Lipták János (1881–1959)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
19. sor: 19. sor:
Lipták János egész életében Békéscsabán dolgozott, '''több magán- és középület felépítése köthető nevéhez'''. Első munkái között szerepelt a '''Nádor Szálloda''' átalakítása, ezt követte a '''Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházának''' megépítése. Csaknem 40 évig tevékenykedett a városban: vezetésével átépítették – Kármán Attila terve alapján – az '''új postapalotát''', a '''Kereskedelmi Csarnok emeletes épületét''', a '''Kereskedelmi Bank székházát'''. Vállalatával ők kivitelezték az '''Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) békéscsabai székházának emeletes épületét''', a '''Kisgazda Székházat''' (ma Balassi Művelődései Ház), valamint a 600 néző befogadására alkalmas moziépületet, az '''Apolló Mozgó Képszínházat'''. Részt vállaltak a '''[[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] közgyűlési termének''' rekonstrukciójában és a '''neogót [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|katolikus templom]] tornyainak''' kivitelezésében. Legkiemelkedőbb munkája a '''[[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomás épületének]]''' megépítése [[1932]]–[[1933|33]]-ban.  
Lipták János egész életében Békéscsabán dolgozott, '''több magán- és középület felépítése köthető nevéhez'''. Első munkái között szerepelt a '''Nádor Szálloda''' átalakítása, ezt követte a '''Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházának''' megépítése. Csaknem 40 évig tevékenykedett a városban: vezetésével átépítették – Kármán Attila terve alapján – az '''új postapalotát''', a '''Kereskedelmi Csarnok emeletes épületét''', a '''Kereskedelmi Bank székházát'''. Vállalatával ők kivitelezték az '''Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) békéscsabai székházának emeletes épületét''', a '''Kisgazda Székházat''' (ma Balassi Művelődései Ház), valamint a 600 néző befogadására alkalmas moziépületet, az '''Apolló Mozgó Képszínházat'''. Részt vállaltak a '''[[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] közgyűlési termének''' rekonstrukciójában és a '''neogót [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|katolikus templom]] tornyainak''' kivitelezésében. Legkiemelkedőbb munkája a '''[[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomás épületének]]''' megépítése [[1932]]–[[1933|33]]-ban.  
-
'''Számos békéscsabai magánlakás''' tervezése és építése kötődik Lipták János és vállalata nevéhez (régi vásártéren, Zrínyi, Bezerédy utcákon, Erzsébet-helyen). Az '''[[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő|Árpád-fürdő]] gyalogos fahídja''' szintén az ő munkája. Kivitelezője volt '''a város járdásításának''' is. Megbízást kapott a kórház gőzmosodájának felújítására is. Az Andrássy úti Krayer festékgyár üzletének átalakítása – Áchim Mihály tervei szerint – szintén Lipták Jánost dicséri.
+
'''Számos békéscsabai magánlakás''' tervezése és építése kötődik Lipták János és vállalata nevéhez (régi vásártéren, Zrínyi, Bezerédy utcákon, Erzsébet-helyen). Az '''[[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Árpád-fürdő]] gyalogos fahídja''' szintén az ő munkája. Kivitelezője volt '''a város járdásításának''' is. Megbízást kapott a kórház gőzmosodájának felújítására is. Az Andrássy úti Krayer festékgyár üzletének átalakítása – Áchim Mihály tervei szerint – szintén Lipták Jánost dicséri.
Nevéhez olyan minőségi munkák fűződnek, amik a mai napig állnak. Békéscsabán kívül is tevékenykedett: '''a tiszaföldvári templom'''ot [[1937|1937-ben]] a tervei szerint építették.
Nevéhez olyan minőségi munkák fűződnek, amik a mai napig állnak. Békéscsabán kívül is tevékenykedett: '''a tiszaföldvári templom'''ot [[1937|1937-ben]] a tervei szerint építették.

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:47-kori változata

építész, építőmester

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták János

1881. október 29-én Békéscsabán született id. Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. Igazi építész famíliából származott – a felmenői között voltak olyan ácsmesterek, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Jánosnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták Pál és Lipták Judit (Saguly Jánosné).

Tanulmányai elvégzése után, 1903-ban katonai szolgálatot teljesített. 1907-ben tervező- és építész vállalatot alapított Bányai Andrással és Klenk Istvánnal. 1911-ben építőmesteri képesítő bizonyítványt szerzett. Az első világháború alatt a békéscsabai katonai raktár építésében vett részt, 1916-ban mentették fel a katonai teljesítés alól.

Munkássága mellett meghatározó közéleti szerepet vállalt a városban. Alelnöke, majd elnöke volt a Békéscsaba és Vidéke Ipartestületnek, tagja volt a városi képviselőtestületnek, igazgatósági tagja a Magyar Általános Takarékpénztár Rt.-nek és a Békéscsabai Iparos Bank Rt.-nek. A békéscsabai Evangélikus Gimnázium ügyeit intéző kormányzó bizottságnak is tagja volt. Az építőipari tanoncok vizsgáló bizottságában is képviselte magát.

Emellett a legtöbbet adózók közé tartozott. Többször jótékonykodott, például adománnyal segítette Murányi Ferenc – 11 éven át szibériai fogságban levő békéscsabai személy – hazahozatalának költségeit. Az 1926-os Békésvármegyei Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás megvalósítását segítve, Molnár János építésszel együtt ingyen adták a pavilonokhoz szükséges anyagokat. Pénzadománnyal támogatta az evangélikus árvákat. Igazi virilista és lokálpatrióta volt, aki meghatározó szerepet játszott az iparos társadalomban is.

Példás családi életet élt, felesége Brhlik Dorottya szintén békéscsabai volt. Három gyermekük született: Lipták Dorottya (dr. Bayer Béláné), ifj. Lipták János – aki szintén építész volt – és Lipták Mária (dr. Ötvös Lászlóné).

Vállalata az 50-es évek kollektivizálásának lett az áldozata. Lakásukba bérlőket telepítettek. Az egykor sikeres építész 1959. május 8-án hunyt el Békéscsabán. A helyi evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Lipták János egész életében Békéscsabán dolgozott, több magán- és középület felépítése köthető nevéhez. Első munkái között szerepelt a Nádor Szálloda átalakítása, ezt követte a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházának megépítése. Csaknem 40 évig tevékenykedett a városban: vezetésével átépítették – Kármán Attila terve alapján – az új postapalotát, a Kereskedelmi Csarnok emeletes épületét, a Kereskedelmi Bank székházát. Vállalatával ők kivitelezték az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) békéscsabai székházának emeletes épületét, a Kisgazda Székházat (ma Balassi Művelődései Ház), valamint a 600 néző befogadására alkalmas moziépületet, az Apolló Mozgó Képszínházat. Részt vállaltak a Városháza közgyűlési termének rekonstrukciójában és a neogót katolikus templom tornyainak kivitelezésében. Legkiemelkedőbb munkája a MÁV-állomás épületének megépítése 1932–33-ban.

Számos békéscsabai magánlakás tervezése és építése kötődik Lipták János és vállalata nevéhez (régi vásártéren, Zrínyi, Bezerédy utcákon, Erzsébet-helyen). Az Árpád-fürdő gyalogos fahídja szintén az ő munkája. Kivitelezője volt a város járdásításának is. Megbízást kapott a kórház gőzmosodájának felújítására is. Az Andrássy úti Krayer festékgyár üzletének átalakítása – Áchim Mihály tervei szerint – szintén Lipták Jánost dicséri.

Nevéhez olyan minőségi munkák fűződnek, amik a mai napig állnak. Békéscsabán kívül is tevékenykedett: a tiszaföldvári templomot 1937-ben a tervei szerint építették.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lipt%C3%A1k_J%C3%A1nos_(1881%E2%80%931959)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök