Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „'''Az 1802-ben alapított evangélikus gimnázium Mezőberényben kezdte meg a működését, 1834-ben helyezték át [[Szarvas|Szarvasr…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2022. december 26., 12:13-kori változata

Az 1802-ben alapított evangélikus gimnázium Mezőberényben kezdte meg a működését, 1834-ben helyezték át Szarvasra. 2014-ben az Evangélikus Újtemplom szomszédságában lévő épületbe, az ötödik szarvasi helyszínre került az iskola.

Tartalomjegyzék

Története

Mezőberény

A protestáns iskolák létesítését az 1790/91. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé. Tessedik Sámuel lelkész 1779-ben reál jellegű népiskolát szervezett Szarvason. 1802. május 19-énBoczkó Dániel lelkész kezdeményezésére, Klaniczay János felügyelő jóváhagyásával – a szarvasi evangélikus templomban tartott evangélikus egyházmegyei közgyűlés kimondta egy latin iskola megalapítását. A főgimnázium 1802. november 1-én az alkalmasabb helyszínnek talált Mezőberényben kezdte meg működését 51 tanulóval és 3 tanárral. Az intézet igazgatójának Skolka Andrást nevezték ki, az első tanárok Dobrowodszky János és Procopius Pál voltak, Oertl Zachariás és Zacharidesz János lelkészek segítették a tanítást. Az oktatás a parókia tágasabb szobájában, a Wenckheim család kastélyában, egy bérelt, majd egy megvásárolt lakásban zajlott. 1826-ban a Wenckheim család támogatásával földszintes iskolaépület létesült. A kezdeti időszakot a tanulók számának emelkedése, a tanári személyzet folyamatos változása jellemezte. Az intézet személyi és anyagi nehézségeit az iskola áthelyezésével kívánták megoldani. 1834-ben a szarvasi nagybirtokosok nevében gróf Bolza József, gróf Bolza Antónia és báró Schröffl Mansberg Josefa szántófölddel, botanikus kerttel, két szárazmalommal és nyolc házhellyel támogatta a mezőberényi főgimnázium Szarvasra helyezését.

Szarvas

Az esperességi főgimnázium 1834 őszétől Szarvason, a Tessedik-féle emeletes iskolaépületben (ma Vajda Péter u. 1.) működött. A barokk stílusú épület 1791-ben Kimnach Lajos tervei szerint épült. (1973 óta a Tessedik Sámuel Múzeum otthona.)

184243-tól Vajda Péter volt a gimnázium igazgató-tanára. Ebben az időszakban bevezették a szakrendszert, könyvtárat alapítottak, az oktatók számát ötre emelték. Vajda halála után Greguss (Gerő) Ákos lett a bölcsészet oktatója. 1849 júliusától a gimnázium épülete katonai kórházként funkcionált. 1849 októberében újraindult az oktatás, a szabadságharcban történt szerepvállalása miatt Ballagi Mórt eltiltották, Greguss Ákost felfüggesztették. Többen elhagyták a tanári pályát, a főgimnázium léte veszélybe került. Az intézet helyzete a későbbiekben folyamatosan javult. 1862-ben megtartották az első érettségi vizsgát, zeneintézet és tanulói fürdő létesült, a tanári fizetés és a tanulói létszám egyaránt megemelkedett. Az 1883-as középiskolai törvény beruházásokat igényelt, ehhez állami támogatásra volt szükség. 1895-ben bevezették az állami tantervet, az intézmény 13 rendes tanárt foglalkoztatott.

Benka Gyula igazgatósága alatt, 19051906-ban felépült a Horthy Miklós úti (ma Szabadság u. 4.) kétemeletes modern palota, melynek terveit Baumgarten Sándor mérnök készítette. A település első kétemeletes épületét 1906. október 31-án avatták fel. Az első világháború során a tanárok és a diákok közül többen hadba vonultak, a gimnázium helyiségeit lefoglalták, katonai kórházzá alakították. 1916-ban a polgári és állami elemi leányiskola is az épületben kapott helyet. A helyreállítást követően, 1930-ban felavatták 25 férőhelyes internátust. Ugyanebben az évben az evangélikus főgimnázium felvette Vajda Péter nevét. A második világháborúban a tanári karból többen katonai szolgálatot teljesítettek. Az iskolaépület 1944 márciusától német, 1944 októberétől szovjet kórházként működött. A gimnázium felszerelésében jelentős károk keletkeztek, ennek ellenére 1945 januárjában újraindult a tanítás.

1948 júniusában az egyházi iskolákat államosították, bevezették a négy évfolyamos középiskolai képzést. 1949-ben felszámolták az internátust, 1962-ben diákotthon épült. Megnőtt a reál tárgyak jelentősége, bevezették az 5+1-es rendszerű politechnikai képzést. 1959-ben Szarvasra került a Felsőfokú Óvónőképző Intézet, a gimnázium előbb a Kossuth téri egykori árvaházba (ma Fő tér 3.) került, majd 196667-ben a Vajda Péter utca 20. és a Kossuth u. 5–7. szám alatti ingatlanokba költözött. Az 1963-64-es tanévben megszűnt a tisztán gimnáziumi jelleg, bevezették a szakmunkásképzést, 19711972-ben pedig a közgazdasági szakközépiskolai oktatást. A fakultatív oktatás elindításához új tantermekre volt szükség, A Vajda Péter utcai épületet az 1970–80-as években több alkalommal kibővítették.

A rendszerváltás az oktatás szerkezetváltását is eredményezte. Sport irányultságú osztály, nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, fakultatív hitoktatás indult. A gimnázium 1989-ben a Kossuth utcai épület helyett megkapta az egykori Ifjúsági Ház helyiségeit. A Vajda Péter utcai épületrész új tantermekkel bővült. 20022004 között megvalósult a gimnáziumépület korszerűsítése, a Vajda Péter utcai szárnyat felújították, új termekkel bővítették; az udvaron két- illetve háromszintes épületet létesítettek. A 20032004-es tanév a korszerű, felújított iskolaépületben kezdődött.

2007-ben a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Szarvas Város Általános iskolája és Óvodája, valamint a Székely Mihály Szakképző Iskola összevonásával új közoktatási intézmény jött létre, az 1802-ben alapított gimnázium önállósága megszűnt. A szarvasi gimnázium 2012-ben, az 18341948 közötti időszakot követően ismételten az evangélikus egyház fenntartásába került. A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium 2014. szeptember 1-én az Evangélikus Újtemplom mögötti felújított iskolaépületben (Kossuth Lajos u. 43.) kezdte meg a tanévet.

Neves tanárok

Neves diákok

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök