett fásítását. | + | [[1899]] márciusában '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került''', miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a '''[[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]''' kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] partja. Folytatta a város [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] által elkezdett fásítását. |
A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] '''tagjává választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. | A '''Természettudományi Társulat''' [[1906]]. [[március 28.|március 28-án]] '''tagjává választotta'''. [[1922]]-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a '''vándorkiállításon második''' helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek. |
A lap 2019. november 3., 12:06-kori változata
főkertész
Tartalomjegyzék |
Élete
Lischka Lipót 1867. május 6-án Budán született Lischka Joannes és Steinbank Anna gyermekeként. Édesapja és két nagyapja is kertészek voltak. Keresztelőjére a budai Havas Boldogasszony-plébániatemplomban került sor.
Kertészeti végzettségét a Haszonkertészeket Képző Iskolában és a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte. Középiskolai tanulmányai után Bánlakon (Banlok) műkertészként tevékenykedett. Bánlak után a magyar királyi várkertészetbe, majd 1895-ben Nagybecskerekre (Zrenjanin) került főkertésznek. Itt ismerkedett meg Gizella Paulicsekkel, akit később feleségül vett. 8 gyermekük született, közülük 3 kertész lett.
1938. január 13-án hunyt el Réthy utca 2. szám alatt álló otthonában.
Munkássága
1899 márciusában Békéscsabára került, miután megkapta a községi kertészi pozíciót. Jelentős szerepet vállalt a Széchenyi liget kialakításában. Felügyelete alá tartozott a Petőfi liget, az Árpád liget, a Cserkészliget, az Élővíz-csatorna partja. Folytatta a város Sztraka Ernő által elkezdett fásítását.
A Természettudományi Társulat 1906. március 28-án tagjává választotta. 1922-ben részt vett a Faluszövetség kiállításán, a vándorkiállításon második helyezést ért el. Igazgatósági tagja volt a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt.-nek.
Kezdeményezte a Békésvármegyei Kertészet Egyesület létrehozását, melynek alapító ülése 1923. február 25-én volt. Az egyesület első elnöke Dr. Medovarszky Mátyás, alelnöke Lischka Lipót lett. Legjelentősebb eredményük volt hogy, 1933-ban megszervezték a megyei kertészeti kiállítást.
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) vidéki tagja volt, javaslatára 1926-ban Békéscsabán rendezték a kertész napot. 1927-ben az OMKE választmányi taggá, később bíráló bizottsági taggá választotta.
Növényfélékkel kereskedett, a Körösvidékben szakvéleményt is publikált. A Kertészeti Lapokat szerkesztette.
Emlékezete
Képgaléria
Források
- Ötven éves a Városi Szinház. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 35. szám (1927. február 13.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 25.)
- Sicz György: Lischka Lipót. In: Lischka Lipót-emlékkötet : 1867–1938. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2017. 27–48. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Áchim Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba története. 1. kötet. szerk.: Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bíró Endre: Bucsai Krónika. Bucsa Budapest : Biró, 2009.
- Bonyhádi Péter: A Békéscsabai Széchenyi Liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csoór István: Fák virágok füvek : a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat története. Gyula : Gyulai Kertészeti és Városgazd. Váll., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kertész Éva – Domokos Tamás – Réthy Zsigmond: Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In: Natura Bekesiensis – 4. szerk.: Domokos Tamás. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz. Természettudományi Oszt., 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi liget története és tájképi értéke. In: Natura Bekesiensis – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz. Természettudományi Oszt., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kertész Éva: Békéscsaba dendrológiai értékei. In: Környezet és természetvédelmi évkönyv – 7. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság : Békés Megyei Tcs. Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ormos Imre : 1903–1979 : Centenáriumi kiállítás. szerk.: Baloghné Ormos Ilona. Budapest : Ormos Imre Alapítvány BKÁE Kertműv. Tansz. M. Kertépítészek és Tájrendezők Szövets., 2003.
- Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Török József: A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom. Budapest : Mikes, 2004.