Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)
A BékésWiki wikiből
a (Képek feltöltése) |
a (Belső hivatkozások, +1 kapcsolódó irodalom) |
||
(Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
11. sor: | 11. sor: | ||
Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.) | Az esperességi főgimnázium '''[[1834]] őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben''' (ma Vajda Péter u. 1.) '''működött'''. A barokk stílusú épület [[1791|1791-ben]] Kimnach Lajos tervei szerint épült. ([[1973]] óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.) | ||
- | [[1842]]–[[1843|43-tól]] '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után '''Greguss (Gerő) Ákos''' lett a bölcsészet oktatója. [[1849]] júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. [[1849]] októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt Ballagi Mórt eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte '''veszélybe került'''. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. [[1862|1862-ben]] megtartották '''az első érettségi vizsgát''', zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. [[1895|1895-ben]] bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott. | + | [[1842]]–[[1843|43-tól]] '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után '''Greguss (Gerő) Ákos''' lett a bölcsészet oktatója. [[1849]] júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. [[1849]] októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt '''[[Ballagi Mór (1815–1891)|Ballagi Mórt]]''' eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte '''veszélybe került'''. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. [[1862|1862-ben]] megtartották '''az első érettségi vizsgát''', zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. [[1895|1895-ben]] bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott. |
'''[[Benka Gyula (1838–1923)|Benka Gyula]]''' igazgatósága alatt, [[1905]]–[[1906|1906-ban]] felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) '''kétemeletes modern palota''', melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét [[1906]]. [[október 31.|október 31-án]] avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. [[1916|1916-ban]] a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, [[1930|1930-ban]] felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium '''felvette Vajda Péter nevét'''. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület [[1944]] márciusától német, [[1944]] októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére [[1945]] januárjában újraindult a tanítás. | '''[[Benka Gyula (1838–1923)|Benka Gyula]]''' igazgatósága alatt, [[1905]]–[[1906|1906-ban]] felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) '''kétemeletes modern palota''', melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét [[1906]]. [[október 31.|október 31-án]] avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. [[1916|1916-ban]] a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, [[1930|1930-ban]] felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium '''felvette Vajda Péter nevét'''. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület [[1944]] márciusától német, [[1944]] októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére [[1945]] januárjában újraindult a tanítás. | ||
22. sor: | 22. sor: | ||
== Neves tanárok == | == Neves tanárok == | ||
- | * Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891) | + | * [[Ballagi Mór (1815–1891)|Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891)]] |
* [[Benka Gyula (1838–1923)]] | * [[Benka Gyula (1838–1923)]] | ||
* Dr. Hanzó Lajos (1915–1964) | * Dr. Hanzó Lajos (1915–1964) | ||
30. sor: | 30. sor: | ||
* Dr. Szabó Ferenc (1935–) | * Dr. Szabó Ferenc (1935–) | ||
* Greguss Ágost (1825–1883) | * Greguss Ágost (1825–1883) | ||
- | * Koren István (1805–1893) | + | * [[Koren István (1805–1893)]] |
* Kutas Ferenc (1940) | * Kutas Ferenc (1940) | ||
* Raskó Kálmán (1878–1951) | * Raskó Kálmán (1878–1951) | ||
69. sor: | 69. sor: | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
+ | * 100 év : a szarvasi ev. főgymnasium jubileuma. In: [https://epa.oszk.hu/02400/02441/00012/pdf/EPA02441_szarvasi_hirlap_1902_12.pdf Szarvasi Hirlap, 1. évf. 12. szám (1902. október 19.) 1–4. p.] | ||
* A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
102. sor: | 103. sor: | ||
[[Kategória:Intézmények]] | [[Kategória:Intézmények]] | ||
[[Kategória:Épített értékek]] | [[Kategória:Épített értékek]] | ||
+ | [[Kategória:Petőfi 200]] |
A lap jelenlegi, 2023. február 15., 12:47-kori változata
Az 1802-ben alapított evangélikus gimnázium Mezőberényben kezdte meg a működését, 1834-ben helyezték át Szarvasra. 2014-ben az Evangélikus Újtemplom szomszédságában lévő épületbe, az ötödik szarvasi helyszínre került az iskola.
Tartalomjegyzék |
Története
Mezőberény
A protestáns iskolák létesítését az 1790/91. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé. Tessedik Sámuel lelkész 1779-ben reál jellegű népiskolát szervezett Szarvason. 1802. május 19-én – Boczkó Dániel lelkész kezdeményezésére, Klaniczay János felügyelő jóváhagyásával – a szarvasi evangélikus templomban tartott evangélikus egyházmegyei közgyűlés kimondta egy latin iskola megalapítását. A főgimnázium 1802. november 1-én az alkalmasabb helyszínnek talált Mezőberényben kezdte meg működését 51 tanulóval és 3 tanárral. Az intézet igazgatójának Skolka Andrást nevezték ki, az első tanárok Dobrowodszky János és Procopius Pál voltak, Oertl Zachariás és Zacharidesz János lelkészek segítették a tanítást. Az oktatás a parókia tágasabb szobájában, a Wenckheim család kastélyában, egy bérelt, majd egy megvásárolt lakásban zajlott. 1826-ban a Wenckheim család támogatásával földszintes iskolaépület létesült. A kezdeti időszakot a tanulók számának emelkedése, a tanári személyzet folyamatos változása jellemezte. Az intézet személyi és anyagi nehézségeit az iskola áthelyezésével kívánták megoldani. 1834-ben a szarvasi nagybirtokosok nevében gróf Bolza József, gróf Bolza Antónia és báró Schröffl Mansberg Josefa szántófölddel, botanikus kerttel, két szárazmalommal és nyolc házhellyel támogatta a mezőberényi főgimnázium Szarvasra helyezését.
Szarvas
Az esperességi főgimnázium 1834 őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben (ma Vajda Péter u. 1.) működött. A barokk stílusú épület 1791-ben Kimnach Lajos tervei szerint épült. (1973 óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)
1842–43-tól Vajda Péter volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után Greguss (Gerő) Ákos lett a bölcsészet oktatója. 1849 júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. 1849 októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt Ballagi Mórt eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte veszélybe került. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. 1862-ben megtartották az első érettségi vizsgát, zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az 1883-as középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. 1895-ben bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott.
Benka Gyula igazgatósága alatt, 1905–1906-ban felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) kétemeletes modern palota, melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét 1906. október 31-án avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. 1916-ban a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, 1930-ban felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium felvette Vajda Péter nevét. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület 1944 márciusától német, 1944 októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére 1945 januárjában újraindult a tanítás.
1948 júniusában az egyházi iskolákat államosították, bevezették a négy évfolyamos középiskolai képzést. 1949-ben felszámolták az internátust, 1962-ben diákotthon épült. Megnőtt a reál tárgyak jelentősége, bevezették az 5+1-es rendszerű politechnikai képzést. 1959-ben Szarvasra került a Felsőfokú Óvónőképző Intézet, a gimnázium előbb a Kossuth téri egykori árvaházba (ma Fő tér 3.) került, majd 1966–67-ben a Vajda Péter utca 20. és a Kossuth u. 5–7. szám alatti ingatlanokba költözött. Az 1963-64-es tanévben megszűnt a tisztán gimnáziumi jelleg, bevezették a szakmunkásképzést, 1971–1972-ben pedig a közgazdasági szakközépiskolai oktatást. A fakultatív oktatás elindításához új tantermekre volt szükség, A Vajda Péter utcai épületet az 1970–80-as években több alkalommal kibővítették.
A rendszerváltás az oktatás szerkezetváltását is eredményezte. Sport irányultságú osztály, nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, fakultatív hitoktatás indult. A gimnázium 1989-ben a Kossuth utcai épület helyett megkapta az egykori Ifjúsági Ház helyiségeit. A Vajda Péter utcai épületrész új tantermekkel bővült. 2002–2004 között megvalósult a gimnáziumépület korszerűsítése, a Vajda Péter utcai szárnyat felújították, új termekkel bővítették; az udvaron két- illetve háromszintes épületet létesítettek. A 2003–2004-es tanév a korszerű, felújított iskolaépületben kezdődött.
2007-ben a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Szarvas Város Általános iskolája és Óvodája, valamint a Székely Mihály Szakképző Iskola összevonásával új közoktatási intézmény jött létre, az 1802-ben alapított gimnázium önállósága megszűnt. A szarvasi gimnázium 2012-ben, az 1834–1948 közötti időszakot követően ismételten az evangélikus egyház fenntartásába került. A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium 2014. szeptember 1-én az Evangélikus Újtemplom mögötti felújított iskolaépületben (Kossuth Lajos u. 43.) kezdte meg a tanévet.
Neves tanárok
- Ballagi (Bloch) Mór (1815–1891)
- Benka Gyula (1838–1923)
- Dr. Hanzó Lajos (1915–1964)
- Dr. Lovász György (1930)
- Dr. Nádor (Neumann) Jenő (1889–1975)
- Dr. Palov József (1920–1998)
- Dr. Szabó Ferenc (1935–)
- Greguss Ágost (1825–1883)
- Koren István (1805–1893)
- Kutas Ferenc (1940)
- Raskó Kálmán (1878–1951)
- Tóthné Jansik Erzsébet (1961)
- Vajda Péter (1808–1846)
- Zsilinszky Mihály (1838–1925)
Neves diákok
- Almási Gábor (1960) fizikus
- Almási Tibor (1958) történész
- Blaskó Mihály (1941) tanár, költő
- Csasztvan András (1959) koreográfus, főrendező
- Darida Sámuel (1912) labdarúgó-játékvezető
- Dobrotka Pál (1958) vendéglátó, gyűjtő, kiadó
- Dr. Melich János (1872–1963) akadémikus
- Dr. Mendöl Tibor (1905–1966) tanár
- Godó György (1944) szülész-nőgyógyász szakfőorvos
- Gyóni Géza (1884–1917) költő, újságíró
- Hámori Gabriella (1979) színművész
- Hanzó Lajos (1952) adat- és távközlés-technikai szakmérnök
- Hartay Csaba (1977) költő
- Kemény Gábor (1883–1948) tanár
- Lóránt János Demeter (1938–) festőművész
- Melis György (1923–2009) operaénekes
- Petőfi Zoltán (1848–1870) költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia
- Ruzicskay György (1896–1990) festőművész
- Szabolcska Mihály (1861–1930) lelkipásztor
- Szarvas Tibor (1967) matematikus
- Székely (Szrnka) Mihály (1885–1959) pilóta
- Szenes János (1957) újságíró
- Vető Ágota (1947) tanszékvezető
Források
- A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium évkönyve : 2012–2013. Szarvas : Vajda Péter Evangélikus Gimn., 2013. 4–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Az utolsó fejezet. In: Szarvasi Krónika, 23. szám (2009) 54–89. p. (Látogatva: 2022. 10. 14.)
- Szenes János: Szentelés és harangáldás a gimnázium tanévnyitóján. In: Szarvasi 7, 20. évf. 36. szám (2014. szeptember 5.) 1., 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- 100 év : a szarvasi ev. főgymnasium jubileuma. In: Szarvasi Hirlap, 1. évf. 12. szám (1902. október 19.) 1–4. p.
- A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi jelentése 1880/1., 1881/2. Közzéteszi: Tatay István. Szarvas : Főgymn., 1881–1882 (Gyula : Dobay ny.) 2 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A békési ágost. hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi Főgymnasium évi értesitője 1883/4., 1884/5., 1885/6., 1886/7., 1887/8., 1888/9., 1889/90., 1890/91., 1891/92., 1892/93., 1893/94. Közzéteszi: Benka Gyula. Szarvas : Főgymn., 1884–1894. 11 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A békési ágost. hitv. evang. esperességtől föntartott és igazgatott szarvasi Főgymnásium értesitője, 1863/4. Közzéteszi: Tatay István. Arad : s. n., 1864 (Szarvas : Réthy ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi ág. ev. Főgimnázium értesítője az 1895–96., 1896–97., 1897–98., 1898–99., 1899–900., 1900–901., 1901–902., 1902–903., 1903–904., 1904–905., 1905–906., 1906–907., 1907–908., 1908–909., 1909–10., 1910–11., 1911–12., 1912–13., 1913–14., 1914–15., 1915–16., 1916–17., 1917–18., 1918–19., 1919–20., 1920–21., 1921–22., 1922–23., 1923–24. iskolai évről. Szarvas : Főgimn., 1896–1924. 28 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi ág. h. ev. Gimnázium értesitője az 1924–25., 1925–26., 1926–27., 1927–28., 1928–29., 1929–30. iskolai évről. Szarvas : Gimn., 1925–1930. 6 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi ág. hitv. ev. Gimnázium könyvtárának cimjegyzéke. Összeáll.: Neumann Jenő. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1926 (Szarvas : Müller ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi ág. hitv. evang. Vajda Péter Gimnázium értesítője az 1930/31., 1931/32., 1932/33., 1933/34., 1934/35., 1935/36., 1936/37., 1937/38. tanévről. Közzéteszi: Raskó Kálmán. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1931–1938. 8 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi ág. hitv. evang. Vajda Péter Gimnázium évkönyve az 1938/39., 1939/40., 1940/41., 1941/42., 1942/43., 1943/44. 1944/45., 1945/46., 1946/47., 1947/48. tanévről. Szarvas : Vajda P. Gimn., 1939–1948. 10 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A' szarvasi ágostai hitvallású Nagy-gymnasium tudositványa az 1853/4-ki tanévről. Szarvas : Nagy-gymn., 1854 (Szarvas : Réthy ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1960/61., 1961/62., 1962/63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1961–1963. 3 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium évkönyve. Szarvas : Vajda Péter Evangélikus Gimn., 2013, 2016, 2017, 2018, 2020, 2021. 6 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola évkönyve 1963/64. tanév. Szerk.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Gimn. és Mezőgazd. Szakközépisk., 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola évkönyve és közleményei 1964/65., 1965/66., 1966/67., 1967/68. tanév. Szerk.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Gimn. és Mezőgazd. Szakközépisk., 1965–1968. 4 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jubileumi emlékkönyve, 1834–1984. Szerk.: Holp József et al. Szarvas : Vajda Péter Gimn., 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium évkönyve. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll., 2000–2009. 5 db (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ballagi Mór: A szarvasi ág. hitv. Evang. Főiskolának rövid története és jelen állapotjának vázlata : iskolai hirlemény. Hasonmás kiad. Békéscsaba : Kner-Tevan Alap., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Benka Gyula: A szarvasi főgymnasium története. Gyoma, 1895
- Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról, 1869–1909. Békéscsaba : Corvina ny., 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Irányi István: A mezőberényi régi gimnázium története, 1802–1834. Mezőberény : Nagyközségi Tanács, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nádor Jenő: A szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története. Budapest : Szarvasi Öregdiákok Szöv., 1934 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ruttkay Sándor: Szarvasi deákévek, 1862–1868 : humorisztikus rajzokban. Balassagyarmat : Könyvnyomda Szövetkezet, 1906 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tímár Jánosné: A szarvasi Vajda Péter Gimnázium története az évkönyvek tükrében. In: Szarvasi Krónika, 19. szám (2005) 35–38. p.
- Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1984–1996. Szerk.: Kutas Ferenc et al. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vajda Péter Intézmény Gimnáziuma évkönyve. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre Egyesület, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozás
- Vajda Péter Evangélikus Gimnázium honlapja