Újkígyós
A BékésWiki wikiből
a (+ kapcsolódó irodalom) |
a (Kép feltöltése) |
||
| (11 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Fájl:Ujkigyos Cimer.png|bélyegkép|150px|Újkígyós címere]] | ||
Újkígyós a Körösök és a Maros között található. | Újkígyós a Körösök és a Maros között található. | ||
A '''közel 5400 lakosú település''' [[Békéscsaba|Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula|Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re helyezkedik el. | A '''közel 5400 lakosú település''' [[Békéscsaba|Békéscsabá]]tól délnyugatra 17, [[Gyula|Gyulá]]tól nyugatra 26 km-re helyezkedik el. | ||
| 4. sor: | 5. sor: | ||
Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg. | Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg. | ||
| - | == Történet == | + | == Történet == |
| + | [[Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 2020.jpg|bélyegkép|300px|Szűz Mária Szent Neve katolikus templom]] | ||
| + | [[Fájl:Ujkigyos CzKissrendezvenyhaz.jpg|bélyegkép|300px|Cz. Kiss Rendezvényház]] | ||
A település '''neve először egy [[1398|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta. | A település '''neve először egy [[1398|1398-as]] oklevélben szerepelt''', majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta. | ||
| - | A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György ( | + | A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként '''[[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]]''', aki nem telepített be új lakosokat, hanem '''állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta''' a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, '''a kígyósi puszta [[Wenckheim József Antal (1780–1852)|Wenckheim József Antal]] tulajdonába került'''. |
| - | A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc ( | + | A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. '''Az [[1814]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-én]] kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története.''' A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. [[1845|1845-ben]] [[Wenckheim József Antal]] elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A [[Nép-Vének Tanácsa]] kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró [[Meszéna Ferenc (1819–1902)|Meszéna Ferenc]] volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. '''[[1858|1858-ban]] épült a település új temploma''', melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan '''dohánytermesztéssel foglalkozott''', szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket. |
'''[[1884|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét. | '''[[1884|1884-ben]] a község megvásárolta a területének földjét''', továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt [[1905|1905-re]] fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló '''kollektív gazdaságokat hoztak létre''': [[1948|1948-ban]] a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd [[1950|1950-ben]] az „Új Élet” tszcs-t. '''[[1950|1950-ben]] megalakult a Községi Tanács''', Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött [[Szabadkígyós]]. [[1960|1960-ban]] Újkígyós '''termelőszövetkezeti községgé vált''', a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami [[1992|1992-től]] több kisebb szövetkezetre esett szét. | ||
| 20. sor: | 23. sor: | ||
== Kultúra == | == Kultúra == | ||
Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár. | Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár. | ||
| + | |||
| + | == Lásd még== | ||
| + | * [[:Kategória:Újkígyós|Újkígyósi vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]] | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Ujkigyos katolikustemplom 1896.jpg|A római katolikus templom (1896) | ||
| + | Fájl:IpolyiArnoldNepfoiskola Ujkigyos 2020.jpg|Ipolyi Arnold Népfőiskola | ||
| + | Fájl:Baptista imahaz Ujkigyos.jpg|Baptista imaház | ||
| + | Fájl:Ujkigyos evangelikus templom 2021.jpg|Evangélikus templom | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | * A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. | + | * A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. | + | * KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/04/04_4_1_1_1.xls KSH.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.) |
| + | * Újkígyós. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Újkígyós Wikipedia] (Látogatva: 2016. 09. 07.) | ||
| + | * Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: [http://ujkigyos.hu/wp-content/uploads/2008/09/Újkígyós-Város-Integrált-Városfejlesztési-Stratégiája-2012-2020..pdf Ujkigyos.hu] (Látogatva: 2016. 09. 07.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
* A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26. | + | * Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26. Szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. | + | * Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. Szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 39. sor: | 56. sor: | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | * | + | * Újkígyós – 200 éve Békés megye szívében. In: [https://youtu.be/E4AhjxryXlA Youtube] |
| - | + | * Újkígyós város [http://ujkigyos.hu/ honlapja] | |
| - | * Újkígyós város | + | |
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. május 18., 15:41-kori változata
Újkígyós a Körösök és a Maros között található. A közel 5400 lakosú település Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re helyezkedik el. Autóval Békéscsaba és Gyula felől Szabadkígyóson át, nyugatról Gerendás irányából is megközelíthető. Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.
Tartalomjegyzék |
Történet
A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként Harruckern János György, aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal tulajdonába került.
A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben Wenckheim József Antal elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A Nép-Vének Tanácsa kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró Meszéna Ferenc volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket.
1884-ben a község megvásárolta a területének földjét, továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi gróf uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település. A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött Szabadkígyós. 1960-ban Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét.
A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós 2009. július 1-én megkapta a városi rangot.
Gazdaság
Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés és a legeltető állattartás jellemezte. Ezeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.
Kultúra
Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsöde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-ai városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.
Lásd még
Képgaléria
 A római katolikus templom (1896) |
 Ipolyi Arnold Népfőiskola |
 Baptista imaház |
 Evangélikus templom |
Források
- A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: KSH.hu (Látogatva: 2016. 09. 07.)
- Újkígyós. In: Wikipedia (Látogatva: 2016. 09. 07.)
- Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: Ujkigyos.hu (Látogatva: 2016. 09. 07.)
Kapcsolódó irodalom
- A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26. Szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. Szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Medgyesi Pál: Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 23. szám (2002) 145–217. p.
- Takács Béláné: Új városaink : Újkígyós. In: Területi Statisztika, 13. (50.) évf. 1. szám (2010. január) 100–104. p.
