Gorliczki Simon (?–1753)
A BékésWiki wikiből
a (Fejezetekre tagolás, leírások egységesítése) |
a (Gorliczki Simon (?-1753) lapot átneveztem Gorliczki Simon (?–1753) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére. | Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye '''[[1745|1745-ben]]''' történt: '''kápláni kinevezést kapott [[Gyula|Gyulán]]'''. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: '''anyakönyvi bejegyzéseket készített''' a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán '''3 évig maradt Gyulán''', mivel az újonnan kinevezett plébános, [[Urbanovics András]] őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére. | ||
| - | Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]] már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. '''A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá. | + | Római katolikus egyházközség [[Békéscsaba|Békéscsabán]] már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. [[1747|1747-ben]] már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. [[1750]] februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. '''A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be.''' Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, [[Újkígyós|Kígyós]], Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|katolikus templom]] építéséhez [[1769|1769-ben]] fogtak hozzá. |
| - | A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György ( | + | A tiszteletesek '''szerepe''' ekkoriban '''rendkívül felértékelődött'''. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] '''fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került'''. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon és [[Budinszky György ( | + | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon és [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] tiszteletére '''[[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]'''. |
== Források == | == Források == | ||
A lap jelenlegi, 2021. február 24., 09:48-kori változata
káplán, Békéscsaba első római katolikus plébánosa
Tartalomjegyzék |
Élete
A Békéscsabai Katolikus Egyházközség első plébánosának születési körülményeiről, illetve fiatalkoráról – a korabeli iratok hiányában – nem tudunk részleteket, családnevéből kiindulva feltételezhető, hogy szláv ősöktől származott. Teológiai és filozófiai tanulmányait Kassán végezte, feltehetőleg 1737 és 1739 között.
Gorliczki Simon 1753. szeptember 7-én halt meg. A gyulai Szentháromság kápolna körüli temetőben helyezte örök nyugalomra korábbi segítője, Urbanovics András lelkipásztor.
Munkássága
Életének első, forrásokkal alátámasztható biztos eseménye 1745-ben történt: kápláni kinevezést kapott Gyulán. Már szolgálata első évében jelentős dokumentáció kezdődött, melynek valószínűleg ő is a részese volt: anyakönyvi bejegyzéseket készített a településen történt keresztelőkről és esküvőkről. Gorliczki csupán 3 évig maradt Gyulán, mivel az újonnan kinevezett plébános, Urbanovics András őt ajánlotta a megalakuló csabai gyülekezet élére.
Római katolikus egyházközség Békéscsabán már a 14. században is létezett, viszont a törökök betörésének és tartós berendezkedésének következtében a hívek elhagyták a vidéket. 1747-ben már 3 plébánia is létesült Békés vármegye területén, így a katolikusok ismét a csabai letelepedés mellett döntöttek. 1750 februárjában alakult meg a napjainkig fennálló Békéscsabai Katolikus Egyházközség. A plébánosi tisztséget először Gorliczki Simon töltötte be. Híveinek pontos száma nem derül ki, a katolikus vallásgyakorlók nagyjából 300-an lehettek, közülük 60-an éltek a településen. Kezdetben nagyobb arányban a plébánia hatókörébe tartozó környékbeli (Mezőberény, Kígyós, Békés) filiákról (leány-, fiók-, félegyházakról) érkeztek az istentiszteletekre. A misékre a papi házhoz tartozó kápolnában került sor, az itt kialakult családias légkörben összetartó közösséggé váltak a tagok. A katolikus templom építéséhez 1769-ben fogtak hozzá.
A tiszteletesek szerepe ekkoriban rendkívül felértékelődött. Az egyházi kötelezettségek elvégzésén túl Simon és utóda, Budinszky György fokozatosan a társadalmi élet középpontjába került. E korban még nem volt kiépített infrastruktúra, gyakoriak voltak a járványok, betegségek, melyek megfelelő egészségügyi ellátás nélkül számtalan áldozatot követeltek. A tragédiákkal sűrűn beárnyékolt mindennapokban a lelkipásztorok szociális tevékenysége pozitív hatással volt az itt élő emberek biztonságérzetének növelésére, lakóhelyük otthonosabbá tételére.
Emlékezete
- Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon és Budinszky György tiszteletére 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel emléktáblát.
Források
- A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000. főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 37–38. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 210–211. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 269. szám (1995. november 16.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 270. szám (1995. november 17.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 50. évf., 272. szám (1995. november 20.) 1., 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 60. évf., 300. szám (2005. december 23.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bielek Gábor – Liszkai Tamás: Adatok és betegségek a csabai római katolikus halottak anyakönyve alapján (1750–1895). Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 8–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750–1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1999. 7–8. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1965. 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Heti Mérleg, 5. évf. 40. szám (1995. november 23.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49., 77–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács József: Visitatio canonica a gyulai plébánián : (1715–1993). Szeged : Gerhardus Kiadó, 2011. 105–106. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Római Katolikus Plébánia, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dobay János: Gyula város rövid leírása ; a város térképével és képekkel/több képpel és a város legújabb térképével. Gyula : Dobay János, 1897. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
