Korniss Géza (1888–1961)
A BékésWiki wikiből
a (→Források: + unoka) |
a (→Élete: halálozási dátum) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
[[1944|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben visszatért a fővárosba. Lánya [[1948|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''. | [[1944|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben visszatért a fővárosba. Lánya [[1948|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''. | ||
- | '''[[ | + | '''[[1961]]. [[január 29.|január 29-én]] hunyt el Santiago Chileben.''' |
== Munkássága == | == Munkássága == |
A lap 2018. május 30., 08:57-kori változata
szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok
Tartalomjegyzék |
Élete
Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére, Kornis Ilona.
Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.
1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).
1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 1948-1949-ben visszatért a fővárosba. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.
1961. január 29-én hunyt el Santiago Chileben.
Munkássága
1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a csabai szanatórium fiókegyesület titkárává.
Később, az első világháború befejezéséig – a hadba vonult tisztviselő pótlása miatt - helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző a csabai járásban.
Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint hogy külön díszletraktár épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben is sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.
Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási - és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként, többedmagával miniszteri elismerésben részesült 1923-ban. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Korniss a Zsilinszky Mihály temetésén elmondott beszédét a „Zsilinszky Mihály emléke” című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.
A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
1925-től a Múzeum Bizottság elnöke, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatója. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása.
Az Aurora-kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetési alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája a Kör életében, Korniss biztosította a Horthy-féle politika támogatását. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.
1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy Szinyei Merse Társaság a tagjává választotta. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.
Továbbá volt sajtóügyi közvádló a gyulai királyi ügyészség megbízottjaként. Elnöke az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. A HONSz társelnöke, elnök-helyettese a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnak. Alelnöke a békéscsabai Szanatorium Egyesületnek, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnek, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsának és a községi iskolaszéknek. Örökös díszelnökének választotta meg a Békéscsabai Sakk-kör 1929-ben, védnöke volt a helyi Munkás Dalárdának, fővédnöke a Jókai Műkedvelő Gárdának. Választási elnökként is szerepelt.
Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve, Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.
Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken több alkalommal fellépett.
A Tóthváradgyai előnév
Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16-17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.
Díjak, kitüntetések
- II. oszt. polgári hadiérdemkereszt
- Magyar Vöröskereszt Érdemkereszt (1935)
- Magyar Érdemrend lovagkereszt (1941)
Művei
- Válogatott beszédeim és egyebek. Bcs. : Gesmey ny., 1925. 162 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Bcs. : Corvina ny., 1927. 26 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Források
- A Békéscsabai Sakkör diszelnöke. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 74. szám, 1929. április 3. 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A békéscsabai Vöröskereszt-fiók közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 98. szám, 1926. május 1. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A csabai dispensaire megalakult. In: Békés, 44. évf. 48. szám, 1912. december 1. 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A csabai Népfőiskola megnyitása. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 6. szám, 1924. január 20. 3. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Magyar Királyság Pártjának megalakulása Csabán. In: Körösvidék, 1. évf. 153. szám, 1920. október 3. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Museum-Bizottság ülése. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 66. szám, 1925. március 21. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A Szanatorium Egyesület tisztujitó közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 98. szám, 1926. május 1. 3. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A vármegye közgyülése. In: Békés, 49. évf. 42. szám, 1917. október 21. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- A városi pártok ma közös választói gyülést tartanak. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 3. szám, 1925. január 4. 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Békés, 46. évf. 7. szám, 1914. február 15. 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Békéscsabai tisztujitás. In: Békés, 51. évf. 2. szám, 1919. január 12. 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Csabai életrajzok. szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995. 208-209. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Korniss Géza kulturtanácsnok tiz éve. In: Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 23. szám, 1932. február 7. 7. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Dr. Korniss Géza törvényhatósági bizottsági tag. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 278. szám, 1925. december 6. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Esküvő. In: Békés, 45. évf. 29. szám, 1913. július 20. 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. (különnyomat). Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. 514-515. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Helyettesités. In: Békés, 47. évf. 11. szám, 1915. március 14. 4. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Kinevezes. In: Békés, 43. évf. 52. szám, 1911. december 24. 7. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Kornis Géza In: Magyar Családtörténeti Adattár (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Korniss Géza dr. az Aurora uj elnöke. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 218. szám, 1927. szeptember 27. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Korniss Géza dr. In: Magyar Színművészeti Lexikon, 1929-1931. szerk. Schöpflin Aladár. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Korniss tanácsnok kitüntetése. In: Körösvidék, 8. évf. 49. szám, 1927. március 2. 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Leánycserkészet. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 132. szám, 1926. június 15. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megalakult a békéscsabai Béldy Uszó Egyesület. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 248. szám, 1927. november 1. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megalakult az uj Fürdőrészvénytársaság. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 90. szám, 1926. április 22. 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megirják Békéscsaba város monográfiáját. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 232. szám, 1927. október 13. 1. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Megkezdik a kórház féregtelenitését. In: Körösvidék, 6. évf. 208. szám, 1925. szeptember 16. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Miniszteri elismerés és köszönet. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 84. szám, 1923. október 21. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Mükedvelői előadás. In: Békés, 40. évf. 1. szám, 1908. január 5. 8. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám, 1925. november 18. 2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Nemes családok története. I. kötet. szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. 17-22. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám, 1927. március 10. 1-2. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Schamschula György, Korniss Géza unokája.
- Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. szerk.: Grin Igor–Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. 11. p. (Látogatva: 2018. 05. 09.)
- Személyi hírek. In: Belügyi Közlöny, 51. szám, 1941. november 16. 2243. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- Uj közigazgatási gyakornok. In: Békés, 42. évf. 22. szám, 1910. május 29. 6. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
- „Zsilinszky Mihály emléke”. In: Körösvidék, 8. évf. 26. szám, 1927. február 2. 5. p. (Látogatva: 2018. 05. 08.)
Kapcsolódó irodalom
- Beszédek, hirlapi cikkek, tanulmányok – Dr. Korniss Géza városi tanácsnok könyve. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 285. szám, 1928. december 16. 1. p.
- Dr. Korniss Géza beszéde a csabai Kaszinó márciusi ünnepén. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 62. szám, 1926. március 27. 1. p.
- Korniss Géza: „Adják vissza, ami ide tartozik”. In: Körösvidék, 7. évf. 127. szám, 1926. június 8. 1. p.
- Korniss Géza: A munka és a dal. In: Körösvidék, 7. évf. 254. szám, 1926. november 9. 3. p.
- Korniss Géza: A városi szinház és annak bérleti ügye. In: Körösvidék, 2. évf. 216. szám, 1921. szeptember 29. 2. p.
- Korniss Géza: Békéscsaba fejlődése két évtized alatt. In: 8 Órai Ujság, 19. évf. 292. szám, 1933. december 24. 67-68. p.
- Korniss Géza: Békéscsaba város felirata a 80 éves Apponyi Alberthez. In: Körösvidék, 7. évf. 120. szám, 1926. május 29. 1. p.
- Korniss Géza: Fábry Károly halálára. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 32. szám, 1925. február 10. 2. p.
- Korniss Géza: Megujhodás. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 293. szám, 1925. december 25. 2. p.
- Korniss Géza: Morzsák az ötven éves szinház multából. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 87. szám, 1927. április 17. 2-3. p.
- Korniss Géza: Tárogatóhangok. In: Körösvidék, 6. évf. 293. szám, 1925. december 25. 2-3. p.
- Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emlékezete. In: Körösvidék, 7. évf. 292. szám, 5-6. p.
- Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: Körösvidék, 6. évf. 99. szám, 1925. május 3. 3. p.
- Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: Ujság, 4. évf. 77. szám, 1928. április 3. 5-6. p.
- Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899-1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)