Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
16. sor: 16. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Vidovszky Levelajamboreerol.jpg|bélyegkép|300px|Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)]]
[[Fájl:Vidovszky Levelajamboreerol.jpg|bélyegkép|300px|Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)]]
-
22 éves korában, '''[[1910|1910-ben]] került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba''' helyettes vallástanárként. A következő, '''1911/12-es tanévtől rendes tanár'''rá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.  
+
22 éves korában, '''[[1910|1910-ben]] került a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnáziumba]]''' helyettes vallástanárként. A következő, '''1911/12-es tanévtől rendes tanár'''rá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.  
Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: [[1912|1912-ben]] Révbe, [[1913|1913-ban]] Fiuméba és környékére, [[1914|1914-ben]] Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.
Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: [[1912|1912-ben]] Révbe, [[1913|1913-ban]] Fiuméba és környékére, [[1914|1914-ben]] Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.

A lap 2019. július 23., 11:26-kori változata

evangélikus lelkész, tanár, író

Tartalomjegyzék

Élete

Vidovszky Kálmán

Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.

1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.

1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.

1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.

Munkássága

Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)

22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes tanárrá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.

Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.

Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.

Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Vezetése alatt a békéscsabai cserkészek országos hírnévre tettek szert fegyelmükkel és ügyességükkel.

A Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatója volt.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését.

1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett, ahol megismerkedett későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői 4. Cserkész Világdzsembori sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke volt. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.

Emlékezete

Főbb művei

Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök