Szabó Pál (1893–1970)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(új szócikk létrehozása)
a (+ Kossuth-díjasok kategória)
 
(12 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[1893]]. [[április 5]]-én született, Biharugrán. Író, politikus.
+
író, politikus
-
 
+
[[Fájl:Szabo Pal fortepan 107045.jpg|bélyegkép|300px|Szabó Pál (1948)]]
== Élete ==
== Élete ==
 +
Szabó Pál '''[[1893]]. [[április 5.|április 5]]-én született, [[Biharugra|Biharugrán]]'''. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd [[1909]]-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”.
 +
Csak másodjára sorozták be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott.
-
Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállal majd kőműves inasnak áll [[1909]]-ben. Tehetsége és tudásvágya kimagaslik a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”. Csak másodjára sorozzák be közkatonának, [[1915]]-ben. Galíciába, majd az olasz frontra kerül. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálják két évre. Biharugrán kőművesként dolgozik. [[1922]]-ben összeházasodik Kiss Etelkával. Először 1927-ben publikál a [[Körösvidék (1)|Körösvidék]] lapban. Emberek című regénye [[1930]]-ban jelenik meg, Móricz Zsigmond dicsérő kritikát ír a könyvről a Nyugatba, [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordul művei, személyisége felé. Írói pályafutása innentől kezdődik meg: bekerül az irodalmi vérkeringésbe, könyvei látnak napvilágot, közéleti újságokba közöl cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkeszt, mint a Komádi és Vidéke vagy a [[Kelet Népe]], ahol [[Sinka István]] szövegei is gyakran lejönnek. Politikailag is aktív: a [[Népi mozgalom|népi mozgalom]] tagja, országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója, elnöke. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodik a főváros ostromakor. [[1945]] után tud igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően, országgyűlési képviselő, elismert író. Támogatja Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet regénye tekinthető. [[1970]]. [[október 31]]-én hal meg.
+
[[1922]]-ben összeházasodott Kiss Etelkával.
 +
'''[[1970]]. [[október 31.|október 31]]-én hunyt el'''.
-
== Fontosabb művei ==
+
== Munkássága ==
 +
'''Először [[1927]]-ben publikált''' a ''[[Körösvidék (1)|Körösvidék]]'' című lapban. ''Emberek'' című regénye [[1930]]-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a ''Nyugat''ban, [[Féja Géza (1900–1978)|Féja Géza]] is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: '''bekerült az irodalmi vérkeringésbe''', könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a ''Komádi és Vidéke'' vagy a ''[[Kelet Népe]]'', ahol [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] szövegei is gyakran megjelentek.
 +
 
 +
'''Politikailag is aktív szerepet vállalt''': tagja volt a [[Népi mozgalom|népi mozgalomnak]], valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. [[1944]]-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. [[1945]] után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; '''országgyűlési képviselő, elismert író''' lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. '''Fő művének a háromrészes ''Nyugtalan élet'' című regénye tekinthető'''.
 +
== Emlékezete ==
 +
* Békéscsabán [[Szabó Pál Téri Általános Iskola (Békéscsaba)|általános iskola]] viseli a nevét. 
 +
* Szülőfalujában, Biharugrán [http://www.biharugra.hu/index.php/szabo-pal-irodalmi-emlek Szabó Pál Irodalmi Emlékházzal tisztelegnek előtte].
 +
== Fontosabb művei ==
* Emberek (1930)
* Emberek (1930)
* Csodavárás (1936)
* Csodavárás (1936)
18. sor: 28. sor:
* Nyugtalan élet (1958, 1971)
* Nyugtalan élet (1958, 1971)
-
 
+
== Fontosabb díjai ==
-
== Fontosabb díjai ===
+
-
 
+
-
 
+
* Baumgarten-díj (1949)
* Baumgarten-díj (1949)
* Kossuth-díj (1951, 1954)
* Kossuth-díj (1951, 1954)
-
 
== Források ==
== Források ==
-
 
+
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író) In: Wikipédia] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
 
+
* [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író. In: Biharugra.hu] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_P%C3%A1l_(%C3%ADr%C3%B3) Szabó Pál (író)] In: wikipédia (Látogatva: 2017.08.09.)
+
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága In: MEK] (Látogatva: 2017. 08. 09.)
-
* [http://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro Szabó Pál népi író]
+
-
* [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabop.htm Szabó Pál munkássága (MEK)]
+
-
 
+
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Irodalmárok]]
[[Kategória: Irodalmárok]]
 +
[[Kategória: Biharugra]]
 +
[[Kategória: Újságírók]]
 +
[[Kategória: Politikusok]]
 +
[[Kategória: Kossuth-díjasok]]

A lap jelenlegi, 2021. március 23., 08:50-kori változata

író, politikus

Szabó Pál (1948)

Tartalomjegyzék

Élete

Szabó Pál 1893. április 5-én született, Biharugrán. Zsellércsaládból származik, elemi iskola mellett napszámos munkákat vállalt, majd 1909-ben kőműves inasnak állt. Tehetsége és tudásvágya kimagaslott a szegényparaszti rétegből, de természetesen kilátásai semmivel sem voltak jobbak, mint a kor „népgyermekeinek”.

Csak másodjára sorozták be közkatonának, 1915-ben. Galíciába, majd az olasz frontra került. A Tanácsköztársaság bukása után, szülőfalujába internálták két évre. Biharugrán kőművesként dolgozott.

1922-ben összeházasodott Kiss Etelkával.

1970. október 31-én hunyt el.

Munkássága

Először 1927-ben publikált a Körösvidék című lapban. Emberek című regénye 1930-ban jelent meg. Móricz Zsigmond dicsérő kritikát írt a könyvről a Nyugatban, Féja Géza is érdeklődéssel fordult művei, személyisége felé. Ekkor kezdődött írói pályafutása: bekerült az irodalmi vérkeringésbe, könyvei láttak napvilágot, közéleti újságokba közölt cikkeket, illetve olyan folyóiratokat szerkesztett, mint a Komádi és Vidéke vagy a Kelet Népe, ahol Sinka István szövegei is gyakran megjelentek.

Politikailag is aktív szerepet vállalt: tagja volt a népi mozgalomnak, valamint országos alelnöke a Független Kisgazdapártnak. Később a szegényparasztság érdekeit jobban képviselő Nemzeti Parasztpár alapítója és elnöke volt. 1944-ben Budapesten tartózkodott a főváros ostromakor. 1945 után tudott igazán kibontakozni politikai és írói karrierje a szovjet befolyásnak köszönhetően; országgyűlési képviselő, elismert író lett. Támogatta Nagy Imre Sztálin halála utáni belpolitikáját. Fő művének a háromrészes Nyugtalan élet című regénye tekinthető.

Emlékezete

Fontosabb művei

Fontosabb díjai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök