Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Kiemelések szerkesztése.) |
(Kiemelések szerkesztése.) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
[[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább. | [[1890|1890-ben]] a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább. | ||
| - | A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. [[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre. | + | A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként [[1904|1904-ben]] az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után '''[[1912]] szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építész vezetésével'''. '''[[1913. november 8.|1913. november 8-án]] adták át a teljesen átalakított épületet.''' Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A '''Vigadó terem is új pompában ragyogott''', az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre. |
| - | A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt. | + | '''A Népművelési Minisztérium [[1954|1954-ben]] Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített''' állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt. |
| - | A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, [[1953|1953-ban]] viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták. | + | '''A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek''', számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, '''[[1953|1953-ban]]''' viszont ideiglenesen '''ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált'''. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták. |
Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább. | Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely [[1913|1913-ban]] készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább. | ||
| - | Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes. | + | Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely [[1989|1989-ben]] épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az '''utolsó nagy renoválás [[1994|1994-re]] fejeződött be'''. Egyik legjelentősebb eredménye '''a Vigadó korábbi fényének helyreállítása''' volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes. |
| - | A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, [[Ibsen Ház]] nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre. | + | A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával [[2008]] és [[2010]] között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, '''[[Ibsen Ház]]''' nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a [[Békéscsabai Napsugár Bábszínház]] és a színház új színházterme, a '''Sík Ferenc Kamaraszínház''' (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre. |
| - | A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli | + | '''A színház [[2012|2012-ben]] újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.''' |
=== Működése === | === Működése === | ||
| - | Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. [[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg. | + | Az [[1879|1879-es]] nyitástól [[1954|1954-ig]] '''magántársulatok szerződtek a színházhoz''' általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. '''[[1891|1891-ben]] megalakult a békéscsabai színügyi bizottság''', növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg. |
| - | Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|Gyulai | + | Az állandó társulat [[1954|1954-es]] megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy [[Gálfy László (1928–2003)|Gálfy László]]. A [[Gyulai Várszínház|'''Gyulai Várszínház'''at]], amely ma már önálló intézményként működik, [[Miszlay István (1930–2005)|Miszlay István]] igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a '''''Magyar Teátrum''''' című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a '''Magyar Teátrum Díj'''at a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a '''[[Szarvasi Vízi Színház]]'''. |
A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával. | A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával. | ||
| - | A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik. | + | A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a '''Színitanház''', ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik. |
== Források == | == Források == | ||
A lap 2020. december 9., 17:08-kori változata
A Békéscsabai Jókai Színház (korábban Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsabán, az Andrássy út 1-3. szám alatt található. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában működik.
Tartalomjegyzék |
Története
Előzmények
A 19. század elején Békéscsaba mocsaras és rossz utakban bővelkedő vidékét elkerülték a vándortársulatok. Csak az 1840-es évektől – a reformkor nemzeti felbuzdulásának köszönhetően – kezdtek színi előadásokat játszani a városban olyan helyszíneken, mint a Ries Dávid-féle vendéglő pincehelyisége vagy a Fiume vendéglő nagyterme. Ezek a létesítmények a növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. A városnak önálló színházépületre volt szüksége.
A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i gyűlése elfogadta az építészeti bizottság színház- és táncterem felépítésére vonatkozó javaslatát.
A színházépület
Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő mérnök vezetésével 1879-re épült fel a színház, korai nevén Vigadó vagy Vigarda. Mintegy 600 ember befogadására volt alkalmas 12 páhollyal, 50 körszékkel, 70 zártszékkel, 2 sor erkélyszékkel, két oldalkarzatával és a földszinti és emeleti állóhelyekkel. Az épület dísztermét 1879. február 12-én nyitották meg a közönség előtt, a színház nyitóünnepségét pedig március 8-án tartották.
1890-ben a közbirtokossági testület vagyona a városhoz került, így a színház városi kezelésben működött tovább.
A századfordulóra időszerűvé vált az épület korszerűsítése. Kezdő lépésként 1904-ben az acetilénlámpákat villanyvilágításra cserélték. Majd hosszas pénzügyi huzavona után 1912 szeptemberében megkezdődhetett az átépítés Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítész tervei alapján Wagner József építész vezetésével. 1913. november 8-án adták át a teljesen átalakított épületet. Központi gőzfűtést és vízvezetékeket szereltek be, a világítást pedig tovább modernizálták. Az új nézőtér 630 férőhelyes volt, két oldalán ruhatárral, büfével és dohányzóval egészült ki. Kibővítették a színpadot, továbbá süllyesztő és a zsinórpadlás készült hozzá. A Vigadó terem is új pompában ragyogott, az intarziás parketta és a velencei metszett tükrök mellett a régi táncteremből megmentett kariatidák is helyet kaptak benne. Az építkezésre szánt keretösszeget jócskán túllépték, így az elkövetkező években évi néhány hónapra bérbe kellett adják a színháztermet mozivetítésekre.
A Népművelési Minisztérium 1954-ben Békés Megyei Jókai Színház néven színházat létesített állandó társulattal. A színház fenntartója ekkor a Békés Megyei Tanács volt.
A Vigadó terem az épület átadásától fogva fontos helyszíne volt a békéscsabai kulturális és társadalmi életnek, számos előadóestnek, bálnak, koncertnek és estélynek adott otthont. A II. világháborút még átvészelte, 1953-ban viszont ideiglenesen ide helyezték át az Apolló mozit, így egyre elhanyagoltabbá vált. A mozi kiköltözésével visszakapta a színház, de állapota miatt csak festőműhelynek majd próbateremnek használták.
Az épület több további belső és külső átalakításon esett át az 1960-as években. Megszüntették a vetítőfülkét, amely 1913-ban készült a mozi számára. Továbbá helyreállították a korábban üzlethelyiségek számára átalakított homlokzatot. A város épületet vásárolt a színház részére, így néhány műhelyt is elköltöztettek. A felszabadult hely lehetőséget adott az előtér bővítésére. Ekkor épült ki a dohányzó, a büfé és a kávézó. Az öltözők fölé új emelet készült, a tovább bővült színpad pedig már teljes gépesítéssel működhetett tovább.
Az 1980-as években kezdődő felújítások során a homlokzat korai állapotának rekonstruálására törekedtek. A főbejáratot ma is díszítő portikusz viszont, amely 1989-ben épült Kiss István tervei alapján, teljesen új elem volt. Ez az utolsó nagy renoválás 1994-re fejeződött be. Egyik legjelentősebb eredménye a Vigadó korábbi fényének helyreállítása volt, melynek köszönhetően újra megnyithatták a közönség előtt. A színházterem nézőtere is átalakításra került, így ma 420 férőhelyes.
A Békés Megyei Önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Uniós Önerő Alap támogatásával 2008 és 2010 között felújította és átalakította a színház mellett elhelyezkedő épületet. Az új, Ibsen Ház nevet viselő összművészeti központban helyet kapott többek között a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a színház új színházterme, a Sík Ferenc Kamaraszínház (korábbi nevén Ibsen Stúdiószínház) is. A két épület között később átjárót hoztak létre.
A színház 2012-ben újra a város tulajdonába került, azóta a Békéscsabai Jókai Színház nevet viseli.
Működése
Az 1879-es nyitástól 1954-ig magántársulatok szerződtek a színházhoz általában egy vagy két évadra. A palettát alkalmanként staigon-társulatok, műkedvelő színjátszók és országos hírű vendégelőadók tarkították. 1891-ben megalakult a békéscsabai színügyi bizottság, növelve a színházi élet szervezettségét és az előadások színvonalát. Előadások tekintetében népszerűek voltak az operettek és népszínművek, de a klasszikus drámákra is volt igény. Eredményes és veszteséges szezonokból egyaránt kijutott a színháznak az évtizedek során. Összességében viszont elmondható, hogy vidéki viszonylatban mozgalmas volt a színház élete, és működése a gazdasági világválság illetve a világháborúk kritikus időszakában sem szakadt meg.
Az állandó társulat 1954-es megalakulásától a színháznak tizenkét igazgatója volt, köztük olyan neves színészek, mint Solti Bertalan vagy Gálfy László. A Gyulai Várszínházat, amely ma már önálló intézményként működik, Miszlay István igazgatása alatt alapították. Jelentős innovációkért felelt Fekete Péter igazgató is, aki a Magyar Teátrum Társaság tagjaként elindította a Magyar Teátrum című színházi magazint, továbbá ötlete alapján létrehozták a Magyar Teátrum Díjat a színházi háttérszakmákban dolgozók munkásságának elismerésére. Szintén az ő vezetése alatt kezdte meg működését a Szarvasi Vízi Színház.
A jelenlegi igazgató Seregi Zoltán színész, rendező. Az általa alapított Művész Kávéház már számos kultúrprogramnak adott otthont. A színház továbbra is igyekszik minden helyi közönségréteg igényeit kielégíteni repertoárjával.
A színház mellett, azzal szoros együttműködésben működik a Színitanház, ahol színészek és színházi háttérmunkások oktatása folyik.
Források
- Cs. Á.: Közvetítés a megyeházáról. In: beol.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- Dénes Attila: Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- Dénes Attila: Vigadó – Jókai Színház. In: csabaihazak.blog.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
- Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola : Békéscsabai Városi Tanács, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Józsa Mihály: Színház Anno. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
- Junior: Ibsen Ház - megszületett a legújabb kulturális színtér. In: jokaiszinhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 09.)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1998. 365 – 392. o. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Színitanházról. In: szinitanhaz.hu (Látogatva: 2020. 12. 08.)
Kapcsolódó irodalom
- A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Jókai Színház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1967. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története II. 1879–1912. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története III. 1913–1930. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp János: A békéscsabai színészet története IV. 1931–1944. Békéscsaba: Vár. Tcs.,1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
