Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)

Ugrás: navigáció, keresés

A lap jelenlegi, 2024. január 4., 17:48-kori változata

Kvasz András

Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben

pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Díjak, kitüntetések
4 Emlékezete
5 Források
6 Kapcsolódó irodalom
7 Külső hivatkozások

Élete

Kvasz-repülőgépek

A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)

Emléktábla Szolnokon

Kvasz András 1883. november 21-én született Békéscsabán. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.

1922. december 10-én megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.

Kvasz András 1974. január 27-én hunyt el Budapesten. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Kvasz András Budapesten megismerte Zsélyi Aladár gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi 1910 júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. 1911 áprilisában repült első alkalommal, 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. 1911. augusztus 30-án körberepült Rákos felett, ezzel megnyerte a Sacelláry-díjat. A sikert követően vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.

1911. szeptember 21-én, az első békéscsabai repülőnapon az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. Szeptember 24-én szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap Wenckheim Frigyes gróf látta vendégül Kígyóson, Kvasz körberepülte a Wenckheim-kastélyt. November 12-én Szentesről érkezett szülővárosába, a Evangélikus Kis- és az Evangélikus Nagytemplom felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon Gyulára indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „megy, mint Kvasz »trepacskája«!”.

1912-ben Párizsban járt tanulmányúton, s állami költségen motort kapott. 1913. május 29-én sikeres pilótavizsgát tett a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a „Szerencse le!” jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.

Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. 1914 decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt orosz fogságba esett, Turkesztánba került. 1918-ban két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével hazatért.

1918 novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége, melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, mechanikus majd autójavító üzemet nyitott Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a Szürketaxi sofőrjeként dolgozott. 1937-ben az újonnan átadott budaörsi légikikötő portása lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a csabai repülőtérnél foglalkoztatták, 1949-ben MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. 1953-ban a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). 1962-ben részt vett Szarvason a Székely Mihály aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. 1969-ben a közlekedési miniszter a Közlekedés Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki. 1973 őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a „Városunkért” emlékérmet.

Díjak, kitüntetések

Paul Tissandier-diploma (1953)
Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
„Városunkért” emlékérem (1973)

Emlékezete

Müller Péter Madárember című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
Budapesten, Mátyásföldön utcát neveztek el róla.
1981 óta utca viseli a nevét Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen. 1988-ben megnyitották az utca második részét.
A pozsonyi televízió 1984-ben egyórás műsorral tisztelgett Kvasz András előtt.
A Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub 1985-ben felvette az aviatikus nevét.
1986-ban emléktáblát avattak Békéscsabán, a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán 2001-ben avattak új emléktáblát.
Szlovákiában bélyeget bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
1998-ban első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt.
A trencséni repülőtéren 2001-ben emléktáblát avattak a tiszteletére.
2011-ben a „Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén” elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
2012 óta a nevét viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada.
2013-ban felavatták emléktábláját Szolnokon, a helyőrségi épület falán.

Források

Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. 22. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kvasz András. In: Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Tíz számot teljesítettek. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)
Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 03.)
Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p. (Látogatva: 2024. 01. 04.)

Kapcsolódó irodalom

A veterán repülő születésnapja. In: Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.
Bánhidi Antal: Kvasz András. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.
Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.
Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Emlékezés Kvasz Andrásra. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.
Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.
Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.
Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.
György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.
Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.
Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.
Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.
Madarász László: A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925
Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.
Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.
Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.
Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.
Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.
Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.

Külső hivatkozások

Kvasz András. In: Magyar Életrajzi Lexikon
Kvasz András. In: Wikipedia

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-pilóta, repülőgép-szerelő
+[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
+[[Fájl: Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új Köztemetőben.JPG|bélyegkép|300px|Kvasz András és felesége sírja a budapesti Új köztemetőben]]
+pilóta, repülőgép-szerelő, a magyar repülés egyik úttörője
 == Élete ==
-[[Fájl:Kvasz Andras.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz András]]
+[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
-Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]]  [[Békéscsaba|Békéscsabán]] született''' [[Kvasz Mihály]] és [[Zelenák Judit]]  második gyermekeként. A szülői ház a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Ük-, déd-, nagy- és apja is kovácsmester volt. Két testvére született, Mihály és Judit. András és Mihály '''édesapjuk műhelyében inaskodott''', folytatva a családi hagyományokat. András '''hat elemi osztályt végzett''' el.
+[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
+[[Fájl:Kvasz emlektabla Szolnok.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla Szolnokon]]
+Kvasz András '''[[1883]]. [[november 21.|november 21-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülőháza a Bartók Béla út és a Szemere utca sarkán állt. Édesapja Kvasz Mihály kovácsmester, édesanyja Zelenák Judit. Két testvére született, Mihály és Judit. Édesanyja halála után a család Budapestre költözött.
-[[1900|1900-ban]] mindhárman '''Pestre költöztek'''. (Egy forrás szerint [[1900]] decemberében Kvasz András egymaga indult gyalogosan Budapestre.) Miután elegendő pénze lett, '''beiratkozott technológiai képzésre''', amit esti tanfolyamokon abszolvált. Közben indult kerékpár-, motorkerékpár- és autóversenyeken is, utóbbin baleset következtében eltörte orrcsontját.
+[[1922]]. [[december 10.|december 10-én]] megházasodott, Budapesten Jochs Saroltával kötött házasságot. Gyermekeik közül Lászlót nevelhették fel.
-[[1918]] után Békéscsabán, majd a fővárosban telepedett le, ahol '''megnősült és három gyermeke született. Egyik gyermeke, László''', aki neves elektromérnök lett.
+Kvasz András '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el Budapesten'''. A fővárosi Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
-A budaörsi légikikötő portási tisztségét '''a polgári iskola elvégzése''' után kaphatta meg (47 évesen). Már 50 felett volt, amikor '''kertész diplomát szerzett'''. Még a 2. világháború előtt elhagyta Budapestet és Békésen telepedett le, ahol faiskolát nyitott.
-'''Repülős tanítványa volt''' [[Minár Gyula]] és [[Risztics János]]. Támogatta [[Osgyán Pál]] és [[Botyánszki Mihály]] gépépítését is.
-Idős korában is '''szívesen kerékpározott''': többször megjárta a [[Békés]]–Békéscsaba–Budapest távot.
-'''Felesége halála után visszavonultan élt''' zuglói házában. [[1973]] őszén szövődményes influenzával '''kórházba került'''. 90. születésnapján ünnepséget szerveztek számára a kórteremben, ahol Békéscsaba város, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Közlekedési Múzeum képviselőitől vehetett át kitüntetést, valamint ajándékokat.
-éves korában, '''[[1974]]. [[január 27.|január 27-én]] hunyt el''' a magyar repülés egyik legkiválóbb és legeredményesebb úttörője.
 == Munkássága ==
-[[Fájl:Kvasz repulok.jpg|bélyegkép|300px|Kvasz-repülőgépek]]
+Kvasz András Budapesten megismerte '''Zsélyi Aladár''' gépészmérnököt, akinek a segédje lett. Zsélyi [[1910]] júniusában balesetet szenvedett és súlyosan megsérült. Az összetört gépét Kvasz helyreállította, Rákoson repülési kísérleteket végzett. '''[[1911]] áprilisában repült első alkalommal''', 15 méterről lezuhant, saját magát és a monoplánját is összezúzta. [[1911]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] '''körberepült Rákos felett''', ezzel '''megnyerte a Sacelláry-díjat'''. A sikert követően '''vidéki városokban tartott bemutatókat, repülőnapokat''' – többek között Békéscsabán, Ókígyóson, Szentesen, Szolnokon, Eperjesen, Aradon, Léván, Pöstyénen, Trencsénben –, melyek hozzájárultak a magyar aviatika népszerűsítéséhez.
-A fővárosba költözve, Józsefvárosban '''kerékpárkészítő és -javító műhelyt rendezett be''' és 12 inast foglalkoztatott.
-[[1908|1908-ban]] került kapcsolatba a repüléssel, amikor '''Zsélyi Aladár okleveles gépészmérnök''' vele készíttette el repülőgépének fémrészeit, majd látva Kvasz tehetségét, '''munkatársának választotta'''. Nagy hatással voltak rá Louis Bleriot budapesti repülőbemutatói. Kvasznak először csak a gépek építésében volt része, majd '''[[1910|1910-től]] maga is repült'''. Első repülése után megkapta a „mezítlábas pilóta” becenevet, miután gyenge motorú gépét csak a bakancsa levétele után sikerült a levegőbe emelni. [[1911|1911-ben]] a Rákos-mező felett végzett körrepüléssel '''megnyerte a Szacelláry György országgyűlési képviselő által kitűzött 500 koronás díjat'''. Még ugyanebben az évben lezuhant gépével, súlyos sérüléseket szenvedett. '''[[1913|1913-ban]]''' egy saját építésű monoplánnal '''letette a pilótavizsgát''', miután az Aero Szövetség vizsgához kötötte a vidéki repülőbemutatózást.
+[[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]], az '''első békéscsabai repülőnapon''' az Aradi (ma Kétegyházi) út melletti katonai gyakorlótéren nagyjából háromezer néző előtt szállt fel. [[szeptember 24.|Szeptember 24-én]] szintén Békéscsabán 50 méter magasra emelkedett. Másnap '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)|Wenckheim Frigyes]]''' gróf látta vendégül [[Szabadkígyós|Kígyóson]], Kvasz '''körberepülte a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|Wenckheim-kastélyt]]'''. [[november 12.|November 12-én]] Szentesről érkezett szülővárosába, a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kis-]] és az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] felett elrepülve érkezett meg a katonai gyakorlótérre. A pilóta tiszteletére bankettet szerveztek a Próféta vendéglőben. A következő napon [[Gyula|Gyulára]] indult, a motor meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. Kvasz megsegítése érdekében Békéscsabán társadalmi gyűjtés indult. A csabaiak körében elterjedt a mondás: ''„megy, mint Kvasz »trepacskája«!”''.
-[[1911]] és [[1914]] között '''az ország 73 helységében végzett bemutató repülést''' saját készítésű gépeivel, mellyel hozzájárult a magyar aviatika népszerűsítéséhez. Az első békéscsabai repülőnapot [[1911]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] tartotta. A csabaiak körében elterjedt a mondás: „Megyen már, mint Kvasz András trepacskája!”.
+[[1912|1912-ben]] '''Párizsban járt tanulmányúton''', s állami költségen motort kapott. [[1913]]. [[május 29.|május 29-én]] sikeres '''pilótavizsgát tett''' a Magyar AERO Szövetség Sportbiztosai előtt, a 6. sorszámú igazolványt kapta. Repülőgépei törzsén a ''„Szerencse le!”'' jelmondatot tüntette fel. Sötétzöldre festett monoplánja a magyar aviatika borús helyzetét szimbolizálta.
-A repülés elméletével összefüggő kérdésekben '''sokat tanult Zsélyi Aladártól. Járt Párizsban is''', ahol sorba járta a repülőgép gyárakat, és motort is vásárolt. Több hazai repülőversenyen is részt vett, de – többnyire motorhiba következtében – nem tudott az első helyezettek közé kerülni. Jelszava, a „Szerencse le”, amit repülőinek oldalán is feltüntetett.
+Az első világháborúban katonai szolgálatra hívták, az Osztrák–Magyar Monarchia 3. repülőszázadánál szolgált. [[1914]] decemberében kényszerleszállás után felderítő tisztjével együtt '''orosz fogságba esett''', Turkesztánba került. [[1918|1918-ban]] két sikertelen szökési kísérlet után Bécsújhely érintésével '''hazatért'''.
-[[1914|1914-ben]] a többi rákosi repülővel együtt '''önként jelentkezett hadi repülő szolgálatra és egy felderítő repülőszázadhoz került'''. Még abban az évben találat érte gépét, ezért kényszerleszállást hajtott végre. Megfigyelőjével együtt '''orosz fogságba esett'''. A fogság nagy részét Asztrahánban töltötte. Fogolyként az általa készített apró repülőgépek eladásából jutott pénzhez. [[1915|1915-ben]] szökést kíséreltek meg, el is jutottak a kínai–orosz határig, az ottani szárd rendőrök azonban elkapták őket. Végül kalandos úton '''[[1918|1918-ban]] tért haza'''. Ebben az évben részt vett a pilóták szakszervezetének létrehozásában. [[1919|1919-ben]] a 3. vörös repülőszázadnál teljesített szolgálatot Rákos-mezőn.
+[[1918]] novemberében Budapesten a pilóták érdekeinek védelme, a magyar aviatika fejlesztése érdekében megalakult a '''Magyar Pilóták Szövetsége''', melynek bizalmi testületi tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszakban pálinkafőzéssel, ócskavas-kereskedéssel foglalkozott, '''mechanikus majd autójavító üzemet nyitott''' Békéscsabán. Visszatért Budapestre, a '''Szürketaxi sofőrjeként''' dolgozott. [[1937|1937-ben]] az újonnan átadott '''budaörsi légikikötő portása''' lett. A tisztség betöltése miatt a VII. kerületi Hernád utcai polgári fiúiskolában tanult, emellett kertésztanfolyamra járt. Később Békés-Rosszerdőn telepedett le, faiskolát működtetett. A felszabadulás után a '''csabai repülőtérnél foglalkoztatták''', [[1949|1949-ben]] MÁV altiszti státuszban nyugdíjazták. Ezt követően a fővárosba költözött, a kertészeti vállalatnál vállalt munkát. [[1953|1953-ban]] a '''Paul Tissandier-diplomával''' tüntette ki a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI). [[1962|1962-ben]] részt vett [[Szarvas|Szarvason]] a '''Székely Mihály''' aviatikus emlékére rendezett ünnepségen. [[1969|1969-ben]] a közlekedési miniszter a '''Közlekedés Kiváló Dolgozója''' címmel tüntette ki. [[1973]] őszén tüdőgyulladással kórházba került. 90. születésnapján Babák Györgytől, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesétől megkapta a '''„Városunkért”''' emlékérmet.
-A Tanácsköztársaság idején '''tagja volt a Magyar Pilóták Szövetsége bizalmi testületének, valamint a műszaki bizottságnak'''. A forradalmak után politikai tevékenysége miatt eljárást indítottak ellene. A Francia–Román Légiforgalmi Társaság mátyásföldi telepén vállalt szerelői munkát. [[1928|1928-tól]] taxisofőrként dolgozott a fővárosban. Egykori repülőbajtársai közbenjárásával a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium alkalmazásában is állt. [[1937|1937-ben]] az akkor megnyílt budaörsi forgalmi repülőtér portása lett.
-[[1946|1946-ban]] újból megindult a belföldi légi forgalom. Kvasz Andrást '''a békéscsabai repülőtér vezetésével bízták meg''', igazgató-gondnoki feladatokat látott el nyugdíjba vonulásáig. Sokat tett azért, hogy a békéscsabai repteret az ország meghatározó motorosrepülő-, vitorlázó- és ejtőernyős központjaként tartották számon.
-Kérelmet fogalmazott meg annak érdekében, hogy nyugdíját ne mint korábbi vasúti bakter, hanem a magyar repülés úttörő alakjához méltón kapja, ezt azonban elutasították.  Nyugdíjasként előbb a Hanságban, majd Budapest parkjaiban kertészkedett.
 == Díjak, kitüntetések ==
-[[Fájl:Kvasz pilotaesku.jpg|bélyegkép|300px|A pilóta esküje. Forrás: Kakas Márton (1913)]]
+* Paul Tissandier-diploma (1953)
-[[Fájl:Kvasz emlektabla Szolnok.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája Szolnokon]]
+* Közlekedés Kiváló Dolgozója cím (1969)
-* [[1953|1953-ban]] '''a FAI Paul Tissandier-diplomával jutalmazta''' a repülés érdekében kifejtett tevékenységét.
+* „Városunkért” emlékérem (1973)
-* A postaügyi miniszter [[1969|1969-ben]] és [[1973|1973-ban]] tüntette ki.
-* [[1974|1974-ben]] Békéscsabán a '''„Városunkért” emlékérmet''' kapta meg.
 == Emlékezete ==
-* Nevét viseli a "'''Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén'''" erőpróba.
+* '''Müller Péter ''Madárember''''' című regényével állított emléket Kvasz Andrásnak.
-* [[1985|1985-ben]] Kvasz András '''nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub'''.
+* Budapesten, Mátyásföldön '''utcát''' neveztek el róla.
-* Két békéscsabai pilóta, Vandlik Tamás és Gellén Attila '''Kvasz András előtt tisztelegve hátimotoros siklóernyőjükkel körberepülték az országot'''.
+* [[1981]] óta '''utca viseli a nevét Békéscsabán''', a Lencsési lakótelepen. [[1988|1988-ben]] megnyitották az utca második részét.
-* Évente '''Kvasz András Repülőnap''' kerül megrendezésre Békéscsabán.
+* A pozsonyi televízió [[1984|1984-ben]] '''egyórás műsorral''' tisztelgett Kvasz András előtt.
-* Békéscsabán és környékén '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-verseny'''t rendeztek.
+* A '''Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub''' [[1985|1985-ben]] felvette az aviatikus nevét.
-* '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktáblát]] avattak''' szülőháza falán.
+* [[1986|1986-ban]] '''[[Kvasz András-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak Békéscsabán''', a Bartók Béla út 42. szám alatti szülőház falán. Az épület helyén felépített benzinkút falán [[2001|2001-ben]] avattak új emléktáblát.
-* Békéscsabán és Budapesten '''utca viseli a nevét'''.
+* Szlovákiában '''bélyeget''' bocsátottak ki Kvasz András tiszteletére.
-* [[2012|2012-től]] Kvasz András '''nevét viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada'''. [[2013|2013-ban]] '''Kvasz-emléktáblát avattak''' a szolnoki század épületének falán.
+* [[1998|1998-ban]] első alkalommal rendezték meg Békéscsabán a '''Kvasz András nemzetközi vitorlázórepülő-emlékversenyt'''.
+* A trencséni repülőtéren [[2001|2001-ben]] '''emléktáblát avattak''' a tiszteletére.
+* [[2011|2011-ben]] a '''„Kvasz András tiszteletkör Magyarország határai mentén”''' elnevezésű erőpróbán két békéscsabai sportember, Vandlik Tamás és Gellén Attila körberepülte az országot.
+* [[2012]] óta a nevét viseli a '''Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada'''.
+* [[2013|2013-ban]] felavatták '''emléktábláját''' Szolnokon, a helyőrségi épület falán.
 == Források ==
-* 24 óra, 22. évf. 185. szám (2011. augusztus 9.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=116&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Állami anyakönyvek / Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM9-2CB?i=298 FamilySearch.org] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* 8 Órai Ujság, 4. évf. 291. szám (1918. december 12.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1918_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Az aviatika úttörőjére, Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki helyőrségben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/SzolnokiGratisz_2015/?pg=226&layout=s Szolnoki Grátisz, 19. évf. 37. szám (2015. november 20.) 3. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* Az akarat igazi diadala. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_08/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=62&layout=s Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 183. szám (2011. augusztus 8.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Bali Dániel: Akik előtt nem volt akadály... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NogradMegyeiHirlap_2011_09/?pg=268&layout=s Nógrád Megyei Hírlap, 22. évf. 225. szám (2011. szeptember 27.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* A hét lexikona. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1942_03/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22&pg=143&layout=s Tolnai Világlapja, 44. évf. 31. szám (1942. augusztus 5.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 10. 15.)
+* Budapest Székesfőváros VII. Ker., Hernád utcai Damjanich Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 1942–43. iskolai évről az iskola fennállásának 35. évében. Budapest : Horváth Nándor, 1943. [https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_B4614_B4631_1942/?pg=23&layout=s 22. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* Békés Megyei Népújság, 41. évf. 23. szám (1986. január 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=208&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 127. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Békésmegyei aviatikusok sikere. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=315&layout=s Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 44. szám (1913. június 5.) 4. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1974/?pg=48&layout=s Repülés, 27. évf. 3. szám (1974. március 1.) 9. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* Bodoróczkiné Bazsika Brigitta: Főhajtás emléktábla-avatással. In: [https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/fohajtas-emlektabla-avatassal.html Honvedelem.hu] (Látogatva: 2021. 03. 15.)
+* Machalek István: 100 éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1983_11/?pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977. 387. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Machalek István: Békés kék egén : fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből, 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Kvasz András Békés Megyei Repülő- és Ejtőernyősklub, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Megalakult a Magyar Pilóták Szövetsége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1918_11/?pg=201&layout=s Népszava, 46. évf. 274. szám (1918. november 20.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=268&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Tíz számot teljesítettek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1998_08/?pg=35&layout=s Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 180. szám (1998. augusztus 3.) 10. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* HU BFL – [https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Bunteto/43591/ VII.18.d – 13/1263 – 1920]
+* Vándor Andrea: Kvasz András szlovákiai bélyegen. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_1998_04/?pg=229&layout=s Békés Megyei Nap, 5. évf. 94. szám (1998. április 22.) 6. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 123–126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörőiről. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1962_05/?pg=60&layout=s Békés Megyei Népújság, 17. évf. 110. szám (1962. május 13.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 03.)
-* Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
+* Visszakerült a Kvasz-emléktábla. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_2001_11/?pg=212&layout=s Békés Megyei Nap, 8. évf. 272. szám (2001. november 22.) 5. p.] (Látogatva: 2024. 01. 04.)
-* Kvasz András szökése orosz fogságból. In: Békésmegyei Közlöny, (1918. április 7.) 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Machalek István: Békés kék egén. Fejezetek a Békés megyei repülő-, ejtőernyős- és modellezősport történetéből. 1909–1989. Békéscsaba : MHSZ Békés M. Kvasz A. Rep.- és Ejtőernyősklub, 1989. 18–23., 167–168. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22&pg=233&layout=s Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
-* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977. 351. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Müller Péter: Madárember : regény. Budapest : Totem Könyvkiadó, 1995. 21–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Somogyi Hírlap, 9. évf. 176. szám (1998. július 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1998_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=396&layout=s 9. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
-* Varga Orsolya: Kvasz András, a magyar aviatika úttörője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeruletiLapok_17ker_Hirhozo_2007/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=382&layout=s Hírhozó, 17. évf. 13. szám (2007. augusztus 16.) 31. p.] (Látogatva: 2017. 12. 19.)
 == Kapcsolódó irodalom ==
-* A veterán repülő születésnapja. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s&query=kvasz Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.]
+* A veterán repülő születésnapja. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_1973_11/?pg=257&layout=s Népszabadság, 31. évf. 273. szám (1973. november 22.) 6. p.]
-* Brackó István: Megesik, hogy leesik… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_03/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.]
+* Bánhidi Antal: Kvasz András. In: [http://real-eod.mtak.hu/6645/1/Evforduloink_1983.pdf Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest : MTESZ., 1982. 63–65. p.]
-* Christián László, ifj.: A Magyar Aviatika úttörőinek kiemelkedő alakja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=11&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 98. szám (1969. május 1.) 12. p.]
+* Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Összeáll. és szerk.: Kun László. - Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Emlékezés Kvasz Andrásra. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1974_02/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.]
+* Brackó István: Megesik, hogy leesik... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1969_03/?pg=160&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 67. szám (1969. március 21.) 9. p.]
-* György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1966_05/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=90&layout=s Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.]
+* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1964_01/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=79&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.]
+* Csanádi Norbert – Nagyváradi Sándor – Winkler László: A magyar repülés története. Budapest : Műszaki K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben… In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=183&layout=s Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.]
+* Dalia László: Repülő emberek. Budapest : Sportprop. Váll., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-* Machalek István: Száz éve született Kvasz András, a magyar sportrepülés úttörője. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 273. szám (1983. november 19.) 16. p.]
+* Emlékezés Kvasz Andrásra. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1974_02/?pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 29. évf. 31. szám (1974. február 7.) 6. p.]
-* Pusztai János: [http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/exkluziv/szentesi-repules.htm A szentesi repülés rövid története]
+* Fábián István: A mezítlábas békéscsabai Madárember. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1999_01/?pg=268&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 19. szám (1999. január 23–24.) 9. p.]
-* Röpülés Nagybányán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NagybanyaEsVideke_1912/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=274&layout=s Nagybánya és Vidéke, 38. évf. 35. szám (1912. szeptember 1.) 1. p.]
+* Fábián István: Kvasz András nevét vette fel a Békés megyei Repülő- és Ejtőernyős Klub. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1985_02/?pg=55&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 31. szám (1985. február 7.) 8. p.]
-* Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KisUjsag_1929_04/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=150&layout=s Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.]
+* Fejér Imre: Madáremberek : a magyar repülések bús és vidám krónikája. Budapest : Bíró Miklós, [é.n.]
-* Tamás Ernő: Harminc éves a magyar repülés. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlapKepesMelleklet_1940/?pg=353&layout=s&query=kvasz Képes Vasárnap, 62. évf. 23. szám (1940. június 9.)]
+* Gécs Béla: Kvasz András szökése az orosz fogságból. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2018/23/csabai-merleg-2018-23.pdf Csabai Mérleg, 28. évf. 23. szám (2018. december 6.) 16. p.]
+* György Ferenc: Hogyan lett a varjúból repülőgép. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1966_05/?pg=90&layout=s Népszava, 94. évf. 111. szám (1966. május 12.) 3. p.]
+* Kádár Márta: Aki megmosolyogta a napot. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1964_01/?pg=79&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 10. szám (1964. január 14.) 6. p.]
+* Kapor Elemér: Hét és fél percig volt a levegőben... In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1978_07/?pg=183&layout=s Népújság, 29. évf. 173. szám (1978. július 25.) 6. p.]
+* Machalek István: Száz esztendeje született Kvasz András, a magyar repülés kiemelkedő személyisége. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiSport_1983_12/?pg=233&layout=s Népsport, 39. évf. 306. szám (1983. december 27.) 6. p.]
+* Madarász László: [https://mek.oszk.hu/13200/13209/13209.pdf A levegő meghódítása : a léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig. Budapest : Világirodalom, 1925]
+* Müller Péter: A madárember. Budapest : Szépirodalmi K., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Nyemcsok László: A csabai repülés úttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2013_03/?pg=131&layout=s Békés Megyei Hírlap, 68. évf. 58. szám (2013. március 9.) 4. p.]
+* Soffőr lett Kvasz András, a magyar aviatika uttörője. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KisUjsag_1929_04/?pg=150&layout=s Kis Ujság, 42. évf. 89. szám (1929. április 20.) 3. p.]
 * Tóth Bálint: Repülőnapok szerepe Magyarországon : a repülés kezdetétől a második világháborúig. In: [https://kozlekedesimuzeum.hu/download/V48axxhX3YHdX0aZJIkHQvFDmmQZd5pN Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle, 2018. 105–134. p.]
-* Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_11/?query=%22kvasz%20andr%C3%A1s%22%2Bpil%C3%B3ta&pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.]
+* Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona (III.). In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1971/?pg=56&layout=s Repülés, 24. évf. 3. szám (1971. március 31.) 17. p.]
+* Virágh Ferenc: A repülőközlekedés Békés megyei úttörői. In: Körös népe : történelmi és néprajzi antológia. Fel. szerk.: Maday Pál, Tábori György. Békéscsaba : Városi Tcs., 1963. 115–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+* Virágh Ferenc: Kvasz András ötven évvel ezelőtt repült át Békéscsaba felett. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1961_11/?pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 267. szám (1961. november 12.) 5. p.]
+* Winkler László: Emlékezzünk : száz éve született Zsélyi Aladár, Horváth Ernő és Kvasz András. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Repules_1983/?pg=216&layout=s Repülés, 36. évf. 11. szám (1983. november 1.) 17. p.]
 == Külső hivatkozások ==
-* Balázs Anett: Kvasz András Repülőnap [https://behir.hu/kvasz-andras-repulonap/?utm_expid=146968801-0.W92zO8AQSQmj6spHb7tfCw.0&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F a BEOL honlapján]
+* Kvasz András. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kvasz-andras-76820/ Magyar Életrajzi Lexikon]
-* Kvasz András. In: [http://harmashatarhegy.hupont.hu/45/kvasz-andras Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítvány honlapja]
+* Kvasz András. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvasz_Andr%C3%A1s Wikipedia]
-* Kvasz Andrásra emlékeztek a szolnoki Helikopterbázison [http://jnsz.hu/aktualis/2017/11/kvasz-andrasra-emlekeztek-a-szolnoki-helikopterbazison a szolnok.hu oldalon]
-* Névadónkról – [http://sailplane.hu/index.php/nevadonkrol Kvasz András Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület honlapja]
 [[Kategória:Békéscsaba]]
@@ 104. sor: / 94. sor: @@
 [[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
+[[Kategória:Pilóták]]
+[[Kategória:Első világháború]]

Kvasz András (1883–1974)

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2024. január 4., 17:48-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Munkássága

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök

Névterek

Változók

Nézetek

Műveletek

Keresés

Navigáció

Eszközök