Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. március 5., 13:41-kor történt szerkesztése után volt.

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

A Trencsén megyei Puchón született 1710 novemberében, Tessedik György és Nedeczky Eszter gyermekeként.

Iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat tanult. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált.

1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész volt.

Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.

Munkássága

Jénából hazatérve a – vallásos üldözések elől Modorba menekült – szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe, majd 1744. július 21-én Békéscsabára került (Burian Sámuel lelkész helyére).

Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit" és egy általa kidolgozott rendtartást olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.

Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik több újítást is bevezetett: új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása.

Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját.

Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett. Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom – ma Kistemplom – "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel.

1749-ben a Bács megyei Petrovácra hívták az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid ideig tartó szolgálata meghatározó volt a csabai gyülekezet életében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését Vandlik Márton vette át tőle.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök