Vidovszky Kálmán (1888–1932)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória beillesztése)
a (Vidovszky Kálmán (1888-1932) lapot átneveztem Vidovszky Kálmán (1888–1932) névre: Hosszú kötőjel)
 
(12 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
evangélikus lelkész, tanár
+
evangélikus lelkész, tanár, író
-
'''Gyomán született [[1888]]. [[április 25.|április 25]]-én.''' Vidovszky Kálmán - '''[[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]] testvére''' - tízgyermekes jegyző családból származott. '''Középiskolai tanulmányait Szarvason majd [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte'''. '''Érettségi után a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián tanult.'''
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Vidovszky Kalman.jpg‎|bélyegkép|300px|Vidovszky Kálmán]]
-
'''[[1910]]-ben avatták lelkésszé, s még ez évben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes tanárnak.''' '''A következő''', [[1911]]/[[1912|12]]-es '''tanévtől''' rendes '''vallástanárrá nevezték ki'''. Munkája nem szorítkozott kizárólag a szorosabb értelemben vett tanári munkára, a tanításra. '''Vezetése alá került a Gyámintézet''', ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd '''a Segítő-Egyesület''' vezetését is. '''A békéscsabai [[Auróra Kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] [[1912]]/[[1913|13]]-[[1915]]/[[1916|16]] között háznagy volt.'''
+
'''[[Gyoma|Gyomán]] született [[1888]]. [[április 25.|április 25-én]]''', tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét.
 +
'''
 +
Középiskolai tanulmányait [[Szarvas|Szarvason]] majd [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte.''' Érettségi után '''a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott'''. [[1910]] júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.
-
Tanárként szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások szervezését: [[1912]]-ben Révbe, [[1913]]-ban Fiuméba és környékére, [[1914]]-ben Erdélybe vezette a gimnázium ifjúságát. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Nevelőmunkájában önzetlen volt, az ifjúság iránt érzett szeretet vezérelte. '''Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megalakulása''', melynek egyben első parancsnoka is volt. Békéscsaba cserkészei Vidovszky vezetése alatt országos hírre tettek szert. Sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy a '''Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a folyóirat főszerkesztő-igazgatójaként tartjuk számon'''. A Körösvidékbe és az ifjúsági lapokba írt cikkei köteteket tesznek ki. Továbbá nagy hírnevet szerzett imakönyvével is.  
+
[[1918|1918-ban]] katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.
-
'''[[1927]]. január végén''' távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból, ugyanis országos viszonylatban is csakhamar felismerték kivételes értékét, s a bányai egyházkerület meghívására '''Budapestre ment''', hogy átvegye a Luther Otthon vezetését. [[1927]]-től a '''budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett'''. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szarvassy Olgával. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így ráruházták az országos cserkész ellenőrzőtisztet, és '''megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével'''. '''[[1930]]-ban megválasztották a Magyar Cserkész Szövetség elnökévé'''. Két évvel később, '''[[1932]]. [[július 8.|július 8]]-án''' egy epeműtét után fellépő szívgyengeség következtében alkotó munkájának teljében '''váratlanul elhunyt Budapesten'''.
+
'''[[1930]]. [[április 8.|április 8-án]]''' megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, '''Szarvasi Olgát vette feleségül'''. Egy '''gyermekük''' született, Vidovszky '''Tamás'''. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.
-
Halála után '''[[1938]]-ban teret neveztek el róla Békéscsabán, mely [[1949]]-ig viselte nevét. [[1992]] óta utca őrzi emlékét.'''
+
'''[[1932]]. [[július 8.|július 8-án]]''' egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében '''elhunyt Budapesten'''. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét [[1933]] októberében avatták fel.
-
== Művei ==
+
== Munkássága ==
 +
[[Fájl:Vidovszky Levelajamboreerol.jpg|bélyegkép|300px|Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)]]
 +
22 éves korában, '''[[1910|1910-ben]] került a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Gimnáziumba]]''' helyettes vallástanárként. A következő, '''1911/12-es tanévtől rendes tanár'''rá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai [[Aurora-kör|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben]] a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.
-
* Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914. p. 8.
+
Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: [[1912|1912-ben]] Révbe, [[1913|1913-ban]] Fiuméba és környékére, [[1914|1914-ben]] Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.
-
* Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. p. 237.
+
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
Az [[1917]] és [[1923]] közötti időszakban '''a [[Gyula|gyulai]] gyülekezet lelkésze'''ként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.
-
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 190.
+
Az ő '''nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat''' '''megszervezése''', melynek egyben '''első parancsnoka''' is volt. Vezetése alatt a békéscsabai cserkészek országos hírnévre tettek szert fegyelmükkel és ügyességükkel.
-
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 19. tábla (Kép)
+
 
-
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985. p. 139. (Kézirat)  
+
'''A Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a ''[[Körösvidék (1)|Körösvidék]]'' folyóirat főszerkesztő-igazgatója''' volt.
-
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926-27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. p. 3-4.
+
 
-
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932-33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. p. 3-6.
+
[[1927]]. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására '''Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését'''.
-
* Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny. 59. évf. (1932. július 10.) 147. sz. p. 2.
+
 
-
* Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék. 13. évf. (1932. július 10.) 154. sz. p. 1., 4.
+
'''[[1927|1927-től]] a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett''', ahol megismerkedett későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így '''országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki''', valamint '''megbízták a ''Magyar Cserkész'' című lap szerkesztésével'''. [[1930|1930-ban]] '''megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé'''. Feladata volt az [[1933|1933-as]] gödöllői 4. Cserkész Világdzsembori sajtókampányának lebonyolítása. '''Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke volt'''. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* Halála után, '''[[1938|1938-ban]] teret neveztek el róla Békéscsabán''', mely [[1949|1949-ig]] viselte nevét.
 +
* [[1992]] óta '''utca''' őrzi emlékét.
 +
 
 +
== Főbb művei ==
 +
* Megemlékezés dr. Luther János főgymnasiumi tanár, vadász-zászlósról. Békéscsaba: Corvina ny., 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csendes hangok a háboru zajában : beszédek és imák. Békéscsaba : Békésmegyei Függetlenség ny., 1915 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dániai levelek. Kőrösvidék Rt., 1924
 +
* Imádkozó fiúk. Imádságok a mindennapi és a cserkészéletben. Protestáns fiúk számára. Budapest: Körösvidék ny., 1929. 237. p.
 +
 
 +
Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A magyar feltámadás lexikona. szerk.: Szentmiklóssy Géza. Budapest : Magyar Feltámadás Lexikona, 1930. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Lexikon_MagyarFeltamadasLexikona/?query=%22vidovszky%20k%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=1074&layout=s 1117. p.]
 +
* A magyarországi ágostai hitv. evang. keresztyén egyház 1930. évi november hó 21. napján Budapesten megtartott rendes egyetemes közgyűlésének jegyzőkönyve. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangKozgyulJkv_1930_11_21/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=56&layout=s 57. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
 +
* Bőhm Dezső: Vidovszky Kálmán (1888–1932.) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusokLapja_1932/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=201&layout=s Evangélikusok Lapja, 18. évf. 26. szám (1932. augusztus 7.) 2–3. p.] (Látogatva: 2018. 04. 24.)
 +
* Dániai levelek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szozat_1924_09/?query=%22vidovszky%20k%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=264&layout=s Szózat, 6. évf. 211. szám (1924. szeptember 25.) 9. p.]
 +
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba, 1985. 139. p. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ifjusági imakönyv jelenik meg. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusokLapja_1929/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=166&layout=s Evangélikusok Lapja, 15. évf. 21. szám (1929. május 26.) 7. p.]
 +
* Koren Emil: Vidovszky Béla emlékezete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1983/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=237&layout=s Evangélikus Élet, 48. évf. 40. szám (1983. október 2.) 4. p.]
 +
* Kuthy Dezső: 25 évvel ezelőtt halt meg Vidovszky Kálmán. In: Evangélikus Naptár az 1957. évre. Budapest : Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, 1957. 61–63. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar Országos Tudósító, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1933_10_3/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=141&layout=s (1933. október 27.)]
 +
* Németh Csaba: A Gyulai Evangélikus Egyházközség megalapítása. 163. p. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarEgyhaztortenetiVazlatok_2001/?query=%22vidovszky%20k%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=164&layout=s Magyar egyháztörténeti vázlatok. 2001/1–2. Budapest : Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2001]
 +
* Vidovszky Kálmán (1888–1932.) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Budapest_B1937_evangelikus_leanygimnazium_B1942_1932/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=6&layout=s A budapesti ág. hitv. evangélikus leánykollégium értesítője az 1932–33. évről. Budapest : Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, 1933. 3–4., 16. p.]
 +
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1926–27. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1927. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán. In: A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Reálgimnázium... értesítője az 1932–33. iskolai évről. Békéscsaba: Rudolf-Reálgimn., 1933. 3–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán. In: Békésmegyei Közlöny, 59. évf. 147. szám (1932. július 10.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán. In: Körösvidék, 13. évf. 154. szám (1932. július 10.) 1., 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A Kőrösvidék tízéves jubileuma. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SajtoFolyoirat_1930/?query=%22vidovszky%20k%C3%A1lm%C3%A1n%22%2Bk%C3%B6r%C3%B6svid%C3%A9k&pg=221&layout=s A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 4. évf. 4. szám (1930. április) 202. p.]
 +
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 328. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története, 1910–1948. Budapest : Göncöl Kiadó, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Irodalom : Vidovszky Kálmán: Imádkozó fiuk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusokLapja_1929/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=262&layout=s Evangélikusok Lapja, 15. évf. 33. szám (1929. szeptember 1.) 7. p.]
 +
* Könyvismertetés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliProtestansLap_1930/?query=%22Vidovszky%20K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=69&layout=s Dunántúli Protestáns Lap, 41. évf. 16. szám (1930. április 20.) 6. p.]
 +
* Meghalt Vidovszky Kálmán. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1932_07/?query=%22vidovszky%20k%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=168&layout=s Pesti Napló, 83. évf. 152. szám (1932. július 10.) 19. p.]
 +
* Vidovszky Kálmán: Londoni levél (1). In: Körösvidék, 10. évf. 187. szám (1929. augusztus 20.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán: Londoni levél (2). In: Körösvidék, 10. évf. 192. szám, (1929. augusztus 27.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán: Londoni levél (3). In: Körösvidék, 10. évf. 193. szám, (1929. augusztus 28.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vidovszky Kálmán: Barcelonai levél. In: Körösvidék, 10. évf. 198. szám, (1929. szeptember 3.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
-
[[Kategória:Egyházi személy]]
+
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]

A lap jelenlegi, 2021. március 23., 15:40-kori változata

evangélikus lelkész, tanár, író

Tartalomjegyzék

Élete

Vidovszky Kálmán

Gyomán született 1888. április 25-én, tízgyermekes jegyző családban. Testvére Vidovszky Béla festőművész, aki megfestette arcképét. Középiskolai tanulmányait Szarvason majd Békéscsabán végezte. Érettségi után a Pozsonyi Akadémián evangélikus teológiát hallgatott. 1910 júniusában avatta lelkésszé Raffay Sándor püspök.

1918-ban katonai szolgálatot látott el a tábor lelkészeként.

1930. április 8-án megnősült, az evangélikus leánykollégium tanárnőjét, Szarvasi Olgát vette feleségül. Egy gyermekük született, Vidovszky Tamás. Mindössze két évig élhettek boldog házasságban.

1932. július 8-án egy epeműtétet követő szívgyengeség következtében elhunyt Budapesten. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik. Síremlékét 1933 októberében avatták fel.

Munkássága

Levél a jamboreeról (1929. augusztus 18.)

22 éves korában, 1910-ben került a békéscsabai Rudolf Gimnáziumba helyettes vallástanárként. A következő, 1911/12-es tanévtől rendes tanárrá nevezték ki. Vezetése alá került a Gyámintézet, ahol bevezette a bibliaórákat, vállalta az ifjúsági könyvtár gondozását, majd a Segítő-Egyesület vezetését is. A békéscsabai Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Körben a 1912/13-as és 1915/16-os időszak között háznagy volt.

Szívesen vállalta a tanulmányi kirándulások megszervezését: 1912-ben Révbe, 1913-ban Fiuméba és környékére, 1914-ben Erdélybe vitte el a diákokat. Járt Németországban, Svájcban, ott volt a koppenhágai cserkészolimpiászon, elvitte az iskola cserkészeit a Bükkbe, a Bakonyba, Svájcba, hogy minél több élményben legyen részük. Diákjai közül többen a lelkészi pályára léptek.

Az 1917 és 1923 közötti időszakban a gyulai gyülekezet lelkészeként nagy szerepe volt a hívek lelki gondozásában, a gyülekezet összetartásában.

Az ő nevéhez fűződik Békéscsabán a cserkészcsapat megszervezése, melynek egyben első parancsnoka is volt. Vezetése alatt a békéscsabai cserkészek országos hírnévre tettek szert fegyelmükkel és ügyességükkel.

A Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Vállalat alapítójaként, a Körösvidék folyóirat főszerkesztő-igazgatója volt.

1927. január végén távozott a békéscsabai Rudolf Gimnáziumból. A bányai egyházkerület meghívására Budapestre ment, hogy átvegye a Luther Otthon budapesti egyetemi és főiskolai internátus vezetését.

1927-től a budapesti Evangélikus Leánylíceum vallástanára lett, ahol megismerkedett későbbi feleségével. A fővárosban hamar tudomást szereztek a cserkészet iránti lelkesedéséről, így országos cserkész ellenőrzőtisztté nevezték ki, valamint megbízták a Magyar Cserkész című lap szerkesztésével. 1930-ban megválasztották a Magyar Cserkészszövetség társelnökévé. Feladata volt az 1933-as gödöllői 4. Cserkész Világdzsembori sajtókampányának lebonyolítása. Az Ifjúsági Belmisszió Bizottság elnöke volt. Választmányi tag volt a Luther Szövetségben.

Emlékezete

Főbb művei

Ifjúsági lapokban, pedagógiai folyóiratokban több publikációja is megjelent.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök