Kondorosi csárda (Kondoros)

A BékésWiki wikiből

Kondorosi csárda

A Kondorosi csárda a 18. században Csaba és Szarvas között, nyolc út találkozásánál létesült. Ekkortájt a pusztai csárdák adtak menedéket a járhatatlan utakon utazók számára. A Kondorosi csárdát a már az első katonai térképen is feltüntették.

Tartalomjegyzék

A csárda története

Étterem
Csárdamúzeum

A csárda első épületét vélhetően az 1740-es években építették vályogból, nádfedéllel. Vendégfogadó- és postaállomás-épületegyüttesből, fedett-nyitott lóállásból, gémeskútból és magtárból állt. Az építtetőjéről nincs pontos adat. A legenda szerint 1783 körül felgyújtották a gyomaiak. 17841785-ben báró Harruckern Ferenc Domonkos idejében egy uradalmi mérnök tervei alapján barokk stílusban újraépítették. Más források szerint az eredeti épületet az 1820-as évek elején lebontották, és a helyén hatalmas téglaerődöt építettek csárdakúttal.

A csárdát az 1784-es térkép említi első alkalommal írásos formában 1801-ben az uradalom három évre bérbe adta Szarvas városának. Híre gyorsan terjedt, hiszen a vármegyén átutazók nem tudták kikerülni, illetve a betyárok számára fontos központ volt. Ebben az időben a betyárok voltak a puszták urai, a csárdák bérlői mindig jó kapcsolatot ápoltak velük. 1826-ban ismét Szarvas városa bérelte ki a földesuraktól, majd továbbadták Vostyiár Mátyás csárdásnak. A 19. század közepén Bagi Pál volt a csárda kocsmárosa, ebben az időszakban élte fénykorát az alföldi betyárvilág. A hagyomány szerint az 1850-es években Rózsa Sándor és Kanalas Menyhért uralta a vidéket.

1852 körül a csárdával szemben zsandárlaktanyát építettek, hivatalosan a csárda ellenőrzésére. A valódi cél azonban a közeli Batthyány-kastély megfigyelése volt. Egy 18521853-as összeírás szerint a kondorosi volt a legjelentősebb csárda a vármegyében, ekkor tizenegy személy dolgozott benne. Az 1850-es évek második felében kiépült a Békéscsaba–Arad közötti vasútvonal, ennek köszönhetően felértékelődött a csárda szerepe. 1875-ben megalakult Kondoros község, ami szintén fejlődést eredményezett.

Kondoros csárdájáról több neves hazai személyiség írásaiban is olvashatunk (Petőfi Sándor, Arany János, Erkel Ferenc, Móricz Zsigmond). Egyes visszaemlékezések szerint Petőfi még egy verset is írt a csárda falára. Fia, Petőfi Zoltán többször megfordult itt.

A csárdát az 1910-es években átalakították. A második világháború után raktárként, illetve pártházként funkcionált. 1955-ben a Kondorosi Földműves Szövetkezet tulajdonába került, s ismét csárdaként működött. 1969-ben a Kondorosi ÁFÉSZ tulajdona lett, majd az 1970-ben felújították, a konyháját korszerűsítették. 1984-ben műemlékké nyilvánították, és elkezdődött a nagyszabású felújítása. 1985-re visszanyerte régi formáját.

2002-ben az ingatlant megvásárolta a helyi önkormányzat. 2020-ban felújították a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést, napelemes rendszert telepítettek. A látogatóknak interaktív tárlatot alakítottak ki a korabeli csárda- és betyárvilág bemutatására. Emellett restaurálták Mihály Árpád és Cs. Pataj Mihály Betyárok rohama a szabadságharcban című nagyméretű festményét.

A csárda napjainkban

Napjainkban kiváló étterem és csárda múzeum működik benne, helyreállított formában látható az épület pincéje, padlása és a jellegzetes kéményjárata. A csárda a tradicionális magyar gasztronómia ételeit kínálja, a múzeum gyűjteménye pedig képet ad az egykori híres betyárok életéről, szokásairól.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök