Tevan Margit (1901–1978)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ötvösművész == Élete == 1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja, Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító …”)
a (Belső hivatkozás javítása)
 
(9 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
ötvösművész
ötvösművész
-
+
 
 +
[[Fájl:Tevan Margit sirja.jpg|bélyegkép|300px|Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.]]
== Élete ==
== Élete ==
-
[[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]. Édesapja, [[Tevan Adolf]] kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja '''Fischer Terézia''' volt. Testvérei: '''Gizella, Flóra, [[Tevan Andor (1889-1955)|Andor]], Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László'''.  
+
'''[[1901]]. [[január 18.|január 18]]-án született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja [[Tevan Adolf (1854–1921)|Tevan Adolf]] kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, [[Tevan Andor (1889–1955)|Andor]], Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.
 +
 
 +
Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. [[1917]]–[[1919]] között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű '''Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán''', később '''Zutt Richárd''' és '''Kiss Ferenc''' mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. [[1927]]–[[1928]]-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.
-
Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését részben a családi légkör, részben egy családi barát, '''Rozsnyai Kálmán''' keltette fel. [[1917]]-[[1919]] között kezdte tanulmányait az akkor középiskolai szintű '''Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán''', később '''Zutt Richárd''' és '''Kiss Ferenc''' mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. [[1922]]-ben '''Vértes Ádám''' iparművész felkérte munkatársnak, Margit inkább Békéscsabáról bedolgozóként csatlakozott a stúdióhoz.
+
[[1927]]-ben férjhez ment '''Engel Miklós''' vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. [[1936]]-ban megszületett '''gyermekük, István''', aki később grafikusként alkotott. '''A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek.''' Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg [[1944]]-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. [[1945]] márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. [[1945]] szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.
-
[[1927]]-ben férjhez ment '''Engel Miklós''' vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak, ahol élete végéig lakott. [[1936]]-ban született meg gyermekük, '''István''', aki később grafikusként alkotott. '''A család zsidó identitása miatt a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesült.''' Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza (a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg [[1944]]-ben). Margit és kisfia a svéd és a svájci követség menlevelével próbált kiutat találni, később a pesti gettóban ismerősöknél leltek menedékre. [[1945]] januárjában az oroszok elfoglalták a városrészt, ami nem jelentette a küzdelmek végét ezért márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberére visszaköltöztek a fővárosi lakásukba.
+
'''[[1978]]. [[november 3.|november 3]]-án''' rövid súlyos betegség után '''hunyt el Budapesten'''. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.
-
[[1978]]. [[november 3.|november 3]]-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. '''Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.'''
+
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Kezdetben elsősorban egyedi művekkel az 1920-as és 1930-as években kedvelt és modernnek számító Bauhaus irányzatot követte.''' Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az '''ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek''', ami további pályáját jellemezte. '''Munkáit folyamatos szakmai siker kísérte, amit mind hazai, mind nemzetközi szinten elismertek.'''
+
Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. '''Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.'''
-
A '''második világháború lezárása után''' szintén nehéz időszak következett, hiszen a megélhetésért komoly küzdelemre kényszerült. Éveken át igyekezett egyszerre megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. A megoldás az lett, hogy kidolgozott egy eljárást, aminek következtében már nem csak egyedi műveket készített, hanem '''kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat''' (dobozok, tálak, vázák stb.), valamint ajándéktárgyakat is. Ezzel nagy szerepet játszott a fémművesség elterjedésében és az iparművészeti kultúra formálásában. Kezdeményezője volt a szobrászi körplasztika ötvöstárgyakon való alkalmazásának. '''Munkásságát ma is fontosnak tartják a szakértők.''' A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. '''Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők.''' Munkái megtekinthetők az '''Iparművészeti Múzeumban''' és a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum]] Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjteményének''' állandó kiállításán.
+
A '''második világháború után''' igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem '''kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat''' (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. '''Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők.''' Munkái megtekinthetők az '''Iparművészeti Múzeumban''' és a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének]]''' állandó kiállításán.
== Kiállításai ==
== Kiállításai ==
=== Egyéni ===
=== Egyéni ===
-
* 1981. Iparművészeti Múzeum, Budapest
+
* 1981 Iparművészeti Múzeum, Budapest
-
* 1988. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
+
* 1988 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
-
* 1996. Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
+
* 1996 Lánchíd Galéria, Budapest (fiával, Engel Tevan Istvánnal közös kiállítás)
-
* 2007 Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba
+
* 2007 • [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], Békéscsaba
=== Válogatott csoportos kiállítások ===
=== Válogatott csoportos kiállítások ===
-
* 1926. Aurora-Kör, Békéscsaba
+
* 1926 • [[Aurora-kör]], Békéscsaba
-
* 1931. Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
+
* 1931 Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
-
* 1932 Magyar Műhely Szövetség, Corvin Áruház, Budapest
+
* 1932 Magyar Műhely Szövetség, Corvin Áruház, Budapest
-
* 1932 Magyar Kultúrszövetség, Budapest
+
* 1932 Magyar Kultúrszövetség, Budapest
-
* 1943 Belvárosi Művészeti Szalon
+
* 1943 Belvárosi Művészeti Szalon
-
* 1948 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
+
* 1948 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
-
* 1953 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
+
* 1953 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 1953 Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
+
* 1953 Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 1956 Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
+
* 1956 Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
-
* 1958 Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
+
* 1958 Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
-
* 1959 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
+
* 1959 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 1960 Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
+
* 1960 Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
-
* 1962 Katona József Múzeum, Kecskemét
+
* 1962 Katona József Múzeum, Kecskemét
-
* 1963 Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
+
* 1963 Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
-
* 1965 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
+
* 1965 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 1967 Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
+
* 1967 Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
-
* 1966 Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
+
* 1966 Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
-
* 1969 Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
+
* 1969 Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
-
* 1975 Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
+
* 1975 Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
-
* 2013 Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
+
* 2013 • Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjtemény, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
== Díjak, elismerések ==
== Díjak, elismerések ==
-
* 1932 IV. Országos Kézművesipari Kiállítás, elismerő oklevél
+
* 1932: IV. Országos Kézművesipari Kiállítás, elismerő oklevél
-
* 1933 Budapest Székesfőváros elismerő oklevele
+
* 1933: Budapest Székesfőváros elismerő oklevele
-
* 1937 Párizsi Világkiállítás Diplôme d’Honneur díja
+
* 1937: Párizsi Világkiállítás Diplôme d’Honneur díja
-
* 1939 A new yorki világkiállítás oklevele
+
* 1939: A new yorki világkiállítás oklevele
-
* 1940 La Triennale di Milano kiállítás ezüstérme
+
* 1940: La Triennale di Milano kiállítás ezüstérme
-
* 1957 Munkácsy-díj
+
* 1957: Munkácsy-díj
-
* 1962 Érdemes Művész cím
+
* 1962: Érdemes Művész cím
-
* 1976 Munka Érdemrend arany fokozata
+
* 1976: Munka Érdemrend arany fokozata
-
* 1977 Kiváló Művész cím
+
* 1977: Kiváló Művész cím
== Források ==
== Források ==
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=308&layout=s Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása] In: Békés Megyei Közlöny 53. évf 202. sz. (1926. szeptember 7.)
+
* Az Aurora művészeti kiállításának megnyitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_3/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=308&layout=s Békés Megyei Közlöny, 53. évf. 202. sz. (1926. szeptember 7.)]
-
* Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917-1929) - Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
+
* Buzinkay Péter: Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében. In: Art-magazin 6/2. (2008) 80. p.
-
* Koczogh Ákos: Tevan Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
+
* Koczogh Ákos: Tevan Margit. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007.
+
* Kolozsváry és Tevan kiállítás kiállításvezető, Békéscsaba, 2007
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_02/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=203&layout=s Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok] In. Békés Megyei Hírlap 62. évf. 37. sz. (2007. február 13.)
+
* Niedzielsky Katalin: Melegséget sugárzó szobrok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_02/?query=%22Tevan%20Margit%22&pg=203&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 37. szám (2007. február 13.)]
-
* Széchenyi Ágnes – Róna Erzsébet (sajtó alá rend.): Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Tevan Alapítvány, Budapest, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár.
+
* Tevan Margit: Minden ház ellenségesen áll. Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései. Budapest : Tevan Alapítvány, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
* Turok Margit: Tevan Margit, a magyar ötvösség megújítója. In: Örökség 11/3. (2007) 4. p.
-
* Ván Hajnalka: A zseniális Tevan család In: Csabensis Békéscsaba 300., Békéscsaba, 2017.
+
* Ván Hajnalka: A zseniális Tevan család In: Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Iparművészeti Múzeum: Art Deco és Modernizmus. Lakásművészet Magyarországon, 1920 – 1940. Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap számára. [Elektronikus dokumentum] Budapest, 2012. (letöltve: 2018.11.11.).
+
* Iparművészeti Múzeum: Art Deco és Modernizmus. Lakásművészet Magyarországon, 1920–1940. Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap számára. [Elektronikus dokumentum] Budapest, 2012 (Látogatva: 2018. 11. 11.)
-
* Pataki Judit – Jékely Zsombor: Az Iparművészeti Múzeum kiállításainak jegyzéke, 1975 – 2007. [Elektronikus dokumentum] Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2007. (letöltve: 2018.11.11.).
+
* Pataki Judit – Jékely Zsombor: Az Iparművészeti Múzeum kiállításainak jegyzéke, 1975–2007. [Elektronikus dokumentum] Budapest : Iparművészeti Múzeum, 2007 (Látogatva: 2018. 11. 11.)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/tevan-margit-1092/ Fitz Péter (főszerk.): Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. 1993 – 2001.] (letöltve: 2017.12.18.)
+
* [http://www.jankay.hu/jankay-allando-kiallitas/kolozsvary-es-tevan Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány honlapja] (Látogatva: 2018. 01. 05.)
-
* [http://www.jankay.hu/jankay-allando-kiallitas/kolozsvary-es-tevan Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány honlapja] (letöltve: 2018.01.05.)
+
* [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/tevan-margit-1092/ Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III. 1993–2001. Főszerk.: Fitz Péter] (Látogatva: 2017. 12. 18.)
-
* [http://munkacsy.hu/kiallitasok/jankay-kolozsvary-tevan-gyujtemeny Munkácsy Mihály Múzeum honlapja] (letöltve: 2018.02.14.)
+
* [http://munkacsy.hu/kiallitasok/jankay-kolozsvary-tevan-gyujtemeny Munkácsy Mihály Múzeum honlapja] (Látogatva: 2018. 02. 14.)
-
* [http://www.museum.hu/kiallitas/5344/Tevan_Margit_Munkacsy-dijas_otvosmuvesz_kiallitasa Tevan Margit a Museum.hu-n] (letöltve: 2017.12.18.)
+
* [http://www.museum.hu/kiallitas/5344/Tevan_Margit_Munkacsy-dijas_otvosmuvesz_kiallitasa Tevan Margit. In: Museum.hu] (Látogatva: 2017. 12. 18.)
-
* [https://nokert.hu/k-20170117-2038/1649/8/tevan-margit-otvos-1901-1978 Tevan Margit a Nőkért Egyesület honlapján] (letöltve: 2017.12.18.)
+
* [https://nokert.hu/k-20170117-2038/1649/8/tevan-margit-otvos-1901-1978 Tevan Margit a Nőkért Egyesület honlapján] (Látogatva: 2017. 12. 18.)
-
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Tevan_Margit Tevan Margit a Wikipedia-n] (letöltve: 2017.12.18.)
+
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Tevan_Margit Tevan Margit. In: Wikipedia] (Látogatva: 2017. 12. 18.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
82. sor: 84. sor:
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Tevan család]]
[[Kategória:Tevan család]]
-
[[Kategória: képzőművészek]]
+
[[Kategória:Képzőművészek]]

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 24., 10:34-kori változata

ötvösművész

Tevan Margit sírja a Farkasréti temetőben.

Tartalomjegyzék

Élete

1901. január 18-án született Békéscsabán. Édesapja Tevan Adolf kereskedő, nyomdaalapító és nyomdatulajdonos, édesanyja Fischer Terézia. Testvérei: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet és László.

Tevan Margit ötvösművészet iránti érdeklődését a családi barátja, Rozsnyai Kálmán keltette fel. 19171919 között kezdte meg tanulmányait az akkor középiskolai szintű Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán, később Zutt Richárd és Kiss Ferenc mellett több éven át inasként sajátította el a mesterséget. 19271928-ban Vértes Árpád ötvösműhelyében, a "Stúdióban" dolgozott.

1927-ben férjhez ment Engel Miklós vegyészmérnökhöz. Budapesten béreltek lakást maguknak. 1936-ban megszületett gyermekük, István, aki később grafikusként alkotott. A család tagjai – zsidó származásuk miatt – a nyilas hatalomátvétel után súlyos üldöztetésben részesültek. Engel Miklós a munkaszolgálatot a munkahelyén kezdte meg, katonai kísérettel járt dolgozni. Utolsó behívásáról soha nem tért haza, a legvalószínűbb feltételezés szerint a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg 1944-ben. Margit és kisfia a pesti gettóban ismerősöknél talált menedéket. 1945 márciusban Békéscsabára utaztak a harcok és az éhezés elől. 1945 szeptemberében visszaköltöztek fővárosi lakásukba.

1978. november 3-án rövid súlyos betegség után hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.

Munkássága

Az 1920-as és 1930-as években a Bauhaus irányzatot követte. Az 1930-as évek közepétől egyre inkább uralkodóvá váltak munkáiban az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek. Munkásságát mind hazai, mind nemzetközi szinten elismerték.

A második világháború után igyekezett megfelelni a szocialista rendszer elvárásainak úgy, hogy a művészi színvonalból ne engedjen. Nemcsak egyedi műveket készített, hanem kis szériában mindennapi használatra alkalmas tárgyakat (dobozok, tálak, vázák stb.). Kezdeményezője volt a körplasztikák ötvöstárgyakon való alkalmazásának. A nyilvánosságot élete végéig kerülte, interjúkat nem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Alkotásait önálló tárlaton csupán halála után több évvel láthatták az érdeklődők. Munkái megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban és a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének állandó kiállításán.

Kiállításai

Egyéni

Válogatott csoportos kiállítások

Díjak, elismerések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök