Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)

Ugrás: navigáció, keresés

A lap jelenlegi, 2024. január 4., 17:48-kori változata

Kvasz András

Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben

pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Díjak, kitüntetések
4 Emlékezete
5 Források
6 Kapcsolódó irodalom
7 Külső hivatkozások

Élete

Kvasz-repülőgépek

A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)

Emléktábla Szolnokon

Kvasz András 1883. november 21-én született Békéscsabán. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.

1922. december 10-én megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.

Kvasz András 1974. január 27-én hunyt el Budapesten. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kvasz András Budapesten megismerte Zsélyi Aladár gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi 1910 júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. 1911 áprilisában repült első alkalommal, 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. 1911. augusztus 30-án körberepült Rákos felett, ezzel megnyerte a Sacelláry-díjat. A sikert követően vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.

1911. szeptember 21-én, az első békéscsabai repülőnapon az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. Szeptember 24-én szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap Wenckheim Frigyes gróf látta vendégül Kígyóson, Kvasz körberepülte a Wenckheim-kastélyt. November 12-én Szentesről érkezett szülővárosába, a Evangélikus Kis- és az Evangélikus Nagytemplom felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon Gyulára indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „megy, mint Kvasz »trepacskája«!”.

1912-ben Párizsban járt tanulmányúton, s állami költségen motort kapott. 1913. május 29-én sikeres pilótavizsgát tett a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a „Szerencse le!” jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.

Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. 1914 decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt orosz fogságba esett, Turkesztánba került. 1918-ban két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével hazatért.

1918 novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége, melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, mechanikus majd autójavító üzemet nyitott Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a Szürketaxi sofőrjeként dolgozott. 1937-ben az újonnan átadott budaörsi légikikötő portása lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a csabai repülőtérnél foglalkoztatták, 1949-ben MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. 1953-ban a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). 1962-ben részt vett Szarvason a Székely Mihály aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. 1969-ben a közlekedési miniszter a Közlekedés Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. 1973 őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a „Városunkért” emlékérmet.

Díjak, kitüntetések

Paul Tissandier-diploma (1953)
Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
„Városunkért” emlékérem (1973)

Emlékezete

Müller Péter Madárember című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
Budapesten, Mátyásföldön utcát neveztek el róla.
1981 óta utca viseli a nevét Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen. 1988-ben megnyitották az utca második részét.
A pozsonyi televízió 1984-ben egyórás műsorral tisztelgett Kvasz András előtt.
A Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub 1985-ben felvette az aviatikus nevét.
1986-ban emléktáblát avattak Békéscsabán, a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán 2001-ben avattak új emléktáblát.
Szlovákiában bélyeget bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
1998-ban első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt.
A trencséni repülőtéren 2001-ben emléktáblát avattak a tiszteletére.
2011-ben a „Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén” elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
2012 óta a nevét viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada.
2013-ban felavatták emléktábláját Szolnokon, a helyőrségi épület falán.

Források

Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. 22. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kvasz András. In: Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Tíz számot teljesítettek. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)

Kapcsolódó irodalom

A veterán repülő születésnapja. In: Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.
Bánhidi Antal: Kvasz András. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.
Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.
Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Emlékezés Kvasz Andrásra. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.
Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.
Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.
Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.
György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.
Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.
Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.
Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.
Madarász László: A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925
Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.
Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.
Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.
Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.
Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.
Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.

Külső hivatkozások

Kvasz András. In: Magyar Életrajzi Lexikon
Kvasz András. In: Wikipedia

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-pilóta, repülőgép-szerelő
+[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
+[[Fájl: Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új Köztemetőben.JPG|bélyegkép|300px|Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben]]
+pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője
 == Élete ==
-[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
+[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
-Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]]  [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' [[Kvasz Mihály]] és [[Zelenák Judit]]  második gyermekeként. A szülői ház a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Ük-, déd-, nagy- és apja is kovácsmester volt. Két testvére született, Mihály és Judit. András és Mihály '''édesapjuk műhelyében inaskodott''', folytatva a családi hagyományokat. András '''hat elemi osztályt végzett''' el.
+[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
+[[Fájl:Kvasz emlektabla Szolnok.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla Szolnokon]]
+Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.
-[[1900|1900-ban]] mindhárman '''Pestre költöztek'''. (Egy forrás szerint 1900 decemberében Kvasz András egymaga indult gyalogosan Budapestre.) Miután elegendő pénze lett, '''beiratkozott technológiai képzésre''', amit esti tanfolyamokon abszolvált. Közben indult kerékpár-, motorkerékpár- és autóversenyeken is, utóbbin baleset következtében eltörte orrcsontját.
+[[1922]]. [[december 10.|december 10-én]] megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.
-[[1918]] után Békéscsabán, majd a fővárosban telepedett le, ahol '''megnősült és három gyermeke született. Egyik gyermeke, László''', aki neves elektromérnök lett.
+Kvasz András '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el Budapesten'''. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
-A budaörsi légikikötő portási tisztségét '''a polgári iskola elvégzése''' után kaphatta meg (47 évesen). Már 50 felett volt, amikor '''kertész diplomát szerzett'''. Még a II. világháború előtt elhagyta Budapestet és Békésen telepedett le, ahol faiskolát nyitott.
-'''Repülős tanítványa volt''' [[Minár Gyula]] és [[Risztics János]]. Támogatta [[Osgyán Pál]] és [[Botyánszki Mihály]] gépépítését is.
-Idős korában is '''szívesen kerékpározott''': többször megjárta a [[Békés]]–Békéscsaba–Budapest távot.
-'''Felesége halála után visszavonultan élt''' zuglói házában. [[1973]] őszén szövődményes influenzával '''kórházba került'''. 90. születésnapján ünnepséget szerveztek számára a kórteremben, ahol Békéscsaba város, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Közlekedési Múzeum képviselőitől vehetett át kitüntetést, valamint ajándékokat.
-éves korában, '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.
 == Munkássága ==
-[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
+Kvasz András Budapesten megismerte '''Zsélyi Aladár''' gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi [[1910]] júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. '''[[1911]] áprilisában repült első alkalommal''', 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. [[1911]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] '''körberepült Rákos felett''', ezzel '''megnyerte a Sacelláry-díjat'''. A sikert követően '''vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat''' – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.
-A fővárosba költözve, Józsefvárosban '''kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be''', a 12 inast foglalkoztató műhely mestere lett.
-[[1908|1908-ban]] került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár okleveles gépészmérnök''' vele készíttette el repülőgépének fémrészeit, majd látva Kvasz tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Nagy hatással voltak rá a Bleriot budapesti repülőbemutatói. '''Kvasz és Zsélyi [[1908|1908-ban]] elkészítette az első magyar repülőgépet.''' Kvasznak először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910|1910-től]] maga is repült'''. Első repülése után megkapta a „mezítlábas pilóta” becenevet, miután gyenge motorú gépét csak a bakancsa levétele után sikerült a levegőbe emelni (a gép törzsét, szárnyát is lerövidítette). [[1911|1911-ben]] a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel '''megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat'''. Még ugyanebben az évben lezuhant gépével, súlyos sérüléseket szenvedett (ilyenekből több is volt). '''[[1913|1913-ban]]''' egy saját építésű monoplánnal '''letette a pilótavizsgát''', miután az Aero Szövetség vizsgához kötötte a vidéki repülőbemutatózást.
+[[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]], az '''első békéscsabai repülőnapon''' az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. [[szeptember 24.|Szeptember 24-én]] szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)|Wenckheim Frigyes]]''' gróf látta vendégül [[Szabadkígyós|Kígyóson]], Kvasz '''körberepülte a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|Wenckheim-kastélyt]]'''. [[november 12.|November 12-én]] Szentesről érkezett szülővárosába, a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kis-]] és az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon [[Gyula|Gyulára]] indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: ''„megy, mint Kvasz »trepacskája«!”''.
-[[1911]] és [[1914]] között '''az ország 73 helységében végzett bemutató repülést''' saját készítésű gépeivel, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez. Első állomása szülővárosa, Békéscsaba volt, ahol megfogalmazták a „Megyen már, mint Kvasz András trepacskája!” mondást. Az első békéscsabai repülőnapot [[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] tartotta. Megtette a Szentes-Békéscsaba közti utat is, egy mezőtúri kitérővel.
+[[1912|1912-ben]] '''Párizsban járt tanulmányúton''', s állami költségen motort kapott. [[1913]]. [[május 29.|május 29-én]] sikeres '''pilótavizsgát tett''' a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a ''„Szerencse le!”'' jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.
-A repülés elméletével összefüggő kérdésekben '''sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is''', ahol sorba járta a repülőgép gyárakat és motort is vásárolt. Több hazai repülőversenyen is részt vett, de - többnyire motorhiba következtében - nem tudott az első helyezettek közé kerülni. Jelszava a „Szerencse le”, amit repülőinek oldalán is feltüntetett.
+Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. [[1914]] decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt '''orosz fogságba esett''', Turkesztánba került. [[1918|1918-ban]] két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével '''hazatért'''.
-[[1914|1914-ben]] a többi rákosi repülővel együtt '''önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra, egy felderítő repülőszázadhoz került'''. Még abban az évben gépét találat érte, ezért kényszerleszállást hajtott végre, megfigyelőjével együtt '''orosz fogságba esett''' különböző turkesztáni városokban. A fogság nagy részét Asztrahánban töltötte. Fogolyként pénze az általa készített apró repülőgépek eladásából lett. [[1915|1915-ben]] szökést kíséreltek meg, el is jutottak a kínai-orosz határig, az ottani szárd rendőrök azonban elkapták őket. Végül kalandos úton '''[[1918|1918-ban]] hazatért'''. Hazaérkezése évében a pilóták szakszervezetének kezdeményezői között volt.  [[1919|1919-ben]] a 3. Vörös Repülő századnál teljesített szolgálatot Rákos-mezőn.
+[[1918]] novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a '''Magyar Pilóták Szövetsége''', melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, '''mechanikus majd autójavító üzemet nyitott''' Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a '''Szürketaxi sofőrjeként''' dolgozott. [[1937|1937-ben]] az újonnan átadott '''budaörsi légikikötő portása''' lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a '''csabai repülőtérnél foglalkoztatták''', [[1949|1949-ben]] MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. [[1953|1953-ban]] a '''Paul Tissandier-diplomával''' tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). [[1962|1962-ben]] részt vett [[Szarvas|Szarvason]] a '''Székely Mihály''' aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. [[1969|1969-ben]] a közlekedési miniszter a '''Közlekedés Kiváló Dolgozója''' címmel tüntette ki. [[1973]] őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a '''„Városunkért”''' emlékérmet.
-A Tanácsköztársaság idején '''tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak'''. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. A Francia-Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928|1928-tól]] taxisofőrként dolgozott a fővárosban. Egykori repülőbajtársai közbenjárásával a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium alkalmazásában is állt. [[1937|1937-ben]] az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
-[[1946|1946-ban]] újból megindult a belföldi légi forgalom. Kvasz Andrást '''a békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg''', igazgató-gondnoki feladatokat látott el nyugdíjba vonulásáig. Sokat tett azért, hogy a békéscsabai repteret az ország meghatározó motorosrepülő-, vitorlázó- és ejtőernyős központjaként tartották számon.
-Kérelmet fogalmazott meg annak érdekében, hogy nyugdíját ne mint korábbi vasúti bakter, hanem a magyar repülés úttörő alakjához méltón kapja, ezt azonban elutasították.  Nyugdíjasként előbb a Hanságban, majd Budapest parkjaiban kertészkedett.
 == Díjak, kitüntetések ==
-[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
+* Paul Tissandier-diploma (1953)
-* [[1953|1953-ban]] '''a FAI Paul Tissandier-diplomával jutalmazta''' a repülés érdekében kifejtett tevékenységét.
+* Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
-* a postaügyi miniszter [[1969|1969-ben]] és [[1973|1973-ban]] tüntette ki.
+* „Városunkért” emlékérem (1973)
-* [[1974|1974-ben]] a '''„Városunkért” emlékérmet''' kapta meg.
 == Emlékezete ==
-* "'''Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén'''" nevet viselő erőpróba.
+* '''Müller Péter ''Madárember''''' című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
-* [[1985|1985-ben]] Kvasz András '''nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub'''.
+* Budapesten, Mátyásföldön '''utcát''' neveztek el róla.
-* Két békéscsabai pilóta, Vandlik Tamás és Gellén Attila '''Kvasz András előtt tisztelegve hátimotoros siklóernyőjükkel körberepülték az országot'''.
+* [[1981]] óta '''utca viseli a nevét Békéscsabán''', a Lencsési lakótelepen. [[1988|1988-ben]] megnyitották az utca második részét.
-* '''Kvasz András Repülőnap''' kerül megrendezésre Békéscsabán.
+* A pozsonyi televízió [[1984|1984-ben]] '''egyórás műsorral''' tisztelgett Kvasz András előtt.
-* Békéscsabán és környékén '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-verseny'''t rendeztek.
+* A '''Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub''' [[1985|1985-ben]] felvette az aviatikus nevét.
-* '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktáblát]] avattak''' szülőháza falán.
+* [[1986|1986-ban]] '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak Békéscsabán''', a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán [[2001|2001-ben]] avattak új emléktáblát.
-* Békéscsabán és Budapesten '''utca viseli a nevét'''.
+* Szlovákiában '''bélyeget''' bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
+* [[1998|1998-ban]] első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt'''.
+* A trencséni repülőtéren [[2001|2001-ben]] '''emléktáblát avattak''' a tiszteletére.
+* [[2011|2011-ben]] a '''„Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén”''' elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
+* [[2012]] óta a nevét viseli a '''Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada'''.
+* [[2013|2013-ban]] felavatták '''emléktábláját''' Szolnokon, a helyőrségi épület falán.
 == Források ==
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=116&layout=s 24 óra, 22. évf. 185. szám, 2011. augusztus 9. 5. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
+* Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM9-2CB?i=298 FamilySearch.org] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
+* Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/SzolnokiGratisz_2015/?pg=226&layout=s Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1918_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s 8 Órai Ujság, 4. évf. 291. szám, 1918. december 12. 5. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
+* Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_09/?pg=268&layout=s Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
+* Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. [https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B4614_B4631_1942/?pg=23&layout=s 22. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s Az akarat igazi diadala. In. Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 183. szám, 2011. augusztus 8. 3. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
+* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1974/?pg=48&layout=s Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=208&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 23. szám, 1986. január 28. 1. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
+* Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1983_11/?pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
+* Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=315&layout=s Békésmegyei aviatikusok sikere. In. Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 44. szám, 1913. június 5. 4. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
+* Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1918_11/?pg=201&layout=s Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
+* Tíz számot teljesítettek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1998_08/?pg=35&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* Csanádi Norbert - Nagyváradi Sándor - Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977. 387. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+* Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_1998_04/?pg=229&layout=s Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
+* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1962_05/?pg=60&layout=s Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63-65. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+* Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_2001_11/?pg=212&layout=s Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=268&layout=s Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In. Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám, 1999. január 23-24. 9. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
-* [https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Bunteto/43591/ HU BFL - VII.18.d - 13/1263 - 1920]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=55&layout=s Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In. Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám, 1985. február 7. 8. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
-* Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 123-126. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=55&layout=s Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In. Békésmegyei Népújság, 40. évf. 31. szám, 1985. február 7. 8. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
-* Kvasz András szökése orosz fogságból. In. Békésmegyei Közlöny, 1918. április 7. 3-4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909-1989. Békéscsaba : MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub, 1989. 18-23., 167-168. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22&pg=233&layout=s Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In. Népsport, 39. évf. 306. szám, 1983. december 27. 6. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
-* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 454. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977. 351. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* Müller Péter: Madárember : regény. Budapest : Totem Könyvkiadó, 1995. 21-32. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1998_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=396&layout=s Somogyi Hírlap, 9. évf. 176. szám, 1998. július 29. 9. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeruletiLapok_17ker_Hirhozo_2007/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=382&layout=s Varga Orsolya: Kvasz András, a magyar aviatika úttörője. In. Hírhozó, 17. évf. 13. szám, 2007. augusztus 16. 31. p.] (Látogatva: 2017.12.19.)
 == Kapcsolódó irodalom ==
-* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s&query=kvasz A veterán repülő születésnapja. In. Népszabadság, 31. évf. 273. szám, 1973. november 22. 6. p.]
+* A veterán repülő születésnapja. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.]
+* Bánhidi Antal: Kvasz András. In: [http://real-eod.mtak.hu/6645/1/Evforduloink_1983.pdf Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=160&layout=s Brackó István: Megesik, hogy leesik… In. Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám, 1969. március 21. 9. p.]
+* Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1969_03/?pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=11&layout=s Christián László, ifj.: A Magyar Aviatika úttörőinek kiemelkedő alakja. In. Békés Megyei Népújság, 24. évf. 98. szám, 1969. május 1. 12. p.]
+* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=61&layout=s Emlékezés Kvasz Andrásra. In. Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám, 1974. február 7. 6. p.]
+* Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Emlékezés Kvasz Andrásra. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1974_02/?pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.]
-* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1966_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=90&layout=s György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In. Népszava, 94. évf. 111. szám, 1966. május 12. 3. p.]
+* Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1999_01/?pg=268&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.]
+* Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1985_02/?pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1964_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=79&layout=s Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In. Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám, 1964. január 14. 6. p.]
+* Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
+* Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2018/23/csabai-merleg-2018-23.pdf Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=183&layout=s Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben… In. Népújság, 29. évf. 173. szám, 1978. július 25. 6. p.]
+* György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1966_05/?pg=90&layout=s Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.]
+* Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1964_01/?pg=79&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=151&layout=s Machalek István: Száz éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In. Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám, 1983. november 19. 16. p.]
+* Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?pg=183&layout=s Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.]
+* Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?pg=233&layout=s Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.]
-* [http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/exkluziv/szentesi-repules.htm Pusztai János: A szentesi repülés rövid története]
+* Madarász László: [https://mek.oszk.hu/13200/13209/13209.pdf A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925]
+* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NagybanyaEsVideke_1912/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=274&layout=s Röpülés Nagybányán. In. Nagybánya és Vidéke, 38. évf. 35. szám, 1912. szeptember 1. 1. p.]
+* Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2013_03/?pg=131&layout=s Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.]
+* Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KisUjsag_1929_04/?pg=150&layout=s Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.]
-* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KisUjsag_1929_04/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=150&layout=s Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In. Kis Ujság, 42. évf. 89. szám, 1929. április 20. 3. p.]
+* Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.]
+* Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1971/?pg=56&layout=s Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.]
-* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=64&layout=s Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In. Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám, 1961. november 12. 5. p.]
+* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1961_11/?pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.]
+* Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1983/?pg=216&layout=s Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.]
 == Külső hivatkozások ==
-* Balázs Anett: Kvasz András Repülőnap [https://behir.hu/kvasz-andras-repulonap/?utm_expid=146968801-0.W92zO8AQSQmj6spHb7tfCw.0&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F a BEOL honlapján]
+* Kvasz András. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kvasz-andras-76820/ Magyar Életrajzi Lexikon]
+* Kvasz András. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvasz_Andr%C3%A1s Wikipedia]
-* Kvasz András. In: [http://harmashatarhegy.hupont.hu/45/kvasz-andras Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítvány honlapja]
-* Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki Helikopterbázison [http://jnsz.hu/aktualis/2017/11/kvasz-andrasra-emlekeztek-a-szolnoki-helikopterbazison a szolnok.hu oldalon]
-* Névadónkról – [http://sailplane.hu/index.php/nevadonkrol Kvasz András Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület honlapja]
 [[Kategória:Békéscsaba]]
@@ 132. sor: / 94. sor: @@
 [[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
+[[Kategória:Pilóták]]
+[[Kategória:Első világháború]]

Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2024. január 4., 17:48-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Munkássága

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök

Névterek

Változók

Nézetek

Műveletek

Keresés

Navigáció

Eszközök