Janáky Viktor (1933–1999)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Janáky Viktor (1933‒1999) lapot átneveztem Janáky Viktor (1933–1999) névre: Hosszú kötőjel)
(születési dátum + kiállítások javítása)
 
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Janáky Viktor '''[[1933]]. [[június 10.|június 10-én]] született [[Békés|Békésen]]'''. Édesapja Janáky Viktor László (1903‒1977), háromszoros aranyérmes címfestőmester volt, akinek műhelyében korán megismerkedett a színek és formák világával. Édesanyja, Kovács Gizella családjában kovács- és lakatosmesterek voltak.  
+
Janáky Viktor '''[[1933]]. [[június 10.|július 10-én]] született [[Békés|Békésen]]'''. Édesapja Janáky Viktor László (1903‒1977), háromszoros aranyérmes címfestőmester volt, akinek műhelyében korán megismerkedett a színek és formák világával. Édesanyja, Kovács Gizella családjában kovács- és lakatosmesterek voltak.  
Már kisgyermek korában rajzolt, [[1948|1948-ban]] negyedmagával képviselte Magyarországot a lyoni gyermekrajz-kiállításon. Csók István festőművész a rajzolás tanulmányozására buzdította. Megtanulta apja mesterségét, és [[1950|1950-ben]] címfestő oklevelet szerzett. Békésen kezdett iskolába járni, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumban]]''' érettségizett [[1951|1951-ben]], ahol '''[[Mazán László (1899–1949)|Mazán Lászlónál]] tanult''' rajzolni. [[1951]] és [[1956]] között '''a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult''', Borsos Miklós és Gádor István Kossuth-díjas művész professzorok voltak a tanítómesterei.
Már kisgyermek korában rajzolt, [[1948|1948-ban]] negyedmagával képviselte Magyarországot a lyoni gyermekrajz-kiállításon. Csók István festőművész a rajzolás tanulmányozására buzdította. Megtanulta apja mesterségét, és [[1950|1950-ben]] címfestő oklevelet szerzett. Békésen kezdett iskolába járni, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnáziumban]]''' érettségizett [[1951|1951-ben]], ahol '''[[Mazán László (1899–1949)|Mazán Lászlónál]] tanult''' rajzolni. [[1951]] és [[1956]] között '''a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult''', Borsos Miklós és Gádor István Kossuth-díjas művész professzorok voltak a tanítómesterei.
37. sor: 37. sor:
* 1965, 1975 • Csók Galéria, Budapest
* 1965, 1975 • Csók Galéria, Budapest
* 1966 • Budafoki Hazafias Népfront-székház, Budapest
* 1966 • Budafoki Hazafias Népfront-székház, Budapest
-
* 1969 • Békési Múzeum, Békés
+
* 1969 • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés
* 1973 • Balatonfüred
* 1973 • Balatonfüred
* 1976 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Halle Moritzburg, Karl Marx Stadt Museum
* 1976 • Magyar Kultúra Háza, Berlin • Halle Moritzburg, Karl Marx Stadt Museum
43. sor: 43. sor:
* 1979 • Dési Huber Terem, Veszprém
* 1979 • Dési Huber Terem, Veszprém
* 1989 • Ferenczy Terem, Pécs
* 1989 • Ferenczy Terem, Pécs
-
* 2007 • Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba
+
* 2007 • Munkácsy Emlékház, Békéscsaba
 +
* 2019 • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés
 +
* 2022 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba
=== Csoportos ===
=== Csoportos ===

A lap jelenlegi, 2024. június 11., 07:03-kori változata

keramikusművész

Tartalomjegyzék

Élete

Janáky Viktor 1933. július 10-én született Békésen. Édesapja Janáky Viktor László (1903‒1977), háromszoros aranyérmes címfestőmester volt, akinek műhelyében korán megismerkedett a színek és formák világával. Édesanyja, Kovács Gizella családjában kovács- és lakatosmesterek voltak.

Már kisgyermek korában rajzolt, 1948-ban negyedmagával képviselte Magyarországot a lyoni gyermekrajz-kiállításon. Csók István festőművész a rajzolás tanulmányozására buzdította. Megtanulta apja mesterségét, és 1950-ben címfestő oklevelet szerzett. Békésen kezdett iskolába járni, majd Békéscsabán az evangélikus gimnáziumban érettségizett 1951-ben, ahol Mazán Lászlónál tanult rajzolni. 1951 és 1956 között a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult, Borsos Miklós és Gádor István Kossuth-díjas művész professzorok voltak a tanítómesterei.

1957 és 1960 között Békésen élt és alkotott, elsősorban edényeket készített, amelyekből Budapestre, az iparművészeti boltba szállított rendszeresen. 1957-ben a kulturális minisztérium ösztöndíjasa lett. 1958-ban az első űrutazó ‒ Lajka kutya ‒ emlékére a magyar kormány Janáky Viktor által készített vázákat küldött ajándék gyanánt a Szovjetuniónak. 1960-ban feleségével, Marik Eszter (1935) textiltervező művésszel Budapestre, Budafokra költözött. Házasságukból egy lányuk született, Janáky Réka orvos-humánbiológus, aki a Tamperei Egyetem Orvostudományi Kara élettani tanszékének docenseként dolgozott, emellett napjainkban is rajzol, fest, verseket ír és publikál.

Janáky Viktor 1999. december 30-án Budapesten hunyt el.

Munkássága

Janáky Viktor a mindig új iránt fogékony, kísérletező művészek közé tartozott, minden alkotásával újat és felejthetetlent tudott adni. Korai művei mázas kerámiavázák, állatalakos kerámiák voltak. Síkfelületű munkáira égetéssel gyöngyöket, fémet, üveget olvasztott, melyek színezik a felületet. Később lemondott a színek használatáról és elsősorban matt, égetett kerámiából készítette munkáit. Fémberakásos plasztikákat, organikus formájú kavics- és farönk kerámiákat, valamint hatalmas méretű, optikus hatású fali kerámiákat készített. Érdeklődésének középpontjába mind inkább az épületplasztika került. A különböző anyagok egybeolvasztásával egyéni, ötletgazdag, világos kompozíciójú, modern hangvételű műveket hozott létre.

Munkássága az egyedi autonóm reliefek és plasztikák mellett az építészethez is kapcsolódott. Ipari módszerekkel készített elemrendszereket, lakásokba szánt tömegburkolatokat tervezett. Kerámia domborműveket is készített. Olyan monumentális munkái voltak, amelyek az ország jelentős középületeit igyekeztek emberközelbe hozni. Számos kiállításokon mutatkozott be Magyarországon és külföldön egyaránt, gyakran feleségével, Marik Eszter textilművésszel együtt. Kerámiái bejárták Európát, Ázsiát és Amerikát. Több műve hazai és külföldi múzeumok gyűjteményét gazdagítja, monumentális alkotásai magyar és külföldi városokban láthatók. Munkái a kerámiaművészet világközpontjának tartott franciaországi Vallaurisban rendezett biennálékon három alkalommal is díjban részesültek. Művészi pályája legnagyobb hazai elismeréseként 1986-ban megkapta a Munkácsy Mihály-díjat.

Emlékezete

Díjak, elismerések

Szervezeti tagságai

Válogatott kiállításai

Egyéni

Csoportos

Köztéri művei

Művei közgyűjteményekben

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök