Budinszky György (1721–1792)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(→Élete) |
a (Kép feltöltése) |
||
| (9 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Békéscsaba második katolikus | + | [[Fájl:Gorliczki-Budinszky emlektabla.jpg|bélyegkép|400px|Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája a katolikus plébánia udvarán]] |
| + | Békéscsaba második katolikus lelkipásztora '''[[1721|1721-ben]] született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc''', több keresztneve nemesi származást sejtet. | ||
| - | '''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', | + | '''Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte''', anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. [[1748|1748-ban]] Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), '''helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt [[Békéscsaba|Békéscsabára]] érkezett'''. |
| - | '''[[ | + | Tevékeny életének '''[[1792]]. [[november 2.|november 2-án]]''' szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró '''71 évesen hunyt el'''. |
| + | [[Haan Lajos (1818–1891)|Haán Lajos]] a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg [[Bitskoss János (1777–1831)|Bitskoss]] plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”. | ||
| - | '''[[ | + | == Munkássága == |
| + | '''[[1753]]–[[1792]] között állt a csabai egyházközség élén'''. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György '''szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár''' – [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf#page=81&zoom=auto,-226,590 melynek állománya 170 kötetet foglalt magába] – megalapítása is. | ||
| - | + | '''[[1755]]. [[október 21.|október 21-én]]''' Budinszky György '''bekerült Békés vármegye táblabírói közé'''. | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György tiszteletére 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]]. | + | * Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György '''tiszteletére''' Békéscsabán [[1995]]. [[november 18.|november 18-án]] avattak, illetve '''szenteltek fel [[Gorliczki Simon és Budinszky György emléktáblája (Békéscsaba)|emléktáblát]].''' |
== Források == | == Források == | ||
| - | * A művelődés évszázadai Békéscsabán | + | * A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 256–257. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia | + | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 211–214. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig | + | * Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig. főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 525–526. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon ( | + | * Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750–1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. 7–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. | + | * Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. | + | * [http://mek.oszk.hu/12700/12790/12790.pdf Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. Budapest–Szeged–Nagyvárad: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014.] 22–26., 32., 35. 40–41. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.) |
| - | * Gécs Béla: Csabai bírók | + | * Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák : 1717–1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 31–32., 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája | + | * Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. | + | * Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 21–22., 57. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38. | + | * Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. november 2., 09:15-kori változata
római katolikus plébános
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsaba második katolikus lelkipásztora 1721-ben született a Trencsén vármegyében található Puhón. Eredeti neve Budinszky György Xav. Ferenc, több keresztneve nemesi származást sejtet.
Tanulmányait Zsolnán, Trencsénben és Kassán végezte, anyanyelvén (szlovák) kívül németül és magyarul is meg tudta értetni magát. 1748-ban Temesváron Stanislavich Miklós csanádi püspök szentelte alszerpappá (subdiakónussá), helyettes káplánként a Bihar vármegyei Élesden szolgált, mielőtt Békéscsabára érkezett.
Tevékeny életének 1792. november 2-án szakadt vége, az elismert prédikátor és táblabíró 71 évesen hunyt el. Haán Lajos a “Csaba apostola” jelzővel illette, míg Bitskoss plébános szerint “A Csabaiak igaz apostola és a Katolikus Egyház megalapítója volt.”.
Munkássága
1753–1792 között állt a csabai egyházközség élén. Ez alatt a 38 és fél év alatt rengeteget tett a katolikus-evangélikus ellentét csökkentéséért, híveit folyamatosan a békés együttélésre biztatta, mely az évek előrehaladtával fokozatosan ki is alakult. Az itt élő családok – az immáron harmonikusabb körülmények hatására – ún. szervezett betelepítést hajtottak végre, amikor meghívták korábbi lakóhelyükön (a mai Szlovákia területén található Zólyom, Hont és Szepes, illetve a magyarországi Nógrád vármegyében) maradt rokonaikat, ismerőseiket az egyre biztonságosabbá váló békési településre. A nagy számban érkező családok egy új, katolikusok által lakott városrészt alakítottak ki keleten, amely bővelkedett termőföldben. Az emelkedő életszínvonal hatására növekedett a népesség is: pár éven belül Csaba lakosságának 10%-át már ők, a katolikusok alkották. Budinszky György szolgálata alatt szilárdult meg a békéscsabai katolikus egyházközség, rengeteg egyházszervező tette közül kiemelhető az anyakönyvezés elkezdése és a papi könyvtár – melynek állománya 170 kötetet foglalt magába – megalapítása is.
1755. október 21-én Budinszky György bekerült Békés vármegye táblabírói közé.
Emlékezete
- Az alapító katolikus plébánosok, Gorliczki Simon, valamint Budinszky György tiszteletére Békéscsabán 1995. november 18-án avattak, illetve szenteltek fel emléktáblát.
Források
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 256–257. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 20., 211–214. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig. főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 525–526. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750–1895) : a száz kereszteltet meghaladó 44 család krónikája. Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1999. 7–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba, 1965. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a kora újkor végén : 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. Budapest–Szeged–Nagyvárad: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, 2014. 22–26., 32., 35. 40–41. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák : 1717–1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 31–32., 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ‘s mostani állapotjáról. (Buda)pest, 1866. 52. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 244. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 21–22., 57. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József, 2001. 38., 49. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
