Korniss Géza (1888–1961)
A BékésWiki wikiből
a (Belső hivatkozások javítása) |
a (Szócikkcímek egységesítése) |
||
(Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
19. sor: | 19. sor: | ||
Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban. | Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban. | ||
- | '''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.''' | + | '''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.''' |
- | Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály ( | + | Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba. |
'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel. | '''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel. | ||
- | '''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt. | + | '''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt. |
'''Az [[Aurora-kör|Auróra Kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával. | '''Az [[Aurora-kör|Auróra Kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával. | ||
100. sor: | 100. sor: | ||
* Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.) | * Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.) | ||
* Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | * Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | ||
- | * Nemes családok története. I. kötet. | + | * Nemes családok története. I. kötet. Szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csal_tortenete_01_Schneider/?pg=18&layout=s 17–22. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.) |
* Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | * Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | ||
* Schamschula György, Korniss Géza unokája. | * Schamschula György, Korniss Géza unokája. | ||
- | * Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. | + | * Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. Szerk.: Grin Igor – Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. [http://vmek.niif.hu/07600/07615/07615.pdf 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.) |
* Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | * Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | ||
* Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | * Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.) | ||
123. sor: | 123. sor: | ||
* Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.] | * Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.] | ||
* Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.] | * Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.] | ||
- | * Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, | + | * Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] |
A lap jelenlegi, 2021. március 29., 10:28-kori változata
szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok
Tartalomjegyzék |
Élete
Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.
Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.
1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).
1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 1948–1949-ben ismét a fővárosba ment. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.
1961. január 29-én hunyt el Santiago Chilében.
Munkássága
1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.
Az első világháború befejezéséig helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző volt a csabai járásban.
Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.
Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként 1923-ban miniszteri elismerésben részesült. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a Zsilinszky Mihály emléke című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.
A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
1925-től a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.
Az Auróra Kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.
1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Szinyei Merse Társaság tagjává választották. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.
A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:
- a HONSz társelnöke
- elnök-helyettes a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnál
- alelnök a békéscsabai Szanatorium Egyesületnél, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnél, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsánál és a községi iskolaszéknél
- a Békéscsabai Sakk-kör örökös díszelnöke
- a helyi Munkás Dalárda védnöke
- a Jókai Műkedvelő Gárda fővédnöke
Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.
Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.
Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.
A Tóthváradgyai előnév
Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.
Díjak, kitüntetések
- II. oszt. polgári hadiérdemkereszt
- Magyar Vöröskereszt Érdemkereszt (1935)
- Magyar Érdemrend lovagkereszt (1941)
Művei
- Válogatott beszédeim és egyebek. Bcs. : Gesmey ny., 1925. 162 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Bcs. : Corvina ny., 1927. 26 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Képgaléria
Források
- A Békéscsabai Sakkör diszelnöke. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 74. szám (1929. április 3.) 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A békéscsabai Vöröskereszt-fiók közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 98. szám (1926. május 1.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A csabai dispensaire megalakult. In: Békés, 44. évf. 48. szám (1912. december 1.) 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A csabai Népfőiskola megnyitása. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 6. szám (1924. január 20.) 3. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Magyar Királyság Pártjának megalakulása Csabán. In: Körösvidék, 1. évf. 153. szám (1920. október 3.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Museum-Bizottság ülése. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 66. szám (1925. március 21.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Szanatorium Egyesület tisztujitó közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 98. szám (1926. május 1.) 3. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A vármegye közgyülése. In: Békés, 49. évf. 42. szám (1917. október 21.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A városi pártok ma közös választói gyülést tartanak. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 3. szám (1925. január 4.) 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Békés, 46. évf. 7. szám (1914. február 15.) 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Békéscsabai tisztujitás. In: Békés, 51. évf. 2. szám (1919. január 12.) 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. 208–209. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Korniss Géza kulturtanácsnok tiz éve. In: Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 23. szám (1932. február 7.) 7. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Dr. Korniss Géza törvényhatósági bizottsági tag. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 278. szám (1925. december 6.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Esküvő. In: Békés, 45. évf. 29. szám (1913. július 20.) 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. (különnyomat). Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. 514–515. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Helyettesités. In: Békés, 47. évf. 11. szám (1915. március 14.) 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Kinevezes. In: Békés, 43. évf. 52. szám (1911. december 24.) 7. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Kornis Géza In: Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Korniss Géza dr. az Aurora uj elnöke. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 218. szám (1927. szeptember 27.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Korniss Géza dr. In: Magyar Színművészeti Lexikon, 1929–1931. szerk.: Schöpflin Aladár. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Korniss tanácsnok kitüntetése. In: Körösvidék, 8. évf. 49. szám (1927. március 2.) 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Leánycserkészet. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 132. szám (1926. június 15.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megalakult a békéscsabai Béldy Uszó Egyesület. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 248. szám (1927. november 1.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megalakult az uj Fürdőrészvénytársaság. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 90. szám (1926. április 22.) 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megirják Békéscsaba város monográfiáját. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 232. szám (1927. október 13.) 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megkezdik a kórház féregtelenitését. In: Körösvidék, 6. évf. 208. szám (1925. szeptember 16.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Miniszteri elismerés és köszönet. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 84. szám (1923. október 21.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Mükedvelői előadás. In: Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Nemes családok története. I. kötet. Szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. 17–22. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Schamschula György, Korniss Géza unokája.
- Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. Szerk.: Grin Igor – Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. 11. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Személyi hírek. In: Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Uj közigazgatási gyakornok. In: Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- „Zsilinszky Mihály emléke”. In: Körösvidék, 8. évf. 26. szám (1927. február 2.) 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
Kapcsolódó irodalom
- Beszédek, hirlapi cikkek, tanulmányok – Dr. Korniss Géza városi tanácsnok könyve. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 285. szám (1928. december 16.) 1. p.
- Dr. Korniss Géza beszéde a csabai Kaszinó márciusi ünnepén. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 62. szám (1926. március 27.) 1. p.
- Korniss Géza: „Adják vissza, ami ide tartozik”. In: Körösvidék, 7. évf. 127. szám (1926. június 8.) 1. p.
- Korniss Géza: A munka és a dal. In: Körösvidék, 7. évf. 254. szám (1926. november 9.) 3. p.
- Korniss Géza: A városi szinház és annak bérleti ügye. In: Körösvidék, 2. évf. 216. szám (1921. szeptember 29.) 2. p.
- Korniss Géza: Békéscsaba fejlődése két évtized alatt. In: 8 Órai Ujság, 19. évf. 292. szám (1933. december 24.) 67–68. p.
- Korniss Géza: Békéscsaba város felirata a 80 éves Apponyi Alberthez. In: Körösvidék, 7. évf. 120. szám (1926. május 29.) 1. p.
- Korniss Géza: Fábry Károly halálára. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 32. szám (1925. február 10.) 2. p.
- Korniss Géza: Megujhodás. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 293. szám (1925. december 25.) 2. p.
- Korniss Géza: Morzsák az ötven éves szinház multából. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 87. szám (1927. április 17.) 2–3. p.
- Korniss Géza: Tárogatóhangok. In: Körösvidék, 6. évf. 293. szám (1925. december 25.) 2–3. p.
- Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: Körösvidék, 7. évf. 292. szám (1926. december 25.) 5–6. p.
- Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.
- Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)