Berthóty István (1872–1929)
A BékésWiki wikiből
a (Városháza belső hivatkozása) |
a (Belső hivatkozás javítása) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. [[1893]]-ban államtudományi államvizsgát tett, [[1903]]-ban Kolozsváron doktorrá avatták. | Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. [[1893]]-ban államtudományi államvizsgát tett, [[1903]]-ban Kolozsváron doktorrá avatták. | ||
| - | '''Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül''', egy '''lányuk''' született, '''Berthóty Magda''' ([[Petényi (Donner) László ( | + | '''Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül''', egy '''lányuk''' született, '''Berthóty Magda''' ([[Petényi (Donner) László (1887–1971)|dr. Donner László]] neje). |
1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. '''[[1929]]. [[július 20.|július 20-án]]''', a főispáni kinevezés küszöbén '''elhunyt'''. Temetésére [[július 22.|július 22-én]] a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán. | 1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. '''[[1929]]. [[július 20.|július 20-án]]''', a főispáni kinevezés küszöbén '''elhunyt'''. Temetésére [[július 22.|július 22-én]] a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán. | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | * '''Arcképét a [[Városháza (Békéscsaba)|békéscsabai Városháza]] tanácstermében helyezték el''' [[1931]] októberében. A festmény [[Vidovszky Béla ( | + | * '''Arcképét a [[Városháza (Békéscsaba)|békéscsabai Városháza]] tanácstermében helyezték el''' [[1931]] októberében. A festmény [[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] munkája. |
* [[1991|1991-ben]] Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét ([https://goo.gl/pgTwz5 '''Berthóty udvar''']). | * [[1991|1991-ben]] Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét ([https://goo.gl/pgTwz5 '''Berthóty udvar''']). | ||
* [[1992|1992-ben]] a békéscsabai Városháza udvarán '''[[Berthóty István-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére. | * [[1992|1992-ben]] a békéscsabai Városháza udvarán '''[[Berthóty István-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére. | ||
A lap 2021. február 23., 13:56-kori változata
polgármester, kormányfőtanácsos
Tartalomjegyzék |
Élete
Németújfaluban (Somogy megye), 1872. augusztus 17-én született. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.
Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).
1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 22-én a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.
Munkássága
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
Díjak, elismerések
- Vöröskereszt ezüst díszérem (1916)
- II. oszt. polgári hadiéremkereszt (1918)
- Kormányzótanácsosi cím (1928)
Emlékezete
- Arcképét a békéscsabai Városháza tanácstermében helyezték el 1931 októberében. A festmény Vidovszky Béla munkája.
- 1991-ben Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét (Berthóty udvar).
- 1992-ben a békéscsabai Városháza udvarán emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
- Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. : Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 497. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 420–421. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849–2010. szerk.: Gécs Béla (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p.
- Dr. Berthóty István. In: A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5–6. p.
- Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. szám (1993) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám (1931. november 1.) 346. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám (1929. július 24.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. szám. 6. p.
- Napi Hírek, 1928. május 5. 1. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- István Berthóty de Bertót In: www.geni.com
